Milyen lesz a 2013-2014-es tél időjárása?

Amint láthatták minden évbe megírom az előttünk álló tél időjárásával kapcsolatos megérzéseimet, és gondolataimat több kevesebb sikerrel.

Akkor vágjunk is bele. A legfőbb gondolat először is az, amit az ősz időjárásából, legfőbbképpen a szeptember időjárásából lehet kikövetkeztetni. Erre ugyanis van egy prediktor, ami összefügg a Szibériai hófelhalmozódással és a szeptemberi magyarországi időjárással. Ennek a neve: DAI (Decemberi Anomália Index), Az idei DAI pontos értéke ugyan még nem áll rendelkezésre - mivel az abban kb. egyharmados súllyal szereplő eurázsiai hótakaró növekedés záró (40. heti) adatát várhatóan csak valamikor november elején teszi közzé a Rutgers Snow Lab, a kb. kétharmados súllyal szereplő szeptemberi légnyomás-anomália különbség pontos értéke pedig szintén nem ismert, ugyanis az amerikai költségvetési vita következtében történt államigazgatási leállás nyomán elérhetetlenné váltak az NOAA/NCEP reanalízis mezői -, azonban a napi hótakaró térképek alapján (1981-től számítva) rekord közeli volt a szibériai hótakaró expanziója az idei 37. és 40. hét között (a 37. és 39. hét között a már publikált számok alapján meg is döntötte a rekordot), illetve szeptember 28-án -0,9 hPa-on állt a definiált légnyomás-anomália különbség. Ezen adatok szerint az idei DAI nagy valószínűséggel a (-1,3; -2,3) °C-os intervallumba eshetett. Ennek középértékével számolva a DAI idei becslése az előttünk álló decemberre (-0,8; -2,8) °C-os anomália lenne, azaz a decemberi országos havi átlaghőmérsékletre az előrejelzett intervallum: (-0,6; -2;6) °C. A pontos adatok ismeretében lefogom majd még egyszer ezt írni.

A DAI részletes leírása itt olvasható: Megnézem
Itt nézhetőek meg az eddigi szibériai hófelhalmozódási adatok: Megnézem

És akkor jöjjön pár szemléltető ábra a hófelhalmozódásról: Először is 2012 és 2013 összehasonlítása és akkor itt érdemes a képet nézegetve egy következtetést levonni miszerint nagyobb a jégborítottság északon mint tavaly az év ezen időszakában. Erre is hoztam egy szemléltető grafikont.

A szeptemberi időjáráshoz tartozik az, hogy milyen mennyiségben érik el hideglaszakadások a délebbi szélességeket így Magyarországot is. Ez egy összeségében elég jó beváló dolog, de csak a december időjárását illetően.

Jöjjön egy kis jellemzés szeptember időjárásáról, azt mondom beszéljenek a képek: Forrás: (Országos Meteorológiai Szolgálat)

2. pont: Akkor itt most beszélnék a jelenlegi és az októberi időjárásról. Az ne tévesszen meg senkit, hogy ilyen meleg volt október végén és átlag fölötti idő lesz a következő napokban is, a melegebb zonális, félzonális meleg október sőt november sokszor igen hideg telek előtt szokott előfordulni, de ez csakis akkor igaz, ha az ősz elején volt szép számmal minket érintő hidegleszakadás. Persze ezt ne vegyük készpénznek.
Vannak kivételek is persze. A mostani félzonális áramlási kép már jó ideje tart, egészen úgy október 10.-e óta. Most ennek a folyamatnak nagyjából a felénél járunk. Úgy gondolom, hogy november közepéig itt senki ne számítson téli időre, viszont úgy gondolom, hogy az első síkvidéki havazás nagyjából nov. 20-25-e között meg fog érkezni. Akkor nézzük a mostani makroszinoptikai elrendeződést képekben:
Az egyértelműség kedvéért számokkal jelöltem az akciócentrumokat.
Akkor mondom is sorba:
1-es: Erős izlandi ciklon ami húzza be a meleget Európába és mivel, hogy nincs Brit vagy Skandináv blokkoló anticiklon így akadálytalanul haladhat előre.
2-es Grönlandi anticiklon kezdemény, de egyelőre csak kezdemény amit elgyötörnek az atlanti óceánon tevékenykedő ciklonok.
3-as Szintén egy anticiklon kezdemény. Ami, ha kiépülne 2 lehetősége is lenne egyik, hogy elkezd terjeszkedni kelet és észak felé így Grönlandhoz láncolja a ciklonokat, így aztán azok nem tudják behúzni a meleget Európába és teret hagy az 5-ös számú helyzetnek, de erről majd később. A másik lehetőség, hogy összekapcsolódva a 2-es anticiklonnal együtt alkotnak egy anticiklont és így a ciklonok benntragadnak Gröndlandtól nyugatra. Bár azért az utóbbi nem túl gyakori helyzet.
4-es Itt látható, hogy a hideg folyamatosan Észak-Amerikára szakad le és ez generálja a ciklonokat a Keleti parton.
5-ös Egy a skandináv országok felett elhelyezkedő cikloncsaládot láthatunk a képen, valójában ez lenne a felelős arra, hogy a hideget meghozza Északkelet Európába, de az az ott lévő anticiklon ezt megakadályozza és észak felé kényszeríti a mozgását.
6-os Ez csak arról az érdekes helyzetről szól, hogy Észak Amerikába a keleti partra leszakad folyamatosan a hideg addig a nyugati parton folyamatosan egy melegnyelv húzódik észak felé.
A fekete nyilak: Azt mutatják meg hogy a meleg honnan és milyen magasságokig jut el.

Akkor most jöjjön egy példa arra amikor a 2-es és a 3-as számmal jelzett anticiklonok összekapcsolódnak. Ez Magyarországon általában téli időjárási helyzetet eredményez.

A másik fontos dolog a jelenlegi meleg időjárással kapcsolatban az, hogy a napfoltciklusunknak egy 2. maximumát éljük meg most. A jelenlegi helyzetnek az a lényege, hogy a ciklontevékenység magasabb földrajzi szélességeken megy végbe - sok a nyomásminimum -, továbbá az anticiklonok a szubtrópusi meleg légtömegeket is a szokásosnál följebb tolják. Ez az időjárási helyzet mindaddig tart, amíg az élénk folttevékenység és az azokkal járó fokozott anyagkidobódások fennmaradnak. Legkevesebb 10 napig, legtöbb két-három hétig. (Még mindig probléma, hogy nem láthatjuk, mi történik központi csillagunk túlsó felén.)
Az adatsor: Megnézem
Ebben még csak szeptember látszódik, úgyhogy ebből még nem derül ki az októberi nagy erősödés.

Nagyjából egyenlőre ennyi, amit jelenleg írni szerettem volna a következő téllel kapcsolatban egyenlőre, ha változni fog az időjárási helyzet akkor arról majd írok.

Frissítve: 2013. 11. 06.

Közzétette a Rutgers Global Snow Lab az októberi, köztük a 40. heti hótakaró adatokat, így előállt a Decemberi Anomália Index idei értéke, amely -2,1 °C ((-1,1; -3,1) °C-os intervallum) lett. Tehát a prognosztizált magyarországi decemberi átlaghőmérséklet -1,9 °C (az 1981-2010-es átlag 0,2 °C). A DAI-ban szereplő két fontos dolog közül a definiált légnyomás-anomália különbség 1981 óta a 14. legalacsonyabb (minél alacsonyabb, annál hidegebb lesz a DAI). Ezzel az értékkel, átlagos hótakaró növekedéssel számolva a DAI -0,4 °C-nak adódott volna. A valóságban azonban az eurázsiai hótakaró növekedése a 37. és 40. hét között 1981 óta a legnagyobb volt (minél nagyobb, annál hidegebb lesz a DAI). A két hatás eredőjeként a DAI szerint 1981 óta a negyedik leghidegebb december előtt állhatunk, ha ez ténylegesen megtörténik akkor ez a december többféle felbontásban, időjárási jellegben is elképzelhető.

Összeszedtem a legfontosabb lehetőségeket:

1-es Már november közepén elkezdődik a meridionális irányítás, így ez nagyjából december közepéig tarthatna ki, utána fokozatosan enyhülő idővel. Ennek a lehetőségnek többféle allehetősége is van az egyik az, hogy ugyan a magasban megenyhül az idő, de ez kellő átkeverés híján a talajon nem fog érződni és kialakul az úgynevezett hidegpárna jelenség. A másik lehetőség pedig az, hogy ugyan megenyhül az idő december közepén, de december végén visszatér a hideg mert az áramlás hamar visszavált meridionálisra. Ez a verzió akkor valaszínűbb, ha csak december elejéig tart ki a hideg, így van idő visszaváltani a hónap végéig.

2-es Enyhe kezdet, majd a hónap harmadánál-felénél erős hidegbetörés, amely a hónap utolsó napjaiig, vagy egészen az év végéig kitart.
3-as Már december első hetében megérkezik az átlagnál jóval hidegebb idő, amely majd Karácsony környékén enged szorításából
4-es Az egész december hidegebb lesz az átlagosnál, de nem lesz az átlagnál jóval hidegebb periódus.

5-ös A már az 1-es verzió egyik allehetőségében említett hidegpárna jelenség, ami beáll már a hónap elején és egész hónapba kitart.

A legújabb cikkenben  a karácony időjárásával foglalkoztam, ami itt megtekinthető: megnézem

Frissítve: 2013. 12. 30.


Bevallom a decemberi előrejelzésem nem vált be, mivel -1,5°C-os negatív anomáliát vártam és ehelyett biztos, hogy pozitív anomáliával zár a hónap. Mivelhogy az előrejelzés nagy részét a Decemberi Anomália Indexre alapoztam, ezért ennek bukásának esetleges okairól fogok beszélni. Ami miatt ilyen hideg decembert jelzett előre a DAI az-az, hogy a szibériai hófelhalmozódás rekord mértékű volt és ez húzta le a mélybe a prediktort, míg ha csak a szeptemberi légnyomás anomália különbséget nézzük akkor az nem lett volna olyan alacsony, mindössze -0,4°C.
A másik lehetséges buktató a napfoltmaximum, aminek idején gyakoribbak az enyhébb telek. A mostani napfoltciklus ugyan gyengébb a szokásosnál, de azért ennek a maximuma sem elhanyagolható. Egy ábra a napfoltciklusokról egészen 1950-től:

És egy ábra a mostani napfoltciklusról:

És az utolsó buktató pedig az, hogy jópár éve nem igazán volt klasszikus értelemben vett zonalitás, ez persze nem jelent semmit, de várható volt, hogy előbb utóbb előfog fordulni.
Ennyit a decemberi előrejelzés bukásáról. Hamarosan írok majd a január várható időjárásáról is.

Ha érdekli a január időjárása akkor kattintson erre a linkre: Link

December időjárása

Gondolatok a december időjárásáról:

Bár a következő 1 hét-10 napra (távolabbra nem nagyon érdemes nézni a modellekben) vonatkozó makroképek nem a legjobbak a télszeretők számára, de nem is katasztrofálisan rosszak. A minduntalan a teljes blocking felé hajló félblocking, plusz az észak-grönlandi-svalbardi jelentős hidegfelhalmozódás reményekre jogosít fel decemberrel kapcsolatban.
Véleményem az, hogy minket is érintő erős zonalitás a téli napfordulóig nem nagyon valószínű. Az igazán komisz zonalitás, ha jön, az ünnepek idején jön, és január első harmadáig, feléig tart.
Addig kétféle forgatókönyvet tudok elképzelni. Vagy az történik, hogy a közeljövőben nyugat és észak között ingadozó áramlás az egyik hidegfrontot, hidegöblítést követően meggyengül, tartósan magasnyomás húzódik ránk. Ekkor hidegpárnás, ködös, téliesen hideg idő következne viszonylag tartósan.
A másik lehetőség, hogy teljesen átalakul a makrokép, a mediciklonok jutnak uralomra. Az áramlás keletiesre fordul felettünk, és (esetleg ismétlődő jelleggel) havazásokat kapunk (délen természetesen többet, északon kevesebbet) Jelenleg félblocking felállás van és mint ahogy már említettem, ez nem túl kedvező a hideg téli időjárásra. Igen ám, de a félblocking, ahogy a neve is mutatja, átmenetet képez zonalitás és meridionalitás között, ezért korántsem olyan stabil állapota a makrocirkulációnak, mint a zonalitás, vagy a ciklus végi AC uralom.
Nem mondom, elég sokáig elcicózhat az északnyugati irányítás, de aztán valamelyik irányba -vagy a teljes blokk, vagy a vonalzonalitás irányába továbblép. Hogy a kettő közül melyik jut érvényre, nem lehet tudni. Mondhatnám, hogy ez a ciklus még nem futott le teljesen, nem ért el a mediciklonos szakaszba ezért tartós zonális visszarendeződés nem valószínű, de nem mondom, mert az időjárás sokkal ravaszabb annál, semhogy ilyen sematikus forgatókönyvekbe legyen megírva a történet.
Bár több olyan GFS futás is volt, mely a terminus vége felé a meridionalitás felé való elmozdulást sejtette, véleményem szerint december első fele bőven "elbír" egy északi zonalitásos, nálunk csendes, hidegpárnás időszakot is.
Az sem kizárt, hogy az átmeneti zonális visszarendeződést követően villámgyorsan végigfut a ciklus, és megjelennek, uralomra jutnak a mediciklonok.
Ezeket mint lehetőségeket villantom fel, a modellek egyelőre ilyesmit nem mutatnak.
Az biztos, hogy a középtávon mutatkozó (fél)zonális visszarendeződés a hideg december esélyeit nem sokban csökkenti. Még hidegebb fajta teleken is a november végi téli "beköszöntő" után némileg enyhébb időszak következik december első 1-2 hetében.
Az viszont óvatosan már most kijelenthető a modellfutások alapján, hogy december első dekádja nem fog zord téli időt hozni. Viszont egy prediktor hideg decembert jelzett előre és ez az elmúlt években nagyon megbízhatónak bizonyult. Ezt a prediktort és leírását meglehet tekinteni itt: Megnézem. Így valószínű, hogy december második felében komoly hideghullámot kell kapnunk, mert így a prediktor nem fog bevállni.

Téli lehetőség december első napjaiban!

Nos, úgy tűnik, hogy érkezik az a teknő, mely 11 napja még csak esély volt, észak-atlanti blokkoló AC-híd keleti oldalán alakul a helyzet. Próbálom epizódokra bontani az általam várt eseménysort.

1. Az első körben Grönland térségéből leszivárgó hideg komoly ciklontevékenységet gerjeszt a délebbi szélességeken is, így a nyugat-európai teknő előoldalán pár napig minden bizonnyal az átlagosnál jóval enyhébb időre számíthatunk, valószínűleg nem túlzás rekordközeli meleget prognosztizálni.  (1. ábra)

2. (11.27.-12.01.) A teknő szép lassan kelet felé tolódik az idő előrehaladtával, a hónapforduló környékén, december első napjaiban elér minket a ciklonok csapadékzónája és vele együtt a hideg is megérkezik a magasban. Ez azonban még nagyrészt "tengeri rétegződésű" légtömeg lehet, ami legfeljebb a hegyekben okozhatna télies időt. (2. ábra)

"3." (12.02-03.) Ezt a részt idézőjelbe teszem, mert sok minden nem indokolja, de látok esélyt a ciklonsorozaton belül olyan forgatókönyvre, hogy két ciklon között egy pici előoldalt kapunk, kétlépcsős lenne a lehűlés.

4. (12.04-08.) A teknő és vele együtt a ciklonok végül teljesen Közép-Európa fölé kerülnek. Közben Észak-Európát kelet felől elönti a hideg, ám nagyon messziről, Szibéria keleti részéről szivárog oda. Véleményem szerint ez lesz az az időszak, amikor legnagyobb esély lehet télies időjárásra. Egy jól elhelyezett ciklon és máris itt van a -4, -8 fokos T850, ami ez esetben már bőven elégséges havazáshoz, lévén ez már "szárazföldi rétegződésű" légtömeg lenne. (3.ábra)

5. (12.04.-) Az előző epizóddal párhuzamosan én egy másik jelentős mozzanatra is számítok, ez pedig nem más, mint a visszarendeződés. Úgy gondolom, hogy nem lesz tartós az észak-atlanti magasnyomás, újraindul a ciklongyár és a mostanihoz hasonló makrokép tér vissza. Ez a magasban előbb-utóbb természetesen enyhülést jelent, de egy direkt AC hidegpárnát okozhatna, ami akár már akkor is beállhatna, amikor még hidegebb légtömeg van felettünk, így egy valóban hideg stratus-os helyzet is benne van a pakliban, főként ha hótakaró is összejön. Gyanítom, hogy nem ez a valószínűbb verzió, hanem inkább egy jelenlegihez hasonló, de attól pár fokkal azért hűvösebb, itt pedig vissza lehet ugorni az előzményekhez.

Összefoglalva:

- masszív teknő előoldal után erős lehűlés következik;
- sok vagy nagyon sok csapadék valószínű;
- szerintem a váltás csak átmeneti lesz és visszarendeződés követi.

Kiegészítés: az ország ÉNy-i felén jóval nagyobbnak ítélem meg a téltámadás esélyét, mint a "másik oldalon".

2012-es 2013-as tél időjárása

A legfrisebb 2013-2014-es tél időjárása itt megtekinthető: Megnézem

A 2012-es 2013-as telet legnagyobb valószínűség szerint az átlagnál kissé hidegebbnek és az átlagnál csapadékosabbnak várom.

Okai: 1. A szibériai hófelehalmozódás nagysága az éves átlagokhoz viszonyítva. (Az igazán hideg légtömegek ÉK-felől Szibéria felől szoktak érkezni télen.) Ennek a nagy Szibériai hófelhalmozódásnak az oka az lehet, hogy a sarki jég olvadása miatt össze zavarodnak a tengeráramlatok és hidegebb légtömegek jutnak el Eurázsia felé. Erről bővebben egy korábbi cikkemben írtam: Link

2. A nagy hosszútávú előrejelző modellek is erről árulkodnak. Erről egy későbbi cikkbe fogok bővebben írni.

3. A két év óta fennálló makroszinoptikai helyzet: Általában ezek nem szoktak ilyen sokáig fennálni és ennek a közeledő napéjegyenlőség okozta energiamérleg felborulása vethet véget.

A télnek a legvalószínűbb történése véleményem szerint: A tél eleje, november vége és december elején gyakori ciklonok és mediterrán ciklonok sok csapadékkal esővel és hóval egyaránt. Ez az időszak nagyjából az ünnepekig tart. Majd felmelegedés valószínű és meleg idő valószínű egészen nagyjából január 10.-ig. Majd beáll a kárpát-medence egyik sajátossága, a hidegpárna. Ezután körülbelül január 20.-a után. Újabb felmelegedés következik február elejéig. Majd február elején várom a tél legkomolyabb hidegbetörését ÉK-ről. Ami egészen február 20.-ig eltarthat. Innentől úgyvélem, hogy a február további része már enyhe lesz.