Percről-percre

Egy mediterrán ciklon megy át hazánk felett indul a közvetítésünk!!!

15:48

Délután 6-órakor a ciklon helyzete a GFS modell szerint.
Forrás: meteonetwork.it

18:33

Délnyugat Magyarországon zivatarok pattantak ki: Link

2012-es 2013-as tél időjárása

A legfrisebb 2013-2014-es tél időjárása itt megtekinthető: Megnézem

A 2012-es 2013-as telet legnagyobb valószínűség szerint az átlagnál kissé hidegebbnek és az átlagnál csapadékosabbnak várom.

Okai: 1. A szibériai hófelehalmozódás nagysága az éves átlagokhoz viszonyítva. (Az igazán hideg légtömegek ÉK-felől Szibéria felől szoktak érkezni télen.) Ennek a nagy Szibériai hófelhalmozódásnak az oka az lehet, hogy a sarki jég olvadása miatt össze zavarodnak a tengeráramlatok és hidegebb légtömegek jutnak el Eurázsia felé. Erről bővebben egy korábbi cikkemben írtam: Link

2. A nagy hosszútávú előrejelző modellek is erről árulkodnak. Erről egy későbbi cikkbe fogok bővebben írni.

3. A két év óta fennálló makroszinoptikai helyzet: Általában ezek nem szoktak ilyen sokáig fennálni és ennek a közeledő napéjegyenlőség okozta energiamérleg felborulása vethet véget.

A télnek a legvalószínűbb történése véleményem szerint: A tél eleje, november vége és december elején gyakori ciklonok és mediterrán ciklonok sok csapadékkal esővel és hóval egyaránt. Ez az időszak nagyjából az ünnepekig tart. Majd felmelegedés valószínű és meleg idő valószínű egészen nagyjából január 10.-ig. Majd beáll a kárpát-medence egyik sajátossága, a hidegpárna. Ezután körülbelül január 20.-a után. Újabb felmelegedés következik február elejéig. Majd február elején várom a tél legkomolyabb hidegbetörését ÉK-ről. Ami egészen február 20.-ig eltarthat. Innentől úgyvélem, hogy a február további része már enyhe lesz.

Október 23.-a időjárása

Vasárnap és hétfőn is hasonló időben bízhatunk. A reggeli pára, valamint ködfoltok feloszlása után többnyire derült időre van kilátás, azonban a nyugati területek fölé fátyolfelhők sodródhatnak vasárnap délután. Továbbra is gyenge, mérsékelt marad a szél, azonban hétfőn a keleti területeken már északkeletire fordul. Délutánonként ismét 20°C körül alakul a hőmérséklet.

Szombaton hajnalban többfelé pára, illetve köd képződhet, nyugaton viszont tartósabban is megmaradhat, ezért ezeken a területeken pár fokkal alacsonyabb maximumértékekre számíthatunk. Reggel 5 és 10°C között alakul a legalacsonyabb hőmérséklet, délután pedig az ország nagy részén pár fokkal 20°C fölé melegszik majd a levegő, a déli területeken megközelítheti a 25°C-ot is, a tartósabban ködös helyeken viszont néhány fokkal 20°C alatt marad a hőmérséklet. Gyenge, mérséklet lesz a déli, délkeleti szél.

Október 23-án, kedden a ködfoltok feloszlását követően napos, kellemes időben lesz részünk, a szabadtéri programokat az időjárás nem befolyásolja majd. Délután helyenként megjelenhetnek felhők az égen, de csapadékra sehol sem kell számítani. Az északkeleti szél többnyire gyenge, a keleti országrészben mérsékelt marad. Hajnalban 5 és 10°C közé csökken a hőmérséklet, délutánra pedig 19°C köré melegszik a levegő, de északkeleten ettől 2-3 fokkal elmaradhatnak a maximumértékek.

Időjárás-előrejelzés

 

 

 

Keddre virradó éjszaka egy sekély mediterrán ciklon felhőzete fokozatosan beborítja hazánk területét, a reggeli órákban inkább csak a Tiszántúlon lehet még szakadozottabb a felhőtakaró. Nyugat, délnyugat felől egyre többfelé valószínű eső, záporeső, esetleg egy-egy zivatar is. A Dunántúlon meg-megélénkülő északias légmozgás lesz a jellemző, míg a Tiszántúlon gyenge marad a délies szél. Hajnalra többnyire 9 és 14 fok közé csökken a hőmérséklet, a nyugati határszélen lehet ennél egy-két fokkal hűvösebb.

 

 

 

Délután, erősen felhős, vagy borult lesz az ég, többfelé lesz eső, zápor, egy-egy zivatar is kialakulhat. A Dunántúlon az északi, északnyugati, keleten a déli-délkeleti szél megélénkül. A hőmérséklet csúcsértéke az egész nap borult nyugati országrészben csak 11 és 15, a délelőtt még szakadozottan felhős keleti országrészben 16 és 21 fok között várható.

 

 

 

 

Csapadéktérképek:

 

ALARO-ALADIN: http://www.zamg.ac.at/cms/de/wetter/wetteranimation/aladin_animation.php?imgtype=1

 

Tornádó-WRF:http://tornado.metnet.hu/wrf/?hour=003&maptype=totprec

 

AROME:http://www.met.hu/idojaras/elorejelzes/modellek/AROME/

 

WRF:http://www.met.hu/idojaras/elorejelzes/modellek/WRF/

 

UM:http://www.meteo.pl/um/php/pict_show_en.php?cat=3&time=2

 



Időjárás-előrejelzés

Szombat reggel:

Péntek este, valamint szombatra virradó éjszaka országszerte erősen felhős vagy borult idő lesz jellemző, nyugaton és délen több helyen, másutt csak helyenként valószínű kisebb eső, zápor, északkeleten pedig még egyáltalán nem várható csapadék. Az északira, északnyugatira forduló szél a hajnali óráktól a Kisalföldön időnként megélénkül, máshol többnyire gyenge légmozgásra készülhetünk. Kora reggelre általában 4 és 10 fok közé csökken a hőmérséklet, ennél északkeleten lehet egy-két fokkal hűvösebb.

 

 

 

 

Szombat délután:

 

Szombat napközben északon időnként már felszakadozhat a felhőzet és kisüthet a nap is, ugyanakkor hazánk déli felén többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, és szórványosan kialakulhat kisebb eső, záporeső is. Az északi, északkeleti irányból fújó szél általában gyenge lesz. A hőmérséklet a délutáni órákra 13 és 17 fok közé emelkedik. 

Időjárás-előrejelzés

A következő öt nap jellemzése

 

 

Pénteken átmenetileg a napsütésé lesz a főszerep. Ezen a napon valószínű a - klasszikus értelemben vett - legjobb idő a héten, ugyanis szombaton egy sekély ciklon szólhat bele időjárásunkba, melynek hatására csapadékosra fordulhat az idő. Szombat reggeltől vasárnap délutánig az ország nagy részén jelentős mennyiségű csapadék eshet. Vasárnap és hétfőn újra csendesebb idő várható, keddtől jöhetnek ismét csapadékot is adó felhőtömbök. A hajnali hőmérséklet a szombaton megérkező sok felhőzet miatt a hétvégén emelkedik, megszűnnek az éjszakai fagyok, a nappali csúcsérték általában 15-16 fok körül alakul.

A sarki jég olvadása hidegebb teleket okozhat?



WACC, azaz Warm Arctic, Cold Continents.

 

 

 

A mostani és 10 évvel ezelőtti jégborítottság

 

 A kontinensek alatt Eurázsia és Észak-Amerika értendő. Ezeken a területeken a jelenség késő ősszel és télen jelentkezik. Az eddigi tények a következők: az utóbbi években erős téli hideghullámok alakultak ki Európa, Ázsia és Észak-Amerika terletén, a 2012. februári hideghullám több mint 50 év óta a legalacsonyabb hőmérsékletet hozta.
Mivel a sarki jég drasztikus csökkenése egybeesik ezen hideghullámok kialakulásával, felvetődött, hogy a két jelenségnek lehet-e köze egymáshoz. Az első tanulmányok arra jutottak, hogy a heves téli események (pl. a 2009-es amerikai "Snowmageddon") a poláris örvénnyel hozhatók kapcsolatba; ha ez az örvény összeomlik, hideg sarki léghullámok áramlanak dél felé, a közepes szélességekre, ezzel egyidőben enyhe légtömegek áramlanak a sarki térségbe - ez a WACC.
2009/2010 tele ilyen WACC-tél volt, és ugyanez volt megfigyelhető 2012 februájában is. A NOAA állt elő az elmélettel, miszerint az Északi-sark megváltozott körülményei okozzák a jelenséget. Az erős olvadás következtében a sarki térségben igen megnövekszik a sötét tengerfelület nagysága, ez pedig főként a nyár végén nagy mennyiségben tudja felvenni a napsugárzás energiáját. Ez a hő a sarki éjszaka beállta után folyamatosan kisugárzódik a légkörbe, aminek hatására a sarki atmoszférikus cirkuláció alaposan összezavarodik. Minél több jég olvad el, annál több napenergia tárolódik el (ezt nevezik pozitív tenger-jég-albedó visszacsatolásnak) és a sarki területek szélrendszerei annál erősebb befolyás alá kerülnek. Az így megváltozott sarki áramlatok elősegíthetik a poláris örvény felszakadását, sőt, akár le is állíthatják az örvényt, ezáltal pedig ki tud alakulni a WACC-jelenség. A poláris örvény összeomlásakor a NAO hatalmas zuhanása figyelhető meg, így pl. a 2009/2010-es télen a NAO az utóbbi 145 év legalacsonyabb értékét érte el.
Most pedig jöjjön a dolgok bizonytalan része: az előrejelzések szerint a NAO a következő teleken gyakorta a pozitív tartományban lesz, ez pedig enyhe teleket jelez előre pl. Európában, a beálló Ny-i áramlás, azaz a poláris örvény erősödése okán; a troposzféra melegedése és ezzel egyidőben a sztratoszféra lehülése (úgy másfél-két éve írtam a kölcsönhatásról) a poláris örvényt erősítő tényező. Ez pedig ellentmondana a sarki jégminimum és a WACC elméletének.
Azaz jelen állás szerint a tél lehet igen hideg, de lehet enyhe is, a mostani állás alapján még nem biztos semmi sem, a WACC sem.