Északi és déli hemiszféra jégborítottsága

Úgy gondoltam egy pár mondatban összefoglalom az idei évi jégborítottságot, főleg a nyári minimumra kitérve.

Először is nézzük meg az északi hemiszfériát hiszen azért ez lényegesen nagyobb hatást gyakorol hazánk időjárására. 

Ami a legfontosabb hogy az elmúlt évekkel szemben jóval nagyobb jégkiterjedéssel zárhat ez a rész. Itt megtekinthető az ezt ábrázoló grafikon: Megnézem
Egyéb érdekességek innen: először is, hogy a Barents-tenger úgy tűnik, jó pár év után újra nem jégmentes minimummal zár, a Spitzbergák keleti részén makacsul megmaradó jégmező miatt:

, másodszor pedig, hogy a Kara-tenger a 2007-es mélypontja után évről-évre magasabb jégborítással "delelhet", köszönhetően Szevernaja Zemlja körüli makacs jégmezőnek:

Most pedig akkor nézzük meg a déli hemiszfériát is. A déli részen jóval több jég található az átlagnál, de egyébként ez évek óta megfigyelhető. Sokszor ebben az évben az 1979-es év óta tartó mérések közül a legmagasabb volt a jégborítottság , de azért cirka 30 évet szerintem nem kell az időjárásban nagy statisztikának venni, de ami igaz az igaz. Itt is van a diagram: Link
Egy másik kép ahol az átlagtól való eltérést láthatjuk:

 És végezetül pedig egy a teljes jégborítottságot összefoglaló kép:

A sarki jég olvadása hidegebb teleket okozhat?



WACC, azaz Warm Arctic, Cold Continents.

 

 

 

A mostani és 10 évvel ezelőtti jégborítottság

 

 A kontinensek alatt Eurázsia és Észak-Amerika értendő. Ezeken a területeken a jelenség késő ősszel és télen jelentkezik. Az eddigi tények a következők: az utóbbi években erős téli hideghullámok alakultak ki Európa, Ázsia és Észak-Amerika terletén, a 2012. februári hideghullám több mint 50 év óta a legalacsonyabb hőmérsékletet hozta.
Mivel a sarki jég drasztikus csökkenése egybeesik ezen hideghullámok kialakulásával, felvetődött, hogy a két jelenségnek lehet-e köze egymáshoz. Az első tanulmányok arra jutottak, hogy a heves téli események (pl. a 2009-es amerikai "Snowmageddon") a poláris örvénnyel hozhatók kapcsolatba; ha ez az örvény összeomlik, hideg sarki léghullámok áramlanak dél felé, a közepes szélességekre, ezzel egyidőben enyhe légtömegek áramlanak a sarki térségbe - ez a WACC.
2009/2010 tele ilyen WACC-tél volt, és ugyanez volt megfigyelhető 2012 februájában is. A NOAA állt elő az elmélettel, miszerint az Északi-sark megváltozott körülményei okozzák a jelenséget. Az erős olvadás következtében a sarki térségben igen megnövekszik a sötét tengerfelület nagysága, ez pedig főként a nyár végén nagy mennyiségben tudja felvenni a napsugárzás energiáját. Ez a hő a sarki éjszaka beállta után folyamatosan kisugárzódik a légkörbe, aminek hatására a sarki atmoszférikus cirkuláció alaposan összezavarodik. Minél több jég olvad el, annál több napenergia tárolódik el (ezt nevezik pozitív tenger-jég-albedó visszacsatolásnak) és a sarki területek szélrendszerei annál erősebb befolyás alá kerülnek. Az így megváltozott sarki áramlatok elősegíthetik a poláris örvény felszakadását, sőt, akár le is állíthatják az örvényt, ezáltal pedig ki tud alakulni a WACC-jelenség. A poláris örvény összeomlásakor a NAO hatalmas zuhanása figyelhető meg, így pl. a 2009/2010-es télen a NAO az utóbbi 145 év legalacsonyabb értékét érte el.
Most pedig jöjjön a dolgok bizonytalan része: az előrejelzések szerint a NAO a következő teleken gyakorta a pozitív tartományban lesz, ez pedig enyhe teleket jelez előre pl. Európában, a beálló Ny-i áramlás, azaz a poláris örvény erősödése okán; a troposzféra melegedése és ezzel egyidőben a sztratoszféra lehülése (úgy másfél-két éve írtam a kölcsönhatásról) a poláris örvényt erősítő tényező. Ez pedig ellentmondana a sarki jégminimum és a WACC elméletének.
Azaz jelen állás szerint a tél lehet igen hideg, de lehet enyhe is, a mostani állás alapján még nem biztos semmi sem, a WACC sem.