Vihar borzolhatja a kedélyeket karácsonykor nyugat-Európában

Alig néhány héttel ezelőtt orkán erejű vihar tombolt Észak- és Nyugat-Európában, szenteste környékén pedig ugyanilyen ítéletidő érheti el a Brit-szigeteket.


Egy rendkívül erős ciklon kezdett kialakulni az Atlanti-óceán északi részén, ami legerősebb állapotát várhatóan december 24-én éri majd el. Ekkor a középpontja Írország partjainak közelében lesz, a benne lévő légnyomás pedig az előrejelzések szerint 930 hPa alá is süllyedhet! Ez rendkívül alacsonynak számít, és mivel a szélsebességek a légnyomás-különbségekkel vannak összefüggésben, így a ciklonban viharos, sőt, orkán erejű széllökésekre számítanak a szakemberek. Többfelé 150 km/óra feletti széllökésekkel számolnak, az Ír-sziget partjai lesznek a legnagyobb veszélyben. Közben rendkívül sok eső is várható (2 nap alatt akár félhavi, 60-70 mm-nyi mennyiség is leeshet), ami rövid idő alatt szokatlan árvizeket okozhat.

A ciklon jelenlegi helyzete és mélysége: Megnézem

Várható mélység a GFS modell számításai alapján:

A Met Office veszélyjelzése Angliára: Megnézem

Az ír meteorológiai szolgálat veszélyjelzése (országos): Megnézem

                                                                 (tengeri): Megnézem

Nyugat-Európai radarkép: Megnézem

Európai felhőkép infravörös (éjszaka használatos inkább): Megnézem

Európai felhőkép normál (nappal): Megnézem

Karácsonyi időjárás 2013

Fehér lesz-e a karácsony?

Mint tudjuk szinte mindenki fehér karácsonyt szeretne, de valójában ennek statisztikailag igen kevés az esélye, de mi várható idén?

Ritka a nagy havazás karácsony idején

A hóstatisztikák szerint országos átlagban december 24-én 1 cm-es hóvastagság jellemző. Ez az adat azt sugallja, hogy az esetek nagy részében nem fehér a karácsony Magyarország térségében. Az 1951-2008-as időszak adatai szerint Budapesten tizenhatszor fordult elő havazás szenteste, december 25-én szintén tizenhat, míg december 26-án húsz alkalommal hullott a hó.

Ezek az adatok az ország nagy részére vonatkoztatva megállják a helyüket - kivéve a magasabb hegyeket, ahol nagyobb eséllyel marad meg az ünnep alatt a hó. Nagy havazások (a csapadékösszeg 10 mm felett van) nagyon ritkán fordulnak elő ilyentájt. A főváros térségében átlagosan tízévente alakul ki karácsonykor vastag hótakaró. Szegeden és Szombathelyen ennél is rosszabb a helyzet, mert az 1951-2008 közötti időszakot vizsgálva csak egyszer fordult elő nagy havazás, mégpedig Szegeden 1964. december 26-án, és Szombathelyen 1959. december 24-én.

Vajon mi várható idén?

Most következik arra a kérdésre a válasz amire mindenki várt és amiért ezt a cikket elolvassa. A napokban hidegpárna alakítja időjárásunkat, emiatt országszerte borús időre számíthatunk, többnyire 0°C körüli hőmérsékletekkel. Ez az időjárás nagy valószínűség szerint kitart az ünnepekig, így az ünnepek környékén várható változás az időjárásban, de nézzük mi az a légköri képződmény ami a jelenlegi időjárást okozza:

A képen látható az a nagy kiterjedésű anticiklon Közép-Európa felett, ami a nyugodt, hidegpárnás időt okozza.

A helyzet az ünnepek környékén változásnak indul. Aminek az okozója egy az Atlanti-óceán térségében kimélyülő ciklon lehet. Egyébként az Atlanti-óceán térségében most is erős a ciklontevékenység, aminek az oka az észak-Amerikát sorozatban eltaláló hidegleszakadások, amik a meleg óceáni levegővel találkozva ciklont generálnak és ez a felállás nem túl kedvező a tél szempontjából. Ami a most közép-Európa felett lévő anticiklont illeti, az bizony egy hidegperiódus végi mediterrán ciklonos fázis utáni elöregedett anticiklon. Ez gyakorlatilag az úgynevezett Namias ciklus hideg periódusának utolsó fázisa, ami után mindenképpen zonális vagy legalábbis félzonális periódus kezdődik. Így, ha körülbelül 20.-a után nem sokkal megtörténik a változás amit az említett ciklon, (ciklonok) hozhatnak meg az talajon mindenképpen enyhüléssel járna, (az átkeverés miatt) bár hozzá kell tenni, hogy ez a magasban viszont lehűlést hozna. Két féle forgatókönyve lehetne a fehér karácsonynak, bár hozzá kell tenni mindkettőre minimális az esély, de azért megemlítem őket: Az első az, hogy ugyan enyhülést hoz az első front, de utána gyorsan, vagyis pár nap alatt lefut a következő Namias ciklus, és eljut a mediterrán ciklonos fázisba, de ez nagyon rendkívüli lenne, mert ennek a zonális, félzonális epizódnak is meg kell "érnie" a váltásra. A másik verzió nem sokban különbözik az elsőtől, mert itt az lenne a helyzet, hogy a front egészen délre a Földközi-tenger medencéjébe lejutna és itt szintúgy mediterrán ciklont generálna, ennek az a problémája, hogyha sikerül is ez, akkor sincs a ciklonnak honnan hideget berántania nagyon. Ez a verzió abban különbözik az elsőtől, hogy ez nem lenne váltás blockingra, ez csak félblocking lenne. 

Amit még meg kell említeni az az, hogyha az anticiklon erősebb lesz a vártnál és/vagy a ciklon gyengébb lesz a vártnál akkor a ciklon (ciklonok) nem tudja/tudják megtörni az anticiklon uralmát és folytatódhat a hidegpárnás időjárás.

És végezetül egy százalék, hogy jelenleg hány % az esélye a fehér karácsonynak: 3%

A cikket az események tükrében frissíteni fogom.

Frissítve: 2013. 12. 21. 13:00

Az elmúlt napok folyamán nyugaton, délnyugaton sok helyen felszakadt a hidegpárna, ami a mai nap folyamán még nagyobb területre terjedt ki. Így az ország nyugati 2/3-án napsütéses idő alakult ki, de ez a holnapi naptól fogva változni fog és újra vissza fog állni a hidegpárna, ami nagyjából december 25-26-ig ki fog tartani, viszont a hideg idő ellenére a fehér karácsonynak nincs esélye. Maximum hidegpárnás szemcsés hóból alakulhat ki helyenként lepelnyi hó, de ennek elenyésző egy térségre vetítve az esélye. Így a fehér karácsony esélye: 1%

2012-es 2013-as tél időjárása

A legfrisebb 2013-2014-es tél időjárása itt megtekinthető: Megnézem

A 2012-es 2013-as telet legnagyobb valószínűség szerint az átlagnál kissé hidegebbnek és az átlagnál csapadékosabbnak várom.

Okai: 1. A szibériai hófelehalmozódás nagysága az éves átlagokhoz viszonyítva. (Az igazán hideg légtömegek ÉK-felől Szibéria felől szoktak érkezni télen.) Ennek a nagy Szibériai hófelhalmozódásnak az oka az lehet, hogy a sarki jég olvadása miatt össze zavarodnak a tengeráramlatok és hidegebb légtömegek jutnak el Eurázsia felé. Erről bővebben egy korábbi cikkemben írtam: Link

2. A nagy hosszútávú előrejelző modellek is erről árulkodnak. Erről egy későbbi cikkbe fogok bővebben írni.

3. A két év óta fennálló makroszinoptikai helyzet: Általában ezek nem szoktak ilyen sokáig fennálni és ennek a közeledő napéjegyenlőség okozta energiamérleg felborulása vethet véget.

A télnek a legvalószínűbb történése véleményem szerint: A tél eleje, november vége és december elején gyakori ciklonok és mediterrán ciklonok sok csapadékkal esővel és hóval egyaránt. Ez az időszak nagyjából az ünnepekig tart. Majd felmelegedés valószínű és meleg idő valószínű egészen nagyjából január 10.-ig. Majd beáll a kárpát-medence egyik sajátossága, a hidegpárna. Ezután körülbelül január 20.-a után. Újabb felmelegedés következik február elejéig. Majd február elején várom a tél legkomolyabb hidegbetörését ÉK-ről. Ami egészen február 20.-ig eltarthat. Innentől úgyvélem, hogy a február további része már enyhe lesz.