Északi és déli hemiszféra jégborítottsága

Úgy gondoltam egy pár mondatban összefoglalom az idei évi jégborítottságot, főleg a nyári minimumra kitérve.

Először is nézzük meg az északi hemiszfériát hiszen azért ez lényegesen nagyobb hatást gyakorol hazánk időjárására. 

Ami a legfontosabb hogy az elmúlt évekkel szemben jóval nagyobb jégkiterjedéssel zárhat ez a rész. Itt megtekinthető az ezt ábrázoló grafikon: Megnézem
Egyéb érdekességek innen: először is, hogy a Barents-tenger úgy tűnik, jó pár év után újra nem jégmentes minimummal zár, a Spitzbergák keleti részén makacsul megmaradó jégmező miatt:

, másodszor pedig, hogy a Kara-tenger a 2007-es mélypontja után évről-évre magasabb jégborítással "delelhet", köszönhetően Szevernaja Zemlja körüli makacs jégmezőnek:

Most pedig akkor nézzük meg a déli hemiszfériát is. A déli részen jóval több jég található az átlagnál, de egyébként ez évek óta megfigyelhető. Sokszor ebben az évben az 1979-es év óta tartó mérések közül a legmagasabb volt a jégborítottság , de azért cirka 30 évet szerintem nem kell az időjárásban nagy statisztikának venni, de ami igaz az igaz. Itt is van a diagram: Link
Egy másik kép ahol az átlagtól való eltérést láthatjuk:

 És végezetül pedig egy a teljes jégborítottságot összefoglaló kép:

Időjárás-előrejelzés

Ahogy a napokban többfelé előfordult kisebb havazás, hószállingózás, úgy a hét második felében is változékony időre számíthatunk.

Tegnap és ma sok helyen esett a hó, helyenként pár cm hó is leesett, de a legtöbb helyen a többnyire hószállingózás nem produkált mérhető mennyiségű havat. Ebből a csapadékból főleg Budapest és környéke illetve a Kisalföld maradt ki. Holnap reggel csapadékzóna érkezik dél-délnyugat felől és ebből főleg a déli országrészben akár 3-5cm hó is eshet. Egy térkép a várható hómennyiség szemléltetésére:

Majd csütörtökön valószínűleg újabb csapadékzóna érkezik ami eleinte főleg az ország északi részén havazást okozhat, de később a magasban megenyhülő levegő hatására kérdésessé válik a csapadék halmazállapota.

Érkezik a tél!

Azt hiszem sokan vártak már erre a kijelentésre azok közül akik ezt a blogot olvassák, a blog alapvetően téli berendezkedése miatt. Nézzük is mi okozhatja az igazi tél megérkeztét:

Észak és kelet-Európát nagy mennyiségű hideg levegő árasztotta el és anticiklon épült ki felette, ami nem engedi az óceáni áramlásokat kiteljesedni.

Frissítve: 2014. 01. 22. 20:00

Az elmúlt modellfutásokkal ellentétben jelenleg úgy néz ki, hogy az ország déli része kaphat jelentősebb mennyiségű havat, míg akár északon lehetnek olyan helyek ahol 1mm-nyi csapadék sem esik le.

Európa hőmérsékletei:

És ez a hideg elkezd lecsorogni nyugat és részben dél felé, így a a Kárpátok hágóin csorog majd be a Kárpát-medencébe a hideg, illetve a Kisalföldön keresztül. A nyugatra lecsorgó hideg lejut a Földközi-tengerre is, ahol az mediterrán ciklont generál és itt jönnek képbe a csapadék, így a hóesélyek is. A mediterrán ciklon majd csütörtök délután környékén fog keletkezni Korzika környékén:

Majd utána az Adriai-tengerre helyeződik át és utána a Balkánon fog végigvonulni. A csapadékzónája minket pénteken és szombaton fog érinteni, illetve ha ciklon vissza pörög, amit egyelőre nem mutatnak a modellek, de ezt általába kb. 2 nappal szokták a modellek megfogni az esemény előtt. Egyenlőre úgy néz ki, hogy főleg a nyugati és az északi országrész járhat jól a ciklonból. Délen túlságosan beenyhülnek majd a hőmérsékletek, ezt jól alátámasztja a két legjobb modell fáklyái. Amiket 3 városra szedtem ki:

ECMWF

Budapest

Győr

Szeged

GFS

Budapest

Győr

Szeged

A mostani modellfutások alapján eldőlni látszik, hogy igazi pengeél szituáció lesz. Egyenlőre halmazállapotba és centizgetésbe nem megyek bele, azt majd az események előtt 1 nappal fogom megtenni. Az viszont valószínű, hogy a déli, de főleg a délkeleti országrészben élők ne számítsanak sok jóra havazás szempontjából, mert túlságosan beenyhülhetnek. Viszont az Alpokalján és Északnyugaton élők dörzsölhetik a tenyerüket, illetve a magasabb hegyek kaphatnak havat.

Egy esetleges téli helyzet esélyei

Először is vegyük a téli lehetőségre utaló jeleket, illetve gondolatokat:

GFS és ECMWF a futások többségében, általában egyetért az északkeleti blokkoló AC huzamos fennmaradásában, ill. kiújulásában. A kontinens északkeleti felén ennek megfelelően keleti áramlás, "negatív zonalitás" az uralkodó. Szó szoros értelmében vett zonalitás tartósan csak az Atlanti-óceánon, és nyugat-Európában van. Ez a lényeg! Még semmi sem dőlt el végérvényesen.
Egyébként a múltbeli megfigyelések, a statisztikai megközelítés igenis segítséget jelent a kilátások megsaccolásánál. Az elmúlt évtizedekben január második, és február első felében viszonylag ritkán mutatkozott tartós nyugati áramlás, gyakoribb volt a blocking, a meridionális áramlási kép. Ezért írtam még az ünnepekben, hogy még az alapvetően zonális teleken is ebben az időszakban legalább próbálkozásai mindig vannak a blockingnak. Ez idén is beigazolódott, még ha a blockingosabbá, meridionálisabbá váló áramlási kép eddig nem is hozott igazi téli időt nálunk.
Ha tartósodik a most körvonalazódó alapfelállás (északkeleti AC, délnyugati peremén a Mediterráneumba "lecsúszó" atlanti depressziók) akkor előbb-utóbb, valamilyen mértékben részesülünk a Kelet-Európában felhalmozódó hidegből. Ez nem csupán megérzés kérdése, hanem jóformán ténydolog.
Igaz, az alapszituáció egyelőre előoldali poziciókat jelent a számunkra, enyhe mediterrán levegő beáramlásával. De ez az előoldal, tekintettel a hamarosan előreláthatólag a Kárpátok külső ívéig előretörő északkeleti hideggel, messze nem ugyanaz az előoldal, ami pl. karácsonykor volt. Elég egy jó pozicióba került mediterrán ciklon, és máris ránk húzza a kontinentális hideget.
Hasonló volt a helyzet 2002 kora telén, akkor is végtelenített med előoldalak voltak felgyülemlett orosz hideggel. Aztán persze jött a hátoldal, a hőmérsékleti lezutty.
Persze, hogy ez beszivárgás lesz-e, vagy beözönlés, az kérdés.
Az is kérdés, vajon kitart-e az a légnyomási, légáramlási mező, melytől ilyen eseményeket várhatunk.
Tekintettel január végére és februárra, az akkori légkörzési valószínűségekre, bizony könnyen kitarthat.

Most nézzük a nem igazán télre utaló jeleket:
Rendben ment az anticiklon híd kialakulása ahogy az klasszikus. A hurkok is kezdettek szépen mélyülni ahogy annak lenni kell, és a ciklonok is gyengültek. Ez mind szép és jó volt és simán megkaphattuk volna mára a telet, de bizony elbénázta az időjárás. Pici apró hiba amit senki sem láthatott előre, és becsúszott még 10. körül egy icipici ciklonocska pont rossz helyen, ha az nincs akkor a keleti lábasból nem egy csipetnyit kapunk hanem egy jó merőkanálnyit. Ennyit a múltról így jártunk van ilyen.

Figyelem a linkek tartalma az idő előrehaladtával változni fog, mert a modellek folyamatosan frissülnek: amikor lett írva: 2014. 01. 17. 14:00
Most a jövő, mivel az így járás tipikus esete maradt nekünk, nézzük miből garázdálkodunk:
Némi nyugati fáklya:
Link
Link
Link
Az óceánunk tovább tombol nem sok jót ígér.
Nézzük van-e esély anticiklon híd kialakulására:
Link
Link
Link
Még az azori jó is lenne és északkeleten sem rossz de a ciklonok a kettő között vonulnak nincs esély összekapcsolódni.
Nézzünk északi térképeket is:
Link
Ez a kiindulási pontunk
picit később:
Link
Még később:
Link
Ugyan ebben a futásban kedvezőek az északi térképek, de ez elég változó, pl: az előző pár futásban pont rossz volt. (2014. 01. 17. 14:00)
Indexek:
Link (NAO)
Link (AO)
Az AO index biztató, de a NAO nem igazán.
Az indexek könnyebb értelmezéséhet írtam egy cikket: Link

Január várható időjárása

Milyen lesz a január időjárása?

Ha az úgynevezett Namias ciklusokat nézzük, a legutolsó blocking időszak csúcspontja november végén-december elején volt és onnantól kezdve zonális periódus kezdődött. A zonális és a blocking periódusok nagyjából 1 hónapig tartanak egyaránt. Ennek értelmében ha pl. november végén blocking volt hőmérsékleti hullámvölggyel, akkor december végén zonalitás lesz hullámheggyel. (Katalin kopog, karácsony locsog) És egy hónapra rá, január végén újra blocking, hideg idő.  

Tehát, a hullám leszálló ágának már január közepe táján jelentkeznie kell. Lehet, ennek leszünk tanúi az elkövetkező néhány héten. Így joggal feltételezhetjük, hogy hamarosan változás kezdődik az időjárásban. A változás kezdete nagyjából jan. 10-20 közé tehető. Egyébként ez a télközepi zonalitás rendkívül gyakori időjárási jelenség. Emiatt van az, hogy a karácsony környékén sokszor felmelegedés kezdődik. Ilyen telek voltak pl.: 1983/84, 2004/2005, 2011/2012. Ezekben az években utána azért mindig megérkezett valamilyen formában a tél, de volt olyan tél is amikor egész télen zonális áramlás volt jellemző: 2006/2007, de ez rendkívüli volt. A modellkimeneteken már látszódik a változás előszele, de ezek egyenlőre nem többek mint fény az alagút végén, de messze van még annak a bizonyos alagútnak a vége. Annyi viszont már most valószínűnek mondható, hogy a januári hónap középhőmérséklete átlag feletti lesz, ez csak abban az esetben dőlhet meg, ha az utolsó 10 nap nagyon hideg időt hoz, mert az első 15-20 nap mindenképpen átlag feletti vagy jóval átlag feletti lesz. Ha változnak a modellkimenetek, akkor frissíteni fogom a cikket.

Milyen lesz a 2013-2014-es tél időjárása?

Amint láthatták minden évbe megírom az előttünk álló tél időjárásával kapcsolatos megérzéseimet, és gondolataimat több kevesebb sikerrel.

Akkor vágjunk is bele. A legfőbb gondolat először is az, amit az ősz időjárásából, legfőbbképpen a szeptember időjárásából lehet kikövetkeztetni. Erre ugyanis van egy prediktor, ami összefügg a Szibériai hófelhalmozódással és a szeptemberi magyarországi időjárással. Ennek a neve: DAI (Decemberi Anomália Index), Az idei DAI pontos értéke ugyan még nem áll rendelkezésre - mivel az abban kb. egyharmados súllyal szereplő eurázsiai hótakaró növekedés záró (40. heti) adatát várhatóan csak valamikor november elején teszi közzé a Rutgers Snow Lab, a kb. kétharmados súllyal szereplő szeptemberi légnyomás-anomália különbség pontos értéke pedig szintén nem ismert, ugyanis az amerikai költségvetési vita következtében történt államigazgatási leállás nyomán elérhetetlenné váltak az NOAA/NCEP reanalízis mezői -, azonban a napi hótakaró térképek alapján (1981-től számítva) rekord közeli volt a szibériai hótakaró expanziója az idei 37. és 40. hét között (a 37. és 39. hét között a már publikált számok alapján meg is döntötte a rekordot), illetve szeptember 28-án -0,9 hPa-on állt a definiált légnyomás-anomália különbség. Ezen adatok szerint az idei DAI nagy valószínűséggel a (-1,3; -2,3) °C-os intervallumba eshetett. Ennek középértékével számolva a DAI idei becslése az előttünk álló decemberre (-0,8; -2,8) °C-os anomália lenne, azaz a decemberi országos havi átlaghőmérsékletre az előrejelzett intervallum: (-0,6; -2;6) °C. A pontos adatok ismeretében lefogom majd még egyszer ezt írni.

A DAI részletes leírása itt olvasható: Megnézem
Itt nézhetőek meg az eddigi szibériai hófelhalmozódási adatok: Megnézem

És akkor jöjjön pár szemléltető ábra a hófelhalmozódásról: Először is 2012 és 2013 összehasonlítása és akkor itt érdemes a képet nézegetve egy következtetést levonni miszerint nagyobb a jégborítottság északon mint tavaly az év ezen időszakában. Erre is hoztam egy szemléltető grafikont.

A szeptemberi időjáráshoz tartozik az, hogy milyen mennyiségben érik el hideglaszakadások a délebbi szélességeket így Magyarországot is. Ez egy összeségében elég jó beváló dolog, de csak a december időjárását illetően.

Jöjjön egy kis jellemzés szeptember időjárásáról, azt mondom beszéljenek a képek: Forrás: (Országos Meteorológiai Szolgálat)

2. pont: Akkor itt most beszélnék a jelenlegi és az októberi időjárásról. Az ne tévesszen meg senkit, hogy ilyen meleg volt október végén és átlag fölötti idő lesz a következő napokban is, a melegebb zonális, félzonális meleg október sőt november sokszor igen hideg telek előtt szokott előfordulni, de ez csakis akkor igaz, ha az ősz elején volt szép számmal minket érintő hidegleszakadás. Persze ezt ne vegyük készpénznek.
Vannak kivételek is persze. A mostani félzonális áramlási kép már jó ideje tart, egészen úgy október 10.-e óta. Most ennek a folyamatnak nagyjából a felénél járunk. Úgy gondolom, hogy november közepéig itt senki ne számítson téli időre, viszont úgy gondolom, hogy az első síkvidéki havazás nagyjából nov. 20-25-e között meg fog érkezni. Akkor nézzük a mostani makroszinoptikai elrendeződést képekben:
Az egyértelműség kedvéért számokkal jelöltem az akciócentrumokat.
Akkor mondom is sorba:
1-es: Erős izlandi ciklon ami húzza be a meleget Európába és mivel, hogy nincs Brit vagy Skandináv blokkoló anticiklon így akadálytalanul haladhat előre.
2-es Grönlandi anticiklon kezdemény, de egyelőre csak kezdemény amit elgyötörnek az atlanti óceánon tevékenykedő ciklonok.
3-as Szintén egy anticiklon kezdemény. Ami, ha kiépülne 2 lehetősége is lenne egyik, hogy elkezd terjeszkedni kelet és észak felé így Grönlandhoz láncolja a ciklonokat, így aztán azok nem tudják behúzni a meleget Európába és teret hagy az 5-ös számú helyzetnek, de erről majd később. A másik lehetőség, hogy összekapcsolódva a 2-es anticiklonnal együtt alkotnak egy anticiklont és így a ciklonok benntragadnak Gröndlandtól nyugatra. Bár azért az utóbbi nem túl gyakori helyzet.
4-es Itt látható, hogy a hideg folyamatosan Észak-Amerikára szakad le és ez generálja a ciklonokat a Keleti parton.
5-ös Egy a skandináv országok felett elhelyezkedő cikloncsaládot láthatunk a képen, valójában ez lenne a felelős arra, hogy a hideget meghozza Északkelet Európába, de az az ott lévő anticiklon ezt megakadályozza és észak felé kényszeríti a mozgását.
6-os Ez csak arról az érdekes helyzetről szól, hogy Észak Amerikába a keleti partra leszakad folyamatosan a hideg addig a nyugati parton folyamatosan egy melegnyelv húzódik észak felé.
A fekete nyilak: Azt mutatják meg hogy a meleg honnan és milyen magasságokig jut el.

Akkor most jöjjön egy példa arra amikor a 2-es és a 3-as számmal jelzett anticiklonok összekapcsolódnak. Ez Magyarországon általában téli időjárási helyzetet eredményez.

A másik fontos dolog a jelenlegi meleg időjárással kapcsolatban az, hogy a napfoltciklusunknak egy 2. maximumát éljük meg most. A jelenlegi helyzetnek az a lényege, hogy a ciklontevékenység magasabb földrajzi szélességeken megy végbe - sok a nyomásminimum -, továbbá az anticiklonok a szubtrópusi meleg légtömegeket is a szokásosnál följebb tolják. Ez az időjárási helyzet mindaddig tart, amíg az élénk folttevékenység és az azokkal járó fokozott anyagkidobódások fennmaradnak. Legkevesebb 10 napig, legtöbb két-három hétig. (Még mindig probléma, hogy nem láthatjuk, mi történik központi csillagunk túlsó felén.)
Az adatsor: Megnézem
Ebben még csak szeptember látszódik, úgyhogy ebből még nem derül ki az októberi nagy erősödés.

Nagyjából egyenlőre ennyi, amit jelenleg írni szerettem volna a következő téllel kapcsolatban egyenlőre, ha változni fog az időjárási helyzet akkor arról majd írok.

Frissítve: 2013. 11. 06.

Közzétette a Rutgers Global Snow Lab az októberi, köztük a 40. heti hótakaró adatokat, így előállt a Decemberi Anomália Index idei értéke, amely -2,1 °C ((-1,1; -3,1) °C-os intervallum) lett. Tehát a prognosztizált magyarországi decemberi átlaghőmérséklet -1,9 °C (az 1981-2010-es átlag 0,2 °C). A DAI-ban szereplő két fontos dolog közül a definiált légnyomás-anomália különbség 1981 óta a 14. legalacsonyabb (minél alacsonyabb, annál hidegebb lesz a DAI). Ezzel az értékkel, átlagos hótakaró növekedéssel számolva a DAI -0,4 °C-nak adódott volna. A valóságban azonban az eurázsiai hótakaró növekedése a 37. és 40. hét között 1981 óta a legnagyobb volt (minél nagyobb, annál hidegebb lesz a DAI). A két hatás eredőjeként a DAI szerint 1981 óta a negyedik leghidegebb december előtt állhatunk, ha ez ténylegesen megtörténik akkor ez a december többféle felbontásban, időjárási jellegben is elképzelhető.

Összeszedtem a legfontosabb lehetőségeket:

1-es Már november közepén elkezdődik a meridionális irányítás, így ez nagyjából december közepéig tarthatna ki, utána fokozatosan enyhülő idővel. Ennek a lehetőségnek többféle allehetősége is van az egyik az, hogy ugyan a magasban megenyhül az idő, de ez kellő átkeverés híján a talajon nem fog érződni és kialakul az úgynevezett hidegpárna jelenség. A másik lehetőség pedig az, hogy ugyan megenyhül az idő december közepén, de december végén visszatér a hideg mert az áramlás hamar visszavált meridionálisra. Ez a verzió akkor valaszínűbb, ha csak december elejéig tart ki a hideg, így van idő visszaváltani a hónap végéig.

2-es Enyhe kezdet, majd a hónap harmadánál-felénél erős hidegbetörés, amely a hónap utolsó napjaiig, vagy egészen az év végéig kitart.
3-as Már december első hetében megérkezik az átlagnál jóval hidegebb idő, amely majd Karácsony környékén enged szorításából
4-es Az egész december hidegebb lesz az átlagosnál, de nem lesz az átlagnál jóval hidegebb periódus.

5-ös A már az 1-es verzió egyik allehetőségében említett hidegpárna jelenség, ami beáll már a hónap elején és egész hónapba kitart.

A legújabb cikkenben  a karácony időjárásával foglalkoztam, ami itt megtekinthető: megnézem

Frissítve: 2013. 12. 30.


Bevallom a decemberi előrejelzésem nem vált be, mivel -1,5°C-os negatív anomáliát vártam és ehelyett biztos, hogy pozitív anomáliával zár a hónap. Mivelhogy az előrejelzés nagy részét a Decemberi Anomália Indexre alapoztam, ezért ennek bukásának esetleges okairól fogok beszélni. Ami miatt ilyen hideg decembert jelzett előre a DAI az-az, hogy a szibériai hófelhalmozódás rekord mértékű volt és ez húzta le a mélybe a prediktort, míg ha csak a szeptemberi légnyomás anomália különbséget nézzük akkor az nem lett volna olyan alacsony, mindössze -0,4°C.
A másik lehetséges buktató a napfoltmaximum, aminek idején gyakoribbak az enyhébb telek. A mostani napfoltciklus ugyan gyengébb a szokásosnál, de azért ennek a maximuma sem elhanyagolható. Egy ábra a napfoltciklusokról egészen 1950-től:

És egy ábra a mostani napfoltciklusról:

És az utolsó buktató pedig az, hogy jópár éve nem igazán volt klasszikus értelemben vett zonalitás, ez persze nem jelent semmit, de várható volt, hogy előbb utóbb előfog fordulni.
Ennyit a decemberi előrejelzés bukásáról. Hamarosan írok majd a január várható időjárásáról is.

Ha érdekli a január időjárása akkor kattintson erre a linkre: Link

Karácsonyi időjárás 2013

Fehér lesz-e a karácsony?

Mint tudjuk szinte mindenki fehér karácsonyt szeretne, de valójában ennek statisztikailag igen kevés az esélye, de mi várható idén?

Ritka a nagy havazás karácsony idején

A hóstatisztikák szerint országos átlagban december 24-én 1 cm-es hóvastagság jellemző. Ez az adat azt sugallja, hogy az esetek nagy részében nem fehér a karácsony Magyarország térségében. Az 1951-2008-as időszak adatai szerint Budapesten tizenhatszor fordult elő havazás szenteste, december 25-én szintén tizenhat, míg december 26-án húsz alkalommal hullott a hó.

Ezek az adatok az ország nagy részére vonatkoztatva megállják a helyüket - kivéve a magasabb hegyeket, ahol nagyobb eséllyel marad meg az ünnep alatt a hó. Nagy havazások (a csapadékösszeg 10 mm felett van) nagyon ritkán fordulnak elő ilyentájt. A főváros térségében átlagosan tízévente alakul ki karácsonykor vastag hótakaró. Szegeden és Szombathelyen ennél is rosszabb a helyzet, mert az 1951-2008 közötti időszakot vizsgálva csak egyszer fordult elő nagy havazás, mégpedig Szegeden 1964. december 26-án, és Szombathelyen 1959. december 24-én.

Vajon mi várható idén?

Most következik arra a kérdésre a válasz amire mindenki várt és amiért ezt a cikket elolvassa. A napokban hidegpárna alakítja időjárásunkat, emiatt országszerte borús időre számíthatunk, többnyire 0°C körüli hőmérsékletekkel. Ez az időjárás nagy valószínűség szerint kitart az ünnepekig, így az ünnepek környékén várható változás az időjárásban, de nézzük mi az a légköri képződmény ami a jelenlegi időjárást okozza:

A képen látható az a nagy kiterjedésű anticiklon Közép-Európa felett, ami a nyugodt, hidegpárnás időt okozza.

A helyzet az ünnepek környékén változásnak indul. Aminek az okozója egy az Atlanti-óceán térségében kimélyülő ciklon lehet. Egyébként az Atlanti-óceán térségében most is erős a ciklontevékenység, aminek az oka az észak-Amerikát sorozatban eltaláló hidegleszakadások, amik a meleg óceáni levegővel találkozva ciklont generálnak és ez a felállás nem túl kedvező a tél szempontjából. Ami a most közép-Európa felett lévő anticiklont illeti, az bizony egy hidegperiódus végi mediterrán ciklonos fázis utáni elöregedett anticiklon. Ez gyakorlatilag az úgynevezett Namias ciklus hideg periódusának utolsó fázisa, ami után mindenképpen zonális vagy legalábbis félzonális periódus kezdődik. Így, ha körülbelül 20.-a után nem sokkal megtörténik a változás amit az említett ciklon, (ciklonok) hozhatnak meg az talajon mindenképpen enyhüléssel járna, (az átkeverés miatt) bár hozzá kell tenni, hogy ez a magasban viszont lehűlést hozna. Két féle forgatókönyve lehetne a fehér karácsonynak, bár hozzá kell tenni mindkettőre minimális az esély, de azért megemlítem őket: Az első az, hogy ugyan enyhülést hoz az első front, de utána gyorsan, vagyis pár nap alatt lefut a következő Namias ciklus, és eljut a mediterrán ciklonos fázisba, de ez nagyon rendkívüli lenne, mert ennek a zonális, félzonális epizódnak is meg kell "érnie" a váltásra. A másik verzió nem sokban különbözik az elsőtől, mert itt az lenne a helyzet, hogy a front egészen délre a Földközi-tenger medencéjébe lejutna és itt szintúgy mediterrán ciklont generálna, ennek az a problémája, hogyha sikerül is ez, akkor sincs a ciklonnak honnan hideget berántania nagyon. Ez a verzió abban különbözik az elsőtől, hogy ez nem lenne váltás blockingra, ez csak félblocking lenne. 

Amit még meg kell említeni az az, hogyha az anticiklon erősebb lesz a vártnál és/vagy a ciklon gyengébb lesz a vártnál akkor a ciklon (ciklonok) nem tudja/tudják megtörni az anticiklon uralmát és folytatódhat a hidegpárnás időjárás.

És végezetül egy százalék, hogy jelenleg hány % az esélye a fehér karácsonynak: 3%

A cikket az események tükrében frissíteni fogom.

Frissítve: 2013. 12. 21. 13:00

Az elmúlt napok folyamán nyugaton, délnyugaton sok helyen felszakadt a hidegpárna, ami a mai nap folyamán még nagyobb területre terjedt ki. Így az ország nyugati 2/3-án napsütéses idő alakult ki, de ez a holnapi naptól fogva változni fog és újra vissza fog állni a hidegpárna, ami nagyjából december 25-26-ig ki fog tartani, viszont a hideg idő ellenére a fehér karácsonynak nincs esélye. Maximum hidegpárnás szemcsés hóból alakulhat ki helyenként lepelnyi hó, de ennek elenyésző egy térségre vetítve az esélye. Így a fehér karácsony esélye: 1%

Vajon szánon érkezik-e idén a mikulás?

Minden évben állandó kérdés, hogy vajon lesz-e havazás mikulásnapján ebben a bejegyzésben éppen ezért ennek esélyeit fogom számra venni. De minden évben van egy mégtöbb embert foglalkoztató kérdés; mégpedig az, hogy fehér lesz-e a karácsony? Ezért erről is fogok majd később írni.

Akkor lássuk a medvét: Pontosan mi is okozhatja a lehűlést? Valamikor szerda napközben kezd kimélyülni Grönland déli előterében a későbbi mezőkön viharciklonnak tűnő légörvény, amelyben nagyon gyors lesz a nyomásesés, és ez száguld majd végig Európa északnyugati felén, ennek hidegfrontja lép majd be a Kárpát-medencébe péntek reggel/napközben és innentől érdekesek a történések. A hidegbetörés boritékolható, annak erőssége is pár fokos szórással megbecsülhető. Nézzünk is egy Budapesti időjárási fáklyát. A fáklya értelmezésének kulcsa: a grafikon fölső részében futó vonalak a modell tagjait ábrázolják amik a hőmérsékletet mutatják meg 850hpa-s magasságban ez kb. 1200-1500m-ig terjed. Ebből viszont a 2m-es hőmérsékletet nem lehet megmondani mivel ez nagyban függ a levegő eredetétől és típusától. Az alsó részen pedig a csapadék valószínűségét láthatjuk, aminek a skálája a jobb oldalon található számok. Baloldalon pedig az előbb említett hőmérsékletnek a skáláját láthatjuk.

Ezen a fáklyán jól kivehető a lehűlés és bizony az is, hogy a csapadékesélyek nem túl nagyok. Inkább csak lokálisan várható kisebb mennyiségű csapadék pénteken, de ennek előrejelzésével még várnék egy kicsit amíg a nagy felbontású modellek látni fogják ezeket az eseményeket. Majd szombat-vasárnap inkább márcsak hózáporok várhatók. Így összevetve valószínűleg a legtöbb helyre nem érkezik szánon a mikulás, de helyenként lepel-pár cm hó összegyűlhet. Az ezután következő időjárás pedig nagyon érdekesen alakulhat, de erről majd később.

December időjárása

Gondolatok a december időjárásáról:

Bár a következő 1 hét-10 napra (távolabbra nem nagyon érdemes nézni a modellekben) vonatkozó makroképek nem a legjobbak a télszeretők számára, de nem is katasztrofálisan rosszak. A minduntalan a teljes blocking felé hajló félblocking, plusz az észak-grönlandi-svalbardi jelentős hidegfelhalmozódás reményekre jogosít fel decemberrel kapcsolatban.
Véleményem az, hogy minket is érintő erős zonalitás a téli napfordulóig nem nagyon valószínű. Az igazán komisz zonalitás, ha jön, az ünnepek idején jön, és január első harmadáig, feléig tart.
Addig kétféle forgatókönyvet tudok elképzelni. Vagy az történik, hogy a közeljövőben nyugat és észak között ingadozó áramlás az egyik hidegfrontot, hidegöblítést követően meggyengül, tartósan magasnyomás húzódik ránk. Ekkor hidegpárnás, ködös, téliesen hideg idő következne viszonylag tartósan.
A másik lehetőség, hogy teljesen átalakul a makrokép, a mediciklonok jutnak uralomra. Az áramlás keletiesre fordul felettünk, és (esetleg ismétlődő jelleggel) havazásokat kapunk (délen természetesen többet, északon kevesebbet) Jelenleg félblocking felállás van és mint ahogy már említettem, ez nem túl kedvező a hideg téli időjárásra. Igen ám, de a félblocking, ahogy a neve is mutatja, átmenetet képez zonalitás és meridionalitás között, ezért korántsem olyan stabil állapota a makrocirkulációnak, mint a zonalitás, vagy a ciklus végi AC uralom.
Nem mondom, elég sokáig elcicózhat az északnyugati irányítás, de aztán valamelyik irányba -vagy a teljes blokk, vagy a vonalzonalitás irányába továbblép. Hogy a kettő közül melyik jut érvényre, nem lehet tudni. Mondhatnám, hogy ez a ciklus még nem futott le teljesen, nem ért el a mediciklonos szakaszba ezért tartós zonális visszarendeződés nem valószínű, de nem mondom, mert az időjárás sokkal ravaszabb annál, semhogy ilyen sematikus forgatókönyvekbe legyen megírva a történet.
Bár több olyan GFS futás is volt, mely a terminus vége felé a meridionalitás felé való elmozdulást sejtette, véleményem szerint december első fele bőven "elbír" egy északi zonalitásos, nálunk csendes, hidegpárnás időszakot is.
Az sem kizárt, hogy az átmeneti zonális visszarendeződést követően villámgyorsan végigfut a ciklus, és megjelennek, uralomra jutnak a mediciklonok.
Ezeket mint lehetőségeket villantom fel, a modellek egyelőre ilyesmit nem mutatnak.
Az biztos, hogy a középtávon mutatkozó (fél)zonális visszarendeződés a hideg december esélyeit nem sokban csökkenti. Még hidegebb fajta teleken is a november végi téli "beköszöntő" után némileg enyhébb időszak következik december első 1-2 hetében.
Az viszont óvatosan már most kijelenthető a modellfutások alapján, hogy december első dekádja nem fog zord téli időt hozni. Viszont egy prediktor hideg decembert jelzett előre és ez az elmúlt években nagyon megbízhatónak bizonyult. Ezt a prediktort és leírását meglehet tekinteni itt: Megnézem. Így valószínű, hogy december második felében komoly hideghullámot kell kapnunk, mert így a prediktor nem fog bevállni.

Téli lehetőség november utolsó napjaiban

November végén megérkezhetnek az első legalább télies napok a 2013-2014-es téli szezonban. Lássuk is ennek az esélyeit:

A bejegyzés nagyrészt 2013. 11. 20. 0z-s és azelőtti futásokra van írva, ha valami változik akkor majd frissítem a bejegyzést.

A helyzetnek az okozója egy nagyon erős ciklon, ami kelet felé haladva végig megy az egész skandináv félszigeten, lerántva a Grönland mellett lévő hatalmas hideg légtömeget. A ciklon mögött a briteknél anticiklon képződik így készen is van a blocking. Innentől kezdve minden a hidegleszakadás irányán múlik. Attól függően, hogy tőlünk nyugatra vagy ránk vagy tőlünk keletre szakad-e le a hideg.

1. Az nem nagyon kérdés, hogy lehűlés jön, viszont a GFS tagok két csoportra szakadtak az előző futásokban, de már ez sem igaz mert a 06z-s futásban már egyértelmű hidegbetörést várnak. Abban az esetben viszont, ha két irány van, akkor mindenképp erősen megkérdőjelezhető az ENS átlag figyelembevétele, valószínűbb, hogy az egyik csoport tagjai csatlakoznak a másikhoz, így le- vagy felhúzva az átlagot.

2. Érdemes megfigyelni, hogyha a GFS-re is rávetítjük az ECM-nél használt 25-75 %-os valószínűséget, akkor hétfőn kb. 10 fokos a T850 szórása, míg 6 nappal később (!!!) már csak kb. 6 fokos.

3. Az ECM-nél a hétfői 25-75 %-os szórás (avagy 50 %-os valószínűség) kisebb, "csak" 7-8 fokos, jó lenne látni az összes tagot, hogyan is alakul ez ki. Az igen hideg determinisztikus futás ebbe már nem fért bele.

4. A nyomásfáklyákon meredek emelkedés vasárnaptól, hétfőre gyenge csapadékesélyek. Így hózápornál többre ne nagyon számítsunk kivéve akkor, ha tőlünk nyugatra szakad le a hideg és mediterrán ciklont generál és az pont jó helyen helyezkedik el, de ennek jelen pillanatban nem sok az  esélye.

A térképeket és egyéb modelleket is megnézve én arra számítok, hogy telibe talál minket a hidegbetörés, szerintem a főváros környékén -6, -8 fok lehet a T850 minimuma. Ez azonban csak átmeneti lesz, a makrokép visszarendeződik a nyugatias irányításra a fáklya távoli kis szórása is ezt sejteti. Ráadásul minket érintő mediciklonra a hideg beáramlása után már nem nagyon lehet számítani, így a havas történések legfeljebb lokálisak vagy csak hegyvidékiek lehetnek.

Más kérdés, hogy könnyen beleszaladhatunk egy "emelkedő T850 + csökkenő napi középhőmérséklet" kombinációba, hiszen ha visszaáll az északi zonalitás, akkor rajtunk magasnyomás fog tanyázni, ami kedvezhet a köd/stratus képződésnek, csak a korábbiaknál 5-7 fokkal alacsonyabb szinten. Így ezek már jócskán téli hőmérsékletek lesznek.


Frissítve: 2013. 11. 22. 15:00

A legfrisebb modellfutások szerint picivel hidegebb levegő fog elérni minket. Budapesten a T850-es hőmérséklet minimuma -8 és -10 fok között alakulhat. Ez 2-3 fokkal hidegebb az eddig vártaknál. A csapadékról majd egy pár modellfutás múlva fogok írni, mert még eléggé bizonytalan az időjárási helyzet.

Frissítve: 2013. 11. 23. 10:00

Az előző frissítésben említettem már, hogy fogok írni a csapadékesélyekről, hát most ezt fogom megtenni. A csapadékesélyekről: Ma és holnap is nagy mennyiségű csapadék eshet le, de ez egyértelműen eső formájában fog hullani. Ez a csapadékmező a nyugati, északnyugati tájakat éjfélig fogja elhagyni teljesen ezzel együtt Budapestet is. Ez pont akkor történik meg amikor a hideglevegő beáramlása elkezdődik. Az utolsó órákban maximum a magasabb hegyekben lehet halmazállapot váltás és itt jön az érdekes rész, mert valószínűleg keleten lelassul a csapadékzóna, így a hideg betudja érni valamennyire a csapadékot és főleg az Északi-középhegységben okozhat megmaradó havat, de itt a reggeli órákban síkvidéken is lehet halmazállapot váltás, de megmaradó hótakaró nélkül, a jócskán pozitív hőmérsékletek miatt. Majd kedden érkezhet a hidegleszakadás által generált mediterrán ciklon csapadéka dél, délkelet felől, de erről majd a következő frissítésben.

Frissítve: 2013. 11. 24. 11:30

Az említett mediterrán ciklon érdemi része valószínűleg nem fogja érinteni az országot maximum a déli határ vidéken lehet gyenge csapadéktevékenység, viszont a mai csapadékzóna lassabb lesz így jobban betudja érni a hideglevegő és főleg a reggeli órák folyamán Duna-Tisza közén okozhat havazást, bár általában ez hótakarót nem fog eredményezni a meleg talaj és a pozitív hőmérsékletek miatt. Majd később a csapadékzóna dél felé indul és a déli országrészben lehet havazás, de a nappali órákban nem várható megmaradó hótakaró, azokon a helyeken a csapadékzóna kitart egészen az este végéig ott a lehűlő levegő miatt pár centis átmenetileg megmaradó havat eredményez, amit hamar felemészt később a talajhő és a gyengén pozitív hőmérsékletek. Ahol a legnagyobb valószínűséggel történhet meg ez a helyzet az a délnyugati országrész.

Mikor érdemes felrakni a téli gumit?

Sok embernek dilemmát okoz, hogy pontosan mikoris rakassák fel a téligumit az autójukra és pontosan nem tudják milyen időjárási körülmények azok amikor már a téli gumi biztonságosabb, mint a nyári gumi. Ennek néztem most pontosan utána...

De pontosan mi is a különbség a téli és a nyári gumi között? Az alábbi videóban ezt megtudhatjuk és azt is, hogy hány fokban érdemes váltani.

Téli lehetőség december első napjaiban!

Nos, úgy tűnik, hogy érkezik az a teknő, mely 11 napja még csak esély volt, észak-atlanti blokkoló AC-híd keleti oldalán alakul a helyzet. Próbálom epizódokra bontani az általam várt eseménysort.

1. Az első körben Grönland térségéből leszivárgó hideg komoly ciklontevékenységet gerjeszt a délebbi szélességeken is, így a nyugat-európai teknő előoldalán pár napig minden bizonnyal az átlagosnál jóval enyhébb időre számíthatunk, valószínűleg nem túlzás rekordközeli meleget prognosztizálni.  (1. ábra)

2. (11.27.-12.01.) A teknő szép lassan kelet felé tolódik az idő előrehaladtával, a hónapforduló környékén, december első napjaiban elér minket a ciklonok csapadékzónája és vele együtt a hideg is megérkezik a magasban. Ez azonban még nagyrészt "tengeri rétegződésű" légtömeg lehet, ami legfeljebb a hegyekben okozhatna télies időt. (2. ábra)

"3." (12.02-03.) Ezt a részt idézőjelbe teszem, mert sok minden nem indokolja, de látok esélyt a ciklonsorozaton belül olyan forgatókönyvre, hogy két ciklon között egy pici előoldalt kapunk, kétlépcsős lenne a lehűlés.

4. (12.04-08.) A teknő és vele együtt a ciklonok végül teljesen Közép-Európa fölé kerülnek. Közben Észak-Európát kelet felől elönti a hideg, ám nagyon messziről, Szibéria keleti részéről szivárog oda. Véleményem szerint ez lesz az az időszak, amikor legnagyobb esély lehet télies időjárásra. Egy jól elhelyezett ciklon és máris itt van a -4, -8 fokos T850, ami ez esetben már bőven elégséges havazáshoz, lévén ez már "szárazföldi rétegződésű" légtömeg lenne. (3.ábra)

5. (12.04.-) Az előző epizóddal párhuzamosan én egy másik jelentős mozzanatra is számítok, ez pedig nem más, mint a visszarendeződés. Úgy gondolom, hogy nem lesz tartós az észak-atlanti magasnyomás, újraindul a ciklongyár és a mostanihoz hasonló makrokép tér vissza. Ez a magasban előbb-utóbb természetesen enyhülést jelent, de egy direkt AC hidegpárnát okozhatna, ami akár már akkor is beállhatna, amikor még hidegebb légtömeg van felettünk, így egy valóban hideg stratus-os helyzet is benne van a pakliban, főként ha hótakaró is összejön. Gyanítom, hogy nem ez a valószínűbb verzió, hanem inkább egy jelenlegihez hasonló, de attól pár fokkal azért hűvösebb, itt pedig vissza lehet ugorni az előzményekhez.

Összefoglalva:

- masszív teknő előoldal után erős lehűlés következik;
- sok vagy nagyon sok csapadék valószínű;
- szerintem a váltás csak átmeneti lesz és visszarendeződés követi.

Kiegészítés: az ország ÉNy-i felén jóval nagyobbnak ítélem meg a téltámadás esélyét, mint a "másik oldalon".

2012-es 2013-as tél időjárása

A legfrisebb 2013-2014-es tél időjárása itt megtekinthető: Megnézem

A 2012-es 2013-as telet legnagyobb valószínűség szerint az átlagnál kissé hidegebbnek és az átlagnál csapadékosabbnak várom.

Okai: 1. A szibériai hófelehalmozódás nagysága az éves átlagokhoz viszonyítva. (Az igazán hideg légtömegek ÉK-felől Szibéria felől szoktak érkezni télen.) Ennek a nagy Szibériai hófelhalmozódásnak az oka az lehet, hogy a sarki jég olvadása miatt össze zavarodnak a tengeráramlatok és hidegebb légtömegek jutnak el Eurázsia felé. Erről bővebben egy korábbi cikkemben írtam: Link

2. A nagy hosszútávú előrejelző modellek is erről árulkodnak. Erről egy későbbi cikkbe fogok bővebben írni.

3. A két év óta fennálló makroszinoptikai helyzet: Általában ezek nem szoktak ilyen sokáig fennálni és ennek a közeledő napéjegyenlőség okozta energiamérleg felborulása vethet véget.

A télnek a legvalószínűbb történése véleményem szerint: A tél eleje, november vége és december elején gyakori ciklonok és mediterrán ciklonok sok csapadékkal esővel és hóval egyaránt. Ez az időszak nagyjából az ünnepekig tart. Majd felmelegedés valószínű és meleg idő valószínű egészen nagyjából január 10.-ig. Majd beáll a kárpát-medence egyik sajátossága, a hidegpárna. Ezután körülbelül január 20.-a után. Újabb felmelegedés következik február elejéig. Majd február elején várom a tél legkomolyabb hidegbetörését ÉK-ről. Ami egészen február 20.-ig eltarthat. Innentől úgyvélem, hogy a február további része már enyhe lesz.

A sarki jég olvadása hidegebb teleket okozhat?



WACC, azaz Warm Arctic, Cold Continents.

 

 

 

A mostani és 10 évvel ezelőtti jégborítottság

 

 A kontinensek alatt Eurázsia és Észak-Amerika értendő. Ezeken a területeken a jelenség késő ősszel és télen jelentkezik. Az eddigi tények a következők: az utóbbi években erős téli hideghullámok alakultak ki Európa, Ázsia és Észak-Amerika terletén, a 2012. februári hideghullám több mint 50 év óta a legalacsonyabb hőmérsékletet hozta.
Mivel a sarki jég drasztikus csökkenése egybeesik ezen hideghullámok kialakulásával, felvetődött, hogy a két jelenségnek lehet-e köze egymáshoz. Az első tanulmányok arra jutottak, hogy a heves téli események (pl. a 2009-es amerikai "Snowmageddon") a poláris örvénnyel hozhatók kapcsolatba; ha ez az örvény összeomlik, hideg sarki léghullámok áramlanak dél felé, a közepes szélességekre, ezzel egyidőben enyhe légtömegek áramlanak a sarki térségbe - ez a WACC.
2009/2010 tele ilyen WACC-tél volt, és ugyanez volt megfigyelhető 2012 februájában is. A NOAA állt elő az elmélettel, miszerint az Északi-sark megváltozott körülményei okozzák a jelenséget. Az erős olvadás következtében a sarki térségben igen megnövekszik a sötét tengerfelület nagysága, ez pedig főként a nyár végén nagy mennyiségben tudja felvenni a napsugárzás energiáját. Ez a hő a sarki éjszaka beállta után folyamatosan kisugárzódik a légkörbe, aminek hatására a sarki atmoszférikus cirkuláció alaposan összezavarodik. Minél több jég olvad el, annál több napenergia tárolódik el (ezt nevezik pozitív tenger-jég-albedó visszacsatolásnak) és a sarki területek szélrendszerei annál erősebb befolyás alá kerülnek. Az így megváltozott sarki áramlatok elősegíthetik a poláris örvény felszakadását, sőt, akár le is állíthatják az örvényt, ezáltal pedig ki tud alakulni a WACC-jelenség. A poláris örvény összeomlásakor a NAO hatalmas zuhanása figyelhető meg, így pl. a 2009/2010-es télen a NAO az utóbbi 145 év legalacsonyabb értékét érte el.
Most pedig jöjjön a dolgok bizonytalan része: az előrejelzések szerint a NAO a következő teleken gyakorta a pozitív tartományban lesz, ez pedig enyhe teleket jelez előre pl. Európában, a beálló Ny-i áramlás, azaz a poláris örvény erősödése okán; a troposzféra melegedése és ezzel egyidőben a sztratoszféra lehülése (úgy másfél-két éve írtam a kölcsönhatásról) a poláris örvényt erősítő tényező. Ez pedig ellentmondana a sarki jégminimum és a WACC elméletének.
Azaz jelen állás szerint a tél lehet igen hideg, de lehet enyhe is, a mostani állás alapján még nem biztos semmi sem, a WACC sem.

 

 

 

2011. november időjárása

Felcsillant az első télies időjárási helyzet reménysugara!Ami biztosnak tűnik, hogy a megerősödő "skandi", majd balti anticiklon délkeleti peremén ÉK-Európa felől a mostaninál jóval hidegebb, ugyanakkor száraz légtömegek érkeznek a magasban. Már ebben az eseménysorozatban is benne van a kisebb térségekre korlátozódó kora télies időjárás esélye, a fagyzugosnak tekintett helyeken előfordulhat -10 fok körüli minimum, ill. az AC fokozatos Közép-Európára húzódása a medencejelleggel karöltve ismét okozhat regionálisan köd/hidegpárnát, ami helyenként már 5 fok alatti maximumokkal járhatna.

Eddig a középtáv, melynek azonban van még egy fontos építőeleme: a fentebb vázoltakkal egy időben Grönland fölött legyengül a ciklontevékenység, sőt, igen gyorsan masszív AC alakul.

És akkor innentől válik bizonytalanná, mondhatni érdekessé a helyzet. Több modell szerint is előfordulhat, hogy a grönlandi és szárazföldi AC összekapcsolódik az északatlanti régión keresztül. Ezen felállás esetén máris megnyílik az út az Arktisz felől és már "csak" egy ciklon kell, ami letekeri a hidegmagot, mely várhatóan eléggé megerősödik Észak-Grönland és a szigettől északra található terület fölött.

Az előrejelzések szerint ez a ciklon nagyjából 5 nap múlva ki is alakul a Spitzbergák környékén. Innentől kezdve azonban már lutri a dolog, hogy merre is fog haladni, mennyire lesz erős, hol lesz pontosan az AC-híd (vagy új kp.). Ennek megfelelően a hidegmag szakadhat Közép-Szibériára, vagy Kelet-Európára, vagy akár Kelet-Közép-Európára.

Innentől kezdve minden más csak fikció lenne, mindenesetre én jó esélyt látok egy részben minket is érintő hidegöblítésre, ami már nem kontinentális jellegű lenne, hanem nedvességet is hozna magával, így érkeznének a szezon első síkvidéki hózáporai. A dolog a jövő hét közepe felé esedékes, százalékban kifejezve: hidegelöntés esélye szerintem 80 %; ami Közép-Szibériára 30 %; Kelet-Európára 50 %; Kelet-Közép-Európa telibe 20 %. Hogy valamilyen szinten érintsen minket, arra összességében adok egy 30-40 %-ot. Meglátjuk.

A hó második felében látom egy újabb zonális epizód lehetőségét, az észak-atlanti ciklontevékenység újjáerősödését.
Ennek erőssége és tartóssága szerintem csekély lesz, a Kara-tenger erős befagyási hulláma és az eurázsiai pajzs hűtőszekrény-effektusa együtt a nem túl acélos zonalitás miatt érvényre juttathatja december hónapban az északkelet felől támadó igazi telet.