Egy esetleges téli helyzet esélyei

Először is vegyük a téli lehetőségre utaló jeleket, illetve gondolatokat:

GFS és ECMWF a futások többségében, általában egyetért az északkeleti blokkoló AC huzamos fennmaradásában, ill. kiújulásában. A kontinens északkeleti felén ennek megfelelően keleti áramlás, "negatív zonalitás" az uralkodó. Szó szoros értelmében vett zonalitás tartósan csak az Atlanti-óceánon, és nyugat-Európában van. Ez a lényeg! Még semmi sem dőlt el végérvényesen.
Egyébként a múltbeli megfigyelések, a statisztikai megközelítés igenis segítséget jelent a kilátások megsaccolásánál. Az elmúlt évtizedekben január második, és február első felében viszonylag ritkán mutatkozott tartós nyugati áramlás, gyakoribb volt a blocking, a meridionális áramlási kép. Ezért írtam még az ünnepekben, hogy még az alapvetően zonális teleken is ebben az időszakban legalább próbálkozásai mindig vannak a blockingnak. Ez idén is beigazolódott, még ha a blockingosabbá, meridionálisabbá váló áramlási kép eddig nem is hozott igazi téli időt nálunk.
Ha tartósodik a most körvonalazódó alapfelállás (északkeleti AC, délnyugati peremén a Mediterráneumba "lecsúszó" atlanti depressziók) akkor előbb-utóbb, valamilyen mértékben részesülünk a Kelet-Európában felhalmozódó hidegből. Ez nem csupán megérzés kérdése, hanem jóformán ténydolog.
Igaz, az alapszituáció egyelőre előoldali poziciókat jelent a számunkra, enyhe mediterrán levegő beáramlásával. De ez az előoldal, tekintettel a hamarosan előreláthatólag a Kárpátok külső ívéig előretörő északkeleti hideggel, messze nem ugyanaz az előoldal, ami pl. karácsonykor volt. Elég egy jó pozicióba került mediterrán ciklon, és máris ránk húzza a kontinentális hideget.
Hasonló volt a helyzet 2002 kora telén, akkor is végtelenített med előoldalak voltak felgyülemlett orosz hideggel. Aztán persze jött a hátoldal, a hőmérsékleti lezutty.
Persze, hogy ez beszivárgás lesz-e, vagy beözönlés, az kérdés.
Az is kérdés, vajon kitart-e az a légnyomási, légáramlási mező, melytől ilyen eseményeket várhatunk.
Tekintettel január végére és februárra, az akkori légkörzési valószínűségekre, bizony könnyen kitarthat.

Most nézzük a nem igazán télre utaló jeleket:
Rendben ment az anticiklon híd kialakulása ahogy az klasszikus. A hurkok is kezdettek szépen mélyülni ahogy annak lenni kell, és a ciklonok is gyengültek. Ez mind szép és jó volt és simán megkaphattuk volna mára a telet, de bizony elbénázta az időjárás. Pici apró hiba amit senki sem láthatott előre, és becsúszott még 10. körül egy icipici ciklonocska pont rossz helyen, ha az nincs akkor a keleti lábasból nem egy csipetnyit kapunk hanem egy jó merőkanálnyit. Ennyit a múltról így jártunk van ilyen.

Figyelem a linkek tartalma az idő előrehaladtával változni fog, mert a modellek folyamatosan frissülnek: amikor lett írva: 2014. 01. 17. 14:00
Most a jövő, mivel az így járás tipikus esete maradt nekünk, nézzük miből garázdálkodunk:
Némi nyugati fáklya:
Link
Link
Link
Az óceánunk tovább tombol nem sok jót ígér.
Nézzük van-e esély anticiklon híd kialakulására:
Link
Link
Link
Még az azori jó is lenne és északkeleten sem rossz de a ciklonok a kettő között vonulnak nincs esély összekapcsolódni.
Nézzünk északi térképeket is:
Link
Ez a kiindulási pontunk
picit később:
Link
Még később:
Link
Ugyan ebben a futásban kedvezőek az északi térképek, de ez elég változó, pl: az előző pár futásban pont rossz volt. (2014. 01. 17. 14:00)
Indexek:
Link (NAO)
Link (AO)
Az AO index biztató, de a NAO nem igazán.
Az indexek könnyebb értelmezéséhet írtam egy cikket: Link

Milyen lesz a 2013-2014-es tél időjárása?

Amint láthatták minden évbe megírom az előttünk álló tél időjárásával kapcsolatos megérzéseimet, és gondolataimat több kevesebb sikerrel.

Akkor vágjunk is bele. A legfőbb gondolat először is az, amit az ősz időjárásából, legfőbbképpen a szeptember időjárásából lehet kikövetkeztetni. Erre ugyanis van egy prediktor, ami összefügg a Szibériai hófelhalmozódással és a szeptemberi magyarországi időjárással. Ennek a neve: DAI (Decemberi Anomália Index), Az idei DAI pontos értéke ugyan még nem áll rendelkezésre - mivel az abban kb. egyharmados súllyal szereplő eurázsiai hótakaró növekedés záró (40. heti) adatát várhatóan csak valamikor november elején teszi közzé a Rutgers Snow Lab, a kb. kétharmados súllyal szereplő szeptemberi légnyomás-anomália különbség pontos értéke pedig szintén nem ismert, ugyanis az amerikai költségvetési vita következtében történt államigazgatási leállás nyomán elérhetetlenné váltak az NOAA/NCEP reanalízis mezői -, azonban a napi hótakaró térképek alapján (1981-től számítva) rekord közeli volt a szibériai hótakaró expanziója az idei 37. és 40. hét között (a 37. és 39. hét között a már publikált számok alapján meg is döntötte a rekordot), illetve szeptember 28-án -0,9 hPa-on állt a definiált légnyomás-anomália különbség. Ezen adatok szerint az idei DAI nagy valószínűséggel a (-1,3; -2,3) °C-os intervallumba eshetett. Ennek középértékével számolva a DAI idei becslése az előttünk álló decemberre (-0,8; -2,8) °C-os anomália lenne, azaz a decemberi országos havi átlaghőmérsékletre az előrejelzett intervallum: (-0,6; -2;6) °C. A pontos adatok ismeretében lefogom majd még egyszer ezt írni.

A DAI részletes leírása itt olvasható: Megnézem
Itt nézhetőek meg az eddigi szibériai hófelhalmozódási adatok: Megnézem

És akkor jöjjön pár szemléltető ábra a hófelhalmozódásról: Először is 2012 és 2013 összehasonlítása és akkor itt érdemes a képet nézegetve egy következtetést levonni miszerint nagyobb a jégborítottság északon mint tavaly az év ezen időszakában. Erre is hoztam egy szemléltető grafikont.

A szeptemberi időjáráshoz tartozik az, hogy milyen mennyiségben érik el hideglaszakadások a délebbi szélességeket így Magyarországot is. Ez egy összeségében elég jó beváló dolog, de csak a december időjárását illetően.

Jöjjön egy kis jellemzés szeptember időjárásáról, azt mondom beszéljenek a képek: Forrás: (Országos Meteorológiai Szolgálat)

2. pont: Akkor itt most beszélnék a jelenlegi és az októberi időjárásról. Az ne tévesszen meg senkit, hogy ilyen meleg volt október végén és átlag fölötti idő lesz a következő napokban is, a melegebb zonális, félzonális meleg október sőt november sokszor igen hideg telek előtt szokott előfordulni, de ez csakis akkor igaz, ha az ősz elején volt szép számmal minket érintő hidegleszakadás. Persze ezt ne vegyük készpénznek.
Vannak kivételek is persze. A mostani félzonális áramlási kép már jó ideje tart, egészen úgy október 10.-e óta. Most ennek a folyamatnak nagyjából a felénél járunk. Úgy gondolom, hogy november közepéig itt senki ne számítson téli időre, viszont úgy gondolom, hogy az első síkvidéki havazás nagyjából nov. 20-25-e között meg fog érkezni. Akkor nézzük a mostani makroszinoptikai elrendeződést képekben:
Az egyértelműség kedvéért számokkal jelöltem az akciócentrumokat.
Akkor mondom is sorba:
1-es: Erős izlandi ciklon ami húzza be a meleget Európába és mivel, hogy nincs Brit vagy Skandináv blokkoló anticiklon így akadálytalanul haladhat előre.
2-es Grönlandi anticiklon kezdemény, de egyelőre csak kezdemény amit elgyötörnek az atlanti óceánon tevékenykedő ciklonok.
3-as Szintén egy anticiklon kezdemény. Ami, ha kiépülne 2 lehetősége is lenne egyik, hogy elkezd terjeszkedni kelet és észak felé így Grönlandhoz láncolja a ciklonokat, így aztán azok nem tudják behúzni a meleget Európába és teret hagy az 5-ös számú helyzetnek, de erről majd később. A másik lehetőség, hogy összekapcsolódva a 2-es anticiklonnal együtt alkotnak egy anticiklont és így a ciklonok benntragadnak Gröndlandtól nyugatra. Bár azért az utóbbi nem túl gyakori helyzet.
4-es Itt látható, hogy a hideg folyamatosan Észak-Amerikára szakad le és ez generálja a ciklonokat a Keleti parton.
5-ös Egy a skandináv országok felett elhelyezkedő cikloncsaládot láthatunk a képen, valójában ez lenne a felelős arra, hogy a hideget meghozza Északkelet Európába, de az az ott lévő anticiklon ezt megakadályozza és észak felé kényszeríti a mozgását.
6-os Ez csak arról az érdekes helyzetről szól, hogy Észak Amerikába a keleti partra leszakad folyamatosan a hideg addig a nyugati parton folyamatosan egy melegnyelv húzódik észak felé.
A fekete nyilak: Azt mutatják meg hogy a meleg honnan és milyen magasságokig jut el.

Akkor most jöjjön egy példa arra amikor a 2-es és a 3-as számmal jelzett anticiklonok összekapcsolódnak. Ez Magyarországon általában téli időjárási helyzetet eredményez.

A másik fontos dolog a jelenlegi meleg időjárással kapcsolatban az, hogy a napfoltciklusunknak egy 2. maximumát éljük meg most. A jelenlegi helyzetnek az a lényege, hogy a ciklontevékenység magasabb földrajzi szélességeken megy végbe - sok a nyomásminimum -, továbbá az anticiklonok a szubtrópusi meleg légtömegeket is a szokásosnál följebb tolják. Ez az időjárási helyzet mindaddig tart, amíg az élénk folttevékenység és az azokkal járó fokozott anyagkidobódások fennmaradnak. Legkevesebb 10 napig, legtöbb két-három hétig. (Még mindig probléma, hogy nem láthatjuk, mi történik központi csillagunk túlsó felén.)
Az adatsor: Megnézem
Ebben még csak szeptember látszódik, úgyhogy ebből még nem derül ki az októberi nagy erősödés.

Nagyjából egyenlőre ennyi, amit jelenleg írni szerettem volna a következő téllel kapcsolatban egyenlőre, ha változni fog az időjárási helyzet akkor arról majd írok.

Frissítve: 2013. 11. 06.

Közzétette a Rutgers Global Snow Lab az októberi, köztük a 40. heti hótakaró adatokat, így előállt a Decemberi Anomália Index idei értéke, amely -2,1 °C ((-1,1; -3,1) °C-os intervallum) lett. Tehát a prognosztizált magyarországi decemberi átlaghőmérséklet -1,9 °C (az 1981-2010-es átlag 0,2 °C). A DAI-ban szereplő két fontos dolog közül a definiált légnyomás-anomália különbség 1981 óta a 14. legalacsonyabb (minél alacsonyabb, annál hidegebb lesz a DAI). Ezzel az értékkel, átlagos hótakaró növekedéssel számolva a DAI -0,4 °C-nak adódott volna. A valóságban azonban az eurázsiai hótakaró növekedése a 37. és 40. hét között 1981 óta a legnagyobb volt (minél nagyobb, annál hidegebb lesz a DAI). A két hatás eredőjeként a DAI szerint 1981 óta a negyedik leghidegebb december előtt állhatunk, ha ez ténylegesen megtörténik akkor ez a december többféle felbontásban, időjárási jellegben is elképzelhető.

Összeszedtem a legfontosabb lehetőségeket:

1-es Már november közepén elkezdődik a meridionális irányítás, így ez nagyjából december közepéig tarthatna ki, utána fokozatosan enyhülő idővel. Ennek a lehetőségnek többféle allehetősége is van az egyik az, hogy ugyan a magasban megenyhül az idő, de ez kellő átkeverés híján a talajon nem fog érződni és kialakul az úgynevezett hidegpárna jelenség. A másik lehetőség pedig az, hogy ugyan megenyhül az idő december közepén, de december végén visszatér a hideg mert az áramlás hamar visszavált meridionálisra. Ez a verzió akkor valaszínűbb, ha csak december elejéig tart ki a hideg, így van idő visszaváltani a hónap végéig.

2-es Enyhe kezdet, majd a hónap harmadánál-felénél erős hidegbetörés, amely a hónap utolsó napjaiig, vagy egészen az év végéig kitart.
3-as Már december első hetében megérkezik az átlagnál jóval hidegebb idő, amely majd Karácsony környékén enged szorításából
4-es Az egész december hidegebb lesz az átlagosnál, de nem lesz az átlagnál jóval hidegebb periódus.

5-ös A már az 1-es verzió egyik allehetőségében említett hidegpárna jelenség, ami beáll már a hónap elején és egész hónapba kitart.

A legújabb cikkenben  a karácony időjárásával foglalkoztam, ami itt megtekinthető: megnézem

Frissítve: 2013. 12. 30.


Bevallom a decemberi előrejelzésem nem vált be, mivel -1,5°C-os negatív anomáliát vártam és ehelyett biztos, hogy pozitív anomáliával zár a hónap. Mivelhogy az előrejelzés nagy részét a Decemberi Anomália Indexre alapoztam, ezért ennek bukásának esetleges okairól fogok beszélni. Ami miatt ilyen hideg decembert jelzett előre a DAI az-az, hogy a szibériai hófelhalmozódás rekord mértékű volt és ez húzta le a mélybe a prediktort, míg ha csak a szeptemberi légnyomás anomália különbséget nézzük akkor az nem lett volna olyan alacsony, mindössze -0,4°C.
A másik lehetséges buktató a napfoltmaximum, aminek idején gyakoribbak az enyhébb telek. A mostani napfoltciklus ugyan gyengébb a szokásosnál, de azért ennek a maximuma sem elhanyagolható. Egy ábra a napfoltciklusokról egészen 1950-től:

És egy ábra a mostani napfoltciklusról:

És az utolsó buktató pedig az, hogy jópár éve nem igazán volt klasszikus értelemben vett zonalitás, ez persze nem jelent semmit, de várható volt, hogy előbb utóbb előfog fordulni.
Ennyit a decemberi előrejelzés bukásáról. Hamarosan írok majd a január várható időjárásáról is.

Ha érdekli a január időjárása akkor kattintson erre a linkre: Link

Karácsonyi időjárás 2013

Fehér lesz-e a karácsony?

Mint tudjuk szinte mindenki fehér karácsonyt szeretne, de valójában ennek statisztikailag igen kevés az esélye, de mi várható idén?

Ritka a nagy havazás karácsony idején

A hóstatisztikák szerint országos átlagban december 24-én 1 cm-es hóvastagság jellemző. Ez az adat azt sugallja, hogy az esetek nagy részében nem fehér a karácsony Magyarország térségében. Az 1951-2008-as időszak adatai szerint Budapesten tizenhatszor fordult elő havazás szenteste, december 25-én szintén tizenhat, míg december 26-án húsz alkalommal hullott a hó.

Ezek az adatok az ország nagy részére vonatkoztatva megállják a helyüket - kivéve a magasabb hegyeket, ahol nagyobb eséllyel marad meg az ünnep alatt a hó. Nagy havazások (a csapadékösszeg 10 mm felett van) nagyon ritkán fordulnak elő ilyentájt. A főváros térségében átlagosan tízévente alakul ki karácsonykor vastag hótakaró. Szegeden és Szombathelyen ennél is rosszabb a helyzet, mert az 1951-2008 közötti időszakot vizsgálva csak egyszer fordult elő nagy havazás, mégpedig Szegeden 1964. december 26-án, és Szombathelyen 1959. december 24-én.

Vajon mi várható idén?

Most következik arra a kérdésre a válasz amire mindenki várt és amiért ezt a cikket elolvassa. A napokban hidegpárna alakítja időjárásunkat, emiatt országszerte borús időre számíthatunk, többnyire 0°C körüli hőmérsékletekkel. Ez az időjárás nagy valószínűség szerint kitart az ünnepekig, így az ünnepek környékén várható változás az időjárásban, de nézzük mi az a légköri képződmény ami a jelenlegi időjárást okozza:

A képen látható az a nagy kiterjedésű anticiklon Közép-Európa felett, ami a nyugodt, hidegpárnás időt okozza.

A helyzet az ünnepek környékén változásnak indul. Aminek az okozója egy az Atlanti-óceán térségében kimélyülő ciklon lehet. Egyébként az Atlanti-óceán térségében most is erős a ciklontevékenység, aminek az oka az észak-Amerikát sorozatban eltaláló hidegleszakadások, amik a meleg óceáni levegővel találkozva ciklont generálnak és ez a felállás nem túl kedvező a tél szempontjából. Ami a most közép-Európa felett lévő anticiklont illeti, az bizony egy hidegperiódus végi mediterrán ciklonos fázis utáni elöregedett anticiklon. Ez gyakorlatilag az úgynevezett Namias ciklus hideg periódusának utolsó fázisa, ami után mindenképpen zonális vagy legalábbis félzonális periódus kezdődik. Így, ha körülbelül 20.-a után nem sokkal megtörténik a változás amit az említett ciklon, (ciklonok) hozhatnak meg az talajon mindenképpen enyhüléssel járna, (az átkeverés miatt) bár hozzá kell tenni, hogy ez a magasban viszont lehűlést hozna. Két féle forgatókönyve lehetne a fehér karácsonynak, bár hozzá kell tenni mindkettőre minimális az esély, de azért megemlítem őket: Az első az, hogy ugyan enyhülést hoz az első front, de utána gyorsan, vagyis pár nap alatt lefut a következő Namias ciklus, és eljut a mediterrán ciklonos fázisba, de ez nagyon rendkívüli lenne, mert ennek a zonális, félzonális epizódnak is meg kell "érnie" a váltásra. A másik verzió nem sokban különbözik az elsőtől, mert itt az lenne a helyzet, hogy a front egészen délre a Földközi-tenger medencéjébe lejutna és itt szintúgy mediterrán ciklont generálna, ennek az a problémája, hogyha sikerül is ez, akkor sincs a ciklonnak honnan hideget berántania nagyon. Ez a verzió abban különbözik az elsőtől, hogy ez nem lenne váltás blockingra, ez csak félblocking lenne. 

Amit még meg kell említeni az az, hogyha az anticiklon erősebb lesz a vártnál és/vagy a ciklon gyengébb lesz a vártnál akkor a ciklon (ciklonok) nem tudja/tudják megtörni az anticiklon uralmát és folytatódhat a hidegpárnás időjárás.

És végezetül egy százalék, hogy jelenleg hány % az esélye a fehér karácsonynak: 3%

A cikket az események tükrében frissíteni fogom.

Frissítve: 2013. 12. 21. 13:00

Az elmúlt napok folyamán nyugaton, délnyugaton sok helyen felszakadt a hidegpárna, ami a mai nap folyamán még nagyobb területre terjedt ki. Így az ország nyugati 2/3-án napsütéses idő alakult ki, de ez a holnapi naptól fogva változni fog és újra vissza fog állni a hidegpárna, ami nagyjából december 25-26-ig ki fog tartani, viszont a hideg idő ellenére a fehér karácsonynak nincs esélye. Maximum hidegpárnás szemcsés hóból alakulhat ki helyenként lepelnyi hó, de ennek elenyésző egy térségre vetítve az esélye. Így a fehér karácsony esélye: 1%

Vajon szánon érkezik-e idén a mikulás?

Minden évben állandó kérdés, hogy vajon lesz-e havazás mikulásnapján ebben a bejegyzésben éppen ezért ennek esélyeit fogom számra venni. De minden évben van egy mégtöbb embert foglalkoztató kérdés; mégpedig az, hogy fehér lesz-e a karácsony? Ezért erről is fogok majd később írni.

Akkor lássuk a medvét: Pontosan mi is okozhatja a lehűlést? Valamikor szerda napközben kezd kimélyülni Grönland déli előterében a későbbi mezőkön viharciklonnak tűnő légörvény, amelyben nagyon gyors lesz a nyomásesés, és ez száguld majd végig Európa északnyugati felén, ennek hidegfrontja lép majd be a Kárpát-medencébe péntek reggel/napközben és innentől érdekesek a történések. A hidegbetörés boritékolható, annak erőssége is pár fokos szórással megbecsülhető. Nézzünk is egy Budapesti időjárási fáklyát. A fáklya értelmezésének kulcsa: a grafikon fölső részében futó vonalak a modell tagjait ábrázolják amik a hőmérsékletet mutatják meg 850hpa-s magasságban ez kb. 1200-1500m-ig terjed. Ebből viszont a 2m-es hőmérsékletet nem lehet megmondani mivel ez nagyban függ a levegő eredetétől és típusától. Az alsó részen pedig a csapadék valószínűségét láthatjuk, aminek a skálája a jobb oldalon található számok. Baloldalon pedig az előbb említett hőmérsékletnek a skáláját láthatjuk.

Ezen a fáklyán jól kivehető a lehűlés és bizony az is, hogy a csapadékesélyek nem túl nagyok. Inkább csak lokálisan várható kisebb mennyiségű csapadék pénteken, de ennek előrejelzésével még várnék egy kicsit amíg a nagy felbontású modellek látni fogják ezeket az eseményeket. Majd szombat-vasárnap inkább márcsak hózáporok várhatók. Így összevetve valószínűleg a legtöbb helyre nem érkezik szánon a mikulás, de helyenként lepel-pár cm hó összegyűlhet. Az ezután következő időjárás pedig nagyon érdekesen alakulhat, de erről majd később.