Milyen lesz a 2013-as 2014-es tél időjárása?

Amint láthatták minden évbe megírom az előttünk álló tél időjárásával kapcsolatos megérzéseimet, és gondolataimat több kevesebb sikerrel. Így a az előttünk álló téllel is ezt tettem...

Mitől függ a tél időjárása?

A tél jó apropót szolgáltat arra, hogy elgondolkozzunk azokon a tényezőkön, melyek a mi téli időjárásunkra hatással vannak/lehetnek.

This is default featured post 3 title

Go to Blogger edit html and find these sentences.Now replace these sentences with your own descriptions.

This is default featured post 4 title

Go to Blogger edit html and find these sentences.Now replace these sentences with your own descriptions.

This is default featured post 5 title

Go to Blogger edit html and find these sentences.Now replace these sentences with your own descriptions.

2012. november 23., péntek

Téli lehetőség december első napjaiban!

Nos, úgy tűnik, hogy érkezik az a teknő, mely 11 napja még csak esély volt, észak-atlanti blokkoló AC-híd keleti oldalán alakul a helyzet. Próbálom epizódokra bontani az általam várt eseménysort.

1. Az első körben Grönland térségéből leszivárgó hideg komoly ciklontevékenységet gerjeszt a délebbi szélességeken is, így a nyugat-európai teknő előoldalán pár napig minden bizonnyal az átlagosnál jóval enyhébb időre számíthatunk, valószínűleg nem túlzás rekordközeli meleget prognosztizálni.  (1. ábra)

2. (11.27.-12.01.) A teknő szép lassan kelet felé tolódik az idő előrehaladtával, a hónapforduló környékén, december első napjaiban elér minket a ciklonok csapadékzónája és vele együtt a hideg is megérkezik a magasban. Ez azonban még nagyrészt "tengeri rétegződésű" légtömeg lehet, ami legfeljebb a hegyekben okozhatna télies időt. (2. ábra)

"3." (12.02-03.) Ezt a részt idézőjelbe teszem, mert sok minden nem indokolja, de látok esélyt a ciklonsorozaton belül olyan forgatókönyvre, hogy két ciklon között egy pici előoldalt kapunk, kétlépcsős lenne a lehűlés.

4. (12.04-08.) A teknő és vele együtt a ciklonok végül teljesen Közép-Európa fölé kerülnek. Közben Észak-Európát kelet felől elönti a hideg, ám nagyon messziről, Szibéria keleti részéről szivárog oda. Véleményem szerint ez lesz az az időszak, amikor legnagyobb esély lehet télies időjárásra. Egy jól elhelyezett ciklon és máris itt van a -4, -8 fokos T850, ami ez esetben már bőven elégséges havazáshoz, lévén ez már "szárazföldi rétegződésű" légtömeg lenne. (3.ábra)

5. (12.04.-) Az előző epizóddal párhuzamosan én egy másik jelentős mozzanatra is számítok, ez pedig nem más, mint a visszarendeződés. Úgy gondolom, hogy nem lesz tartós az észak-atlanti magasnyomás, újraindul a ciklongyár és a mostanihoz hasonló makrokép tér vissza. Ez a magasban előbb-utóbb természetesen enyhülést jelent, de egy direkt AC hidegpárnát okozhatna, ami akár már akkor is beállhatna, amikor még hidegebb légtömeg van felettünk, így egy valóban hideg stratus-os helyzet is benne van a pakliban, főként ha hótakaró is összejön. Gyanítom, hogy nem ez a valószínűbb verzió, hanem inkább egy jelenlegihez hasonló, de attól pár fokkal azért hűvösebb, itt pedig vissza lehet ugorni az előzményekhez.

Összefoglalva:

- masszív teknő előoldal után erős lehűlés következik;
- sok vagy nagyon sok csapadék valószínű;
- szerintem a váltás csak átmeneti lesz és visszarendeződés követi.

Kiegészítés: az ország ÉNy-i felén jóval nagyobbnak ítélem meg a téltámadás esélyét, mint a "másik oldalon".

2012. november 7., szerda

Alacsony vízszint a Balatonon

 

Bár most jött némi utánpótlás, még mindig nagyon alacsony a Balaton vízállása. Részletes beszámoló:


A Balaton vízszintje elérte idei minimumát, azaz szeptember 20.-a óta a vízmérce szerinti vízállás 38-40 cm között ingadozik. Ez 300 centi körüli átlagos vízmélységet és – a kívánatoshoz képest – mintegy 20% vízhiányt jelent.
Zárt Sió-zsilip mellett - a 2003-as 23 cm-es értéket kivéve – ez a legalacsonyabb érték 1921, a hivatalos adatok rögzítésének kezdete óta. A helyzet megítéléséhez az is hozzá tartozik, hogy az említett minimum 4 száraz év hatásának összegződéseként állt elő, míg mostani helyzetünk nem egészen két év eredménye.

Ugyancsak figyelembe veendő, hogy a 2000. évi zsilipzáró vízszint 104 cm, míg a tavaly májusi 111 cm volt. Azaz vízvesztésünk 7 cm-rel magasabb szintről kezdődött, így a mostani száraz időszak erősebbnek tűnik minden korábbinál. Szintén nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy 2000-ben volt először negatív a tó vízmérlege. Mára már hat ilyen évet tudhatunk magunk mögött és haladunk a hetedik felé.

Bár az elmúlt hónapban az ország nagy részén az átlagosnál több csapadék esett mégis nem emelkedett a Balaton vízszintje.


Forrás: www.idokep.hu
www.metnet.hu



2012 szeptember a Balaton déli partja

2012. október 27., szombat

Percről-percre

Egy mediterrán ciklon megy át hazánk felett indul a közvetítésünk!!!
15:48
Délután 6-órakor a ciklon helyzete a GFS modell szerint.
Forrás: meteonetwork.it


18:33

Délnyugat Magyarországon zivatarok pattantak ki: Link

2012. október 20., szombat

2012-es 2013-as tél időjárása

A legfrisebb 2013-2014-es tél időjárása itt megtekinthető: Megnézem



A 2012-es 2013-as telet legnagyobb valószínűség szerint az átlagnál kissé hidegebbnek és az átlagnál csapadékosabbnak várom.

Okai: 1. A szibériai hófelehalmozódás nagysága az éves átlagokhoz viszonyítva. (Az igazán hideg légtömegek ÉK-felől Szibéria felől szoktak érkezni télen.) Ennek a nagy Szibériai hófelhalmozódásnak az oka az lehet, hogy a sarki jég olvadása miatt össze zavarodnak a tengeráramlatok és hidegebb légtömegek jutnak el Eurázsia felé. Erről bővebben egy korábbi cikkemben írtam: Link

2. A nagy hosszútávú előrejelző modellek is erről árulkodnak. Erről egy későbbi cikkbe fogok bővebben írni.

3. A két év óta fennálló makroszinoptikai helyzet: Általában ezek nem szoktak ilyen sokáig fennálni és ennek a közeledő napéjegyenlőség okozta energiamérleg felborulása vethet véget.


A télnek a legvalószínűbb történése véleményem szerint: A tél eleje, november vége és december elején gyakori ciklonok és mediterrán ciklonok sok csapadékkal esővel és hóval egyaránt. Ez az időszak nagyjából az ünnepekig tart. Majd felmelegedés valószínű és meleg idő valószínű egészen nagyjából január 10.-ig. Majd beáll a kárpát-medence egyik sajátossága, a hidegpárna. Ezután körülbelül január 20.-a után. Újabb felmelegedés következik február elejéig. Majd február elején várom a tél legkomolyabb hidegbetörését ÉK-ről. Ami egészen február 20.-ig eltarthat. Innentől úgyvélem, hogy a február további része már enyhe lesz.



Október 23.-a időjárása

Vasárnap és hétfőn is hasonló időben bízhatunk. A reggeli pára, valamint ködfoltok feloszlása után többnyire derült időre van kilátás, azonban a nyugati területek fölé fátyolfelhők sodródhatnak vasárnap délután. Továbbra is gyenge, mérsékelt marad a szél, azonban hétfőn a keleti területeken már északkeletire fordul. Délutánonként ismét 20°C körül alakul a hőmérséklet.


Szombaton hajnalban többfelé pára, illetve köd képződhet, nyugaton viszont tartósabban is megmaradhat, ezért ezeken a területeken pár fokkal alacsonyabb maximumértékekre számíthatunk. Reggel 5 és 10°C között alakul a legalacsonyabb hőmérséklet, délután pedig az ország nagy részén pár fokkal 20°C fölé melegszik majd a levegő, a déli területeken megközelítheti a 25°C-ot is, a tartósabban ködös helyeken viszont néhány fokkal 20°C alatt marad a hőmérséklet. Gyenge, mérséklet lesz a déli, délkeleti szél.
Október 23-án, kedden a ködfoltok feloszlását követően napos, kellemes időben lesz részünk, a szabadtéri programokat az időjárás nem befolyásolja majd. Délután helyenként megjelenhetnek felhők az égen, de csapadékra sehol sem kell számítani. Az északkeleti szél többnyire gyenge, a keleti országrészben mérsékelt marad. Hajnalban 5 és 10°C közé csökken a hőmérséklet, délutánra pedig 19°C köré melegszik a levegő, de északkeleten ettől 2-3 fokkal elmaradhatnak a maximumértékek.

2012. október 15., hétfő

Időjárás-előrejelzés

 
 
 
Keddre virradó éjszaka egy sekély mediterrán ciklon felhőzete fokozatosan beborítja hazánk területét, a reggeli órákban inkább csak a Tiszántúlon lehet még szakadozottabb a felhőtakaró. Nyugat, délnyugat felől egyre többfelé valószínű eső, záporeső, esetleg egy-egy zivatar is. A Dunántúlon meg-megélénkülő északias légmozgás lesz a jellemző, míg a Tiszántúlon gyenge marad a délies szél. Hajnalra többnyire 9 és 14 fok közé csökken a hőmérséklet, a nyugati határszélen lehet ennél egy-két fokkal hűvösebb.
 
 
 
Délután, erősen felhős, vagy borult lesz az ég, többfelé lesz eső, zápor, egy-egy zivatar is kialakulhat. A Dunántúlon az északi, északnyugati, keleten a déli-délkeleti szél megélénkül. A hőmérséklet csúcsértéke az egész nap borult nyugati országrészben csak 11 és 15, a délelőtt még szakadozottan felhős keleti országrészben 16 és 21 fok között várható.
 
 
 
 
Csapadéktérképek:
 
 
 
 
 
 


2012. október 12., péntek

Időjárás-előrejelzés

Szombat reggel:
Péntek este, valamint szombatra virradó éjszaka országszerte erősen felhős vagy borult idő lesz jellemző, nyugaton és délen több helyen, másutt csak helyenként valószínű kisebb eső, zápor, északkeleten pedig még egyáltalán nem várható csapadék. Az északira, északnyugatira forduló szél a hajnali óráktól a Kisalföldön időnként megélénkül, máshol többnyire gyenge légmozgásra készülhetünk. Kora reggelre általában 4 és 10 fok közé csökken a hőmérséklet, ennél északkeleten lehet egy-két fokkal hűvösebb.
 
 
 
 
Szombat délután:
 
Szombat napközben északon időnként már felszakadozhat a felhőzet és kisüthet a nap is, ugyanakkor hazánk déli felén többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, és szórványosan kialakulhat kisebb eső, záporeső is. Az északi, északkeleti irányból fújó szél általában gyenge lesz. A hőmérséklet a délutáni órákra 13 és 17 fok közé emelkedik. 

2012. október 10., szerda

Időjárás-előrejelzés

A következő öt nap jellemzése
 
 
Pénteken átmenetileg a napsütésé lesz a főszerep. Ezen a napon valószínű a - klasszikus értelemben vett - legjobb idő a héten, ugyanis szombaton egy sekély ciklon szólhat bele időjárásunkba, melynek hatására csapadékosra fordulhat az idő. Szombat reggeltől vasárnap délutánig az ország nagy részén jelentős mennyiségű csapadék eshet. Vasárnap és hétfőn újra csendesebb idő várható, keddtől jöhetnek ismét csapadékot is adó felhőtömbök. A hajnali hőmérséklet a szombaton megérkező sok felhőzet miatt a hétvégén emelkedik, megszűnnek az éjszakai fagyok, a nappali csúcsérték általában 15-16 fok körül alakul.

2012. október 5., péntek

A sarki jég olvadása hidegebb teleket okozhat?



WACC, azaz Warm Arctic, Cold Continents.
 
 
test
 
A mostani és 10 évvel ezelőtti jégborítottság
 
 A kontinensek alatt Eurázsia és Észak-Amerika értendő. Ezeken a területeken a jelenség késő ősszel és télen jelentkezik. Az eddigi tények a következők: az utóbbi években erős téli hideghullámok alakultak ki Európa, Ázsia és Észak-Amerika terletén, a 2012. februári hideghullám több mint 50 év óta a legalacsonyabb hőmérsékletet hozta.
Mivel a sarki jég drasztikus csökkenése egybeesik ezen hideghullámok kialakulásával, felvetődött, hogy a két jelenségnek lehet-e köze egymáshoz. Az első tanulmányok arra jutottak, hogy a heves téli események (pl. a 2009-es amerikai "Snowmageddon") a poláris örvénnyel hozhatók kapcsolatba; ha ez az örvény összeomlik, hideg sarki léghullámok áramlanak dél felé, a közepes szélességekre, ezzel egyidőben enyhe légtömegek áramlanak a sarki térségbe - ez a WACC.
2009/2010 tele ilyen WACC-tél volt, és ugyanez volt megfigyelhető 2012 februájában is. A NOAA állt elő az elmélettel, miszerint az Északi-sark megváltozott körülményei okozzák a jelenséget. Az erős olvadás következtében a sarki térségben igen megnövekszik a sötét tengerfelület nagysága, ez pedig főként a nyár végén nagy mennyiségben tudja felvenni a napsugárzás energiáját. Ez a hő a sarki éjszaka beállta után folyamatosan kisugárzódik a légkörbe, aminek hatására a sarki atmoszférikus cirkuláció alaposan összezavarodik. Minél több jég olvad el, annál több napenergia tárolódik el (ezt nevezik pozitív tenger-jég-albedó visszacsatolásnak) és a sarki területek szélrendszerei annál erősebb befolyás alá kerülnek. Az így megváltozott sarki áramlatok elősegíthetik a poláris örvény felszakadását, sőt, akár le is állíthatják az örvényt, ezáltal pedig ki tud alakulni a WACC-jelenség. A poláris örvény összeomlásakor a NAO hatalmas zuhanása figyelhető meg, így pl. a 2009/2010-es télen a NAO az utóbbi 145 év legalacsonyabb értékét érte el.
Most pedig jöjjön a dolgok bizonytalan része: az előrejelzések szerint a NAO a következő teleken gyakorta a pozitív tartományban lesz, ez pedig enyhe teleket jelez előre pl. Európában, a beálló Ny-i áramlás, azaz a poláris örvény erősödése okán; a troposzféra melegedése és ezzel egyidőben a sztratoszféra lehülése (úgy másfél-két éve írtam a kölcsönhatásról) a poláris örvényt erősítő tényező. Ez pedig ellentmondana a sarki jégminimum és a WACC elméletének.
Azaz jelen állás szerint a tél lehet igen hideg, de lehet enyhe is, a mostani állás alapján még nem biztos semmi sem, a WACC sem.
 
 
 

2012. július 23., hétfő

Konvektív időszak kezdete!

Egy sekély ciklon hatására dél felől egyre többfelé lehet zápor-zivatar keddtől. Eközben 30 fok körül alakulhat a hőmérséklet és igazi trópusi idő várható.

Hétfőn északon többórás napsütés, délen változóan felhős idő várható, a megnövekvő gomolyfelhőkből inkább csak délen alakul ki zápor, zivatar. Kellemesen meleg, 24-30 fokos értékeket mérhetünk.
Kedden eleinte folytatódik a napos időjárás, majd délnyugat felől egyre többfelé lehet zápor, zivatar, helyenként heves felhőszakadás is előfordulhat.
Szerdán, csütörtökön és pénteken marad a meleg, nyári hőmérséklet. Mindhárom nap gyakran lesz erősen felhős az ég, és többfelé alakulhat ki zápor, zivatar. Heves zivatarok is lehetnek felhőszakadással, jégesővel...

2012. június 4., hétfő

Percről-percre

Egy lassú mozgású hidegfront éri el hazánk térségét. Délelőtt az ország nagy részén még többórás napsütésre számíthatunk, de ÉNy-on már kialakulhat csapadék. Délután aztán az egyre magasabbra törő gomolyokból DNy felől egyre többfelé várható eső, zápor, zivatar. Felhőszakadásra, és jégesőre is fel kell készülni. Este vonalba rendeződő zivatarláncolat alakulhat ki nagyjából a Kaposvár-Kecskemét-Miskolc vonalon, heves szélrohamokkal és jégesővel. Várhatóan ez a zivatarláncolat É-ÉK-i irányba fog mozogni. ÉNy-on már csak 20-22, az ország nagy részén még 30 fok körül alakulhat a hőmérséklet.

13:10  14-15 óra körül pattanhatnak ki az első komolyabb zivatarok DNy-on. A főváros környezetét várhatóan 18-19 óra körül érheti el egy zivatarcella. Az Alföldön 20-22 óra körül, a Tiszántúlon csak hajnalban várható zivatartevékenység.

13:30  Az OMSZ citrom illetve narancssárga riasztást adott ki az hazánk egész területére. Az ország nagy részén valószínű zivatarok, de a leghevesebb események (2 cm átmérő feletti jég, felhőszakadás) a DNy-i illetve az ÉK-i megyékben várhatóak. Néhol 110 km/h-s szélroham is lehet!

2012. március 21., szerda

Mitől függ a tél időjárása?

A tél jó apropót szolgáltat arra, hogy elgondolkozzunk azokon a tényezőkön, melyek a mi téli időjárásunkra hatással vannak/lehetnek. Ezzel kapcsolatban első és legfeltűnőbb, hogy a hideg időtartama és a hőmérséklet szempontjából sokéves relációban nagyon nagy a szórás: ahogy egy bizonyos agrometeorológiai szakkönyv írja, nálunk a tél néha csak néhány hétre korlátozódik, máskor meg zord, és hónapokig tart. Vajon miért olyan ingatagok azok a fizikai alapok, amelyeken az igazi, hideg közép-európai tél áll?

Amit az alábbiakban kifejtek, szigorúan csak hipotézis, bár úgy tűnik, elég jól korrelál a tényekkel.
Elsősorban feltételezem, hogy a hemiszférikus tél, és főleg a mi telünk milyensége közvetlenül nem függ össze a sarki jégmennyiséggel, illetve a szorosan vett arktikus hidegbázis nagyságával. Az kétségtelen, hogy a minket elérő nagyon alacsony hőmérsékletű légtömegek végső soron hideg anticiklonokból származnak, melyek a kisugárzás öngerjesztő fokozódása révén jönnek létre magas szélességeken. Az ilyen anticiklonok kialakulására az Antarktiszon, és részben az Arktiszon is, egész évben adott egy lényeges feltétel: a hó és jégborítás. Azonban az északi hemiszférán, éppen annak köszönhetően, hogy itt a szubarktikus régióban szárazföldek gyűrűje található, a hófedett terület -mely alkalmas az ilyen anticiklonok generálására- télen hatalmasan megnövekszik déli irányban: a sarki hidegsapka mintegy "toldalékot" kap. A mi téli időjárásunk ezen kiterjeszkedésen, annak mértékén áll vagy bukik, különös tekintettel Eurázsia szubarktikus régiójára.
Azt már régen észrevették, hogy a zord telek megjelenése összefüggésben van a napfoltciklussal, mert ezek rendszerint a naptevékenységi minimum környékén jelentkeznek. Feltehető, hogy ilyen időszakban a szubarktikus alacsony nyomású övbe "bepumpált" meleg levegő mennyisége kisebb, amellett a sarkvidéken gyengébb a ciklontevékenység, ami a kisugárzásnak kedvez. A probléma az, hogy hogy a mi blockingos-hideg ill. zonális-enyhe teleink megjelenése nem illeszkedik a 10 éves napfoltciklushoz: a megfigyelés szerint itt inkább 3-5 éves ciklusokkal számolhatunk. Az érdekes az, hogy a típusosan 2 zord télből álló blokk végeztével gyakran minden átmenet nélkül jön egy zonális, enyhe -és fordítva: enyhe tél/telek után hirtelen nagyon hideg jöhet a következő évben. Előfordul ugyan, hogy közbeiktatódik 1-2 átlagos tél, de a gyakori éles váltás nagyon feltűnő. Úgy tűnik, a rendszernek két stabil állapota van, azonban ezek mindegyike gyorsan felszámolja kiindulási kondícióit, ilyenkor egycsapásra átbillen a "mérleghinta".
Nézzük, hogyan működik ez a hipotetikus "mérleghinta". Induljunk ki abból az állapotból, mikor Eurázsia északi részén csak csökevényesen alakulnak ki téli hideg anticiklonok. Ekkor a nedves, enyhe atlanti légáramlás mélyen, akadálytalanul behatol a szubarktikus szárazföld belsejébe. Itt a hőmérséklet a relatív enyheség mellett is elég alacsony ahhoz, hogy a páradús légtömegek hatására havazzon, mégpedig sokat havazzon. A vastagabb hóréteg jobban elszigeteli a talaj hőjét a fölötte elterülő légrétegtől, ezért -ha a nyugatról érkező frontok lánca kis időre is megszakad, és kiderül az ég- "pillanatok alatt" létrejön és megerősödik a hideg anticiklon, mely ettől kezdve blokkolja az óceáni levegő k-ék-i terjeszkedését, gyökeres időváltozást idéz elő közvetlen, majd távolabbi környezetében.
Ez az "átbillenés" egy szezonon belül is megtörténhet (ld. Pál fordulása). A nehézség az, hogy a hemiszférikusan zord tél a következő évben szinte mindig megismétlődik, holott a hónak nincs "emlékezete", hiszen Eurázsiában nincsenek szárazföldi jégtakarók, a télen leesett hó nyáron maradéktalanul elolvad. Itt lép be egy tényező, amellyel eddig nem nagyon foglalkoztunk, ezért külön is szeretném felhívni rá a figyelmet: a tundraöv örök talajfagyáról van szó. Ahol az évi középhőmérséklet rendszeresen 0 fok alatti alatti, ott a talaj bizonyos rétegei állandóan fagyottak. A fagyott talaj a hótakaróhoz hasonlóan elszigeteli az egészen mély talajrétegek hőjét a levegőtől. A mélyből feláramló hőnek először meg kell olvasztania a fagyott réteg jegét, energiája erre, s nem a levegő melegítésére fordítódik. A vastag hótakaró hűtő hatása nyilván kiterjeszti a talajfagy határát dél felé, és ez a változás a hótakaró ingadozásainál sokkal tartósabb. Elképzelésem, hogy a zonalitás vastag hótakaró képződésével, a talajfagy térbeli kiterjedésével jár a tundraövben, s a fagyott talajú régió megnövekedett volta a hótakaró elolvadása után, nyáron is fennmarad. A következő télen a fagyott talaj fölött könnyen képződik újra hideg AC, a zord tél megismétlődik. Az anticiklonális hatás viszont ellene dolgozik a hótakarónak, így az egész jelenségsor a visszájára fordul, a harmadik tél lényegesen enyhébb lesz.
Fentiekből következően az igazán hideg telek akkor állnak elő, mikor előbb taglalt "hóciklus" hidegre váltása a napfoltminimum környékén következik be. Ezzel egybevág a tény, hogy nálunk évtizedenként 1-2 hideg tél szokott előfordulni. Nagyon enyhe telekre mindezeknek az ellenkezője érvényes. Végezetül megemlítem, hogy az északatlanti ciklontevékenység erőssége természetesen szintén alapvető tényezője a mi téli időjárásunknak, azonban tudni kell, hogy komoly, és közeli északkeleti hidegfelhalmozódás esetén a peremciklonok gyorsan lefűződnek, feltelnek hideg levegővel, ezért az atlanti hatás enyheség helyett havazást, másodlagosan hidegbetöréseket okoz.

2012. január 31., kedd

Fokozott készültség a Magyar Közút 77 üzemmérnökségén

Felkészült a fokozatváltásra, a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a több mint 30 ezer kilométeres országos állami közúthálózat üzemeltetője az időjárási körülmények várhatóan rosszabbra fordulása miatt.
A középtávú időjárás előrejelzések az elkövetkező napokra az átlagostól eltérő tartós, nagymértékű lehűlést és nagy mennyiségű havazást jeleznek.

Az idei tél eddig kegyes volt a közlekedőkhöz és a közútkezelőhöz is egyaránt, ám az előrejelzések szerint február elejétől várhatóan most először kell majd a közútkezelőnek a téli beavatkozásokat országosan egyszerre végrehajtania. A már tavaly november közepe óta téli üzemmódban működő társaság a napokban újra ellenőrzi járműparkját, áttekinti a teendőket és munkatársait is felkészíti a várható rendkívüli feladatok lehető leghatékonyabban történő ellátására.

Szükség esetén országosan is elrendeli a négyes skálán a harmadik készültségi fokozatot, hogy még hatékonyabban végezhesse feladatát, vagyis az utak minél hamarabbi járhatóvá tételét!
A közútkezelők számára a téli időszakban elsődleges feladat a síkosság-mentesítés és a hóeltakarítás. A síkosság-mentesítési és a hóeltakarítási munkákat alapvetően a Magyar Közút Nonprofit Zrt. saját gépei végzik. Ezek közül 474 úgynevezett eszközhordozó, amelyre hóekét, sószórót vagy hómaró adaptereket is lehet rögzíteni. Ezen kívül 161 rakodógépet és 110 hómarót tud hadrendbe állítani a cég, valamint 153 célgépet is bérel a téli szezonban. Ha ez nem lenne elég, akkor további szerződéses vállalkozókat is be tud vonni az elhárítási munkálatokba, ez adott esetben országosan mintegy 300 plusz célgépet jelent.
A gépek felkészítésén kívül a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a síkosság megszüntetésére 130 ezer tonna sót tárolt be, amelynek nagy része még rendelkezésre áll. A cég emellett nagy hangsúlyt fektet a hófúvások elleni preventív védekezésre, ezért az érintett útszakaszok mellé a legveszélyeztetettebb szakaszokon védőeszközöket, hófogórácsokat és hálókat helyeztek ki a társaság szakemberei.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. 77 üzemmérnökségének munkatársai jelenleg úgynevezett egyes vagy kettes ügyeleti fokozatban dolgoznak, ami az alap, illetve eggyel magasabb készültséget jelenti (összesen négy fokozat van). A cég szakemberei folyamatosan figyelik az időjárás előrejelzéseket. Amennyiben az időjárási viszonyok rosszabbra fordulnak fokozatváltást rendelnek el, illetve ezzel párhuzamosan megkezdik a síkosság ellen a preventív jellegű sózást, és ha szükségessé válik a hóeltakarítási munkákat is. -8 ºC alatt a só nem olvaszt, ekkor csak zúzalékkal tudjuk érdesíteni a pályát a hóekézés elvégzése után. Ezért a nagy hidegben fokozott óvatossággal kell a járműveket vezetni, mert síkos burkolat bárhol előfordulhat!

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. arra kéri a közlekedőket, hogy a téli útviszonyok között különös körültekintéssel és megfelelően megválasztott sebességgel közlekedjenek, a Társaság só szórást, illetve ekézést végző járműveit megfelelő körültekintéssel közelítsék meg, illetve kizárólag műszakilag jól felkészített és téli gumikkal ellátott járművekkel keljenek útra. Az útviszonyokról és a közlekedési helyzetről a cég megyei diszpécserszolgálatain kívül a társaság Útinform osztályától (www.kozut.hu) lehet információkat szerezni.

2012. január 16., hétfő

Jön a hóóó!

Hétfőn változóan felhős, igazi téli napra számíthatunk. Felhők főleg reggel és este lehetnek az égen, melyekből hózápor is kialakulhat. Hideg lesz: reggel -10 és -3, délután -2 és +2 fok között alakulhat a hőmérséklet.
Kedden egész nap borult lesz az ég, és többfelé (főleg a Dunántúlon és a főváros környékén) várható havazás. A csúcshőmérséklet is már többnyire fagypont alatt lesz, így megmaradó hóra van kilátás, több helyen lehet 5 cm-t meghaladó hóvastagság. A nap első felében lehet erős a szél, kisebb hófúvás sem kizárt. Téli útviszonyokra számítsunk!!!
Szerdára csökken a felhőzet, és kisüt a nap, már csak egy-egy hózápor fordul elő. Marad a hideg.
Csütörtök reggelre - főleg a vastag hóval borított tájakon - kemény fagyok lehetnek. Napközben újabb nedves levegő érkezik, és egyre többfelé kezdődik csapadék: nyugaton ónos eső, havas eső, egyre keletebbre azonban havazhat!
Pénteken átmeneti folyékony halmazállapot lehet, de szombatra már ismét a hó lehet jellemző. Jön az igazi tél, minden kellékével együtt!


Elmúlt hét legnépszerűbb bejegyzései

Jelenlegi műholdkép

Látható műholdkép

Időjárási fáklya Budapest

Időjárási fáklya Budapest
A képre kattintva érhető el a friss fáklya!!!

Share

Twitter Delicious Facebook Digg Stumbleupon Favorites More