Időjárás-előrejelzés

Valamelyest szűnő kettősség az ország időjárásában

Az éjszakai órákban a maradék csapadékzónák is elhagyják az országot, így esőre már nem számíthatunk. A minimum hőmérsékletek 13 és 19 fok között várhatók, a hidegebbet a nyugati országrészben mérhetjük majd. A szerda délelőtti órákban csak helyenként, majd délután már szorványosan várható eső. Az esti órákban egy csapadékzóna érkezése várható, amely főleg a déli, délnyugati országrészt érintheti. Az előző napokhoz képest valamelyest csökkenni fog a hőmérsékleti kontraszt a nyugati és a keleti országrész között, de azért még így is egy 8-10 fokos kontrasztra számíthatunk. A hőmérséklet 22 és 30 fok között alakulhat, az előbb említett elrendeződéssel.

A hőmérsékleti különbség

Csütörtök reggel a délnyugati megyékben még a korábban említett csapadékmező okozhat csapadékot, de azért reggel már nem ez lesz a jellemző a csapadékzóna nagy része már határainkon kívül lesz. Helyenként azonban másutt sem zárható ki a csapadék esélye. A hőmérsékletek 15 és 19 fok között alakulhatnak. Most is a nyugati országrész lesz a hidegebb. A délutáni órákban az előző napokhoz képest kevesebb felhőre számíthatunk valamelyest. A nyugati országrészben azért még többfelé előfordulhat eső, zápor, de azért már jóval kisebb mennyiségben mint az elmúlt napokban. Ennek köszönhetően a hőmérsékletek is magasabban alakulhatnak, ezt főleg a középső országrészeben érezhetjük igazán. Nagyjából 22 és 30 fok között várhatók.

A hétvége időjárása

Szombaton napos idő, majd vasárnap északnyugat felől hidegfront

A szombat reggel a minimum hőmérsékletek már pár fokkal magasabban alakulhatnak mint az előző napokban, köszönhetően az északnyugatról érkező felhőzetnek. Így a reggeli órákban már zavarhatják felhők a napsütést. A minimum hőmérsékletek 8 és 14 fok között alakulhatnak a hidegebb értékeket északkeleten és délnyugaton mérhetjük, míg a legmagasabbakat északnyugaton. Északnyugaton kell számítani az egész nap folyamán a legtöbb felhőre, de ennek ellenére eső nem nagyon várható a délutáni órákban legfeljebb az északnyugati határnál lehetnek záporok, zivatarok. A napi maximum hőmérséklet 24 és 27 fok között alakulhat. Az Alföldön mérhetjük majd a magasabb értékeket. 

Vasárnap reggel a minimum hőmérsékletek még mintegy 3 fokkal magasabban alakulhatnak, az egyre több felhőzet miatt. Napközben már sok felhő lehet az égen és a délutáni, esti óráktól északnyugat felől beborulhat az ég, de csapadékra inkább csak az esti óráktól számíthatunk ami hétfő reggel és napközben is tarthat. Ez főleg az ország nyugati kétharmadát fogja érinteni. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 29 fok között alakulhat.

Milyen lesz a 2013-2014-es tél időjárása?

Amint láthatták minden évbe megírom az előttünk álló tél időjárásával kapcsolatos megérzéseimet, és gondolataimat több kevesebb sikerrel.

Akkor vágjunk is bele. A legfőbb gondolat először is az, amit az ősz időjárásából, legfőbbképpen a szeptember időjárásából lehet kikövetkeztetni. Erre ugyanis van egy prediktor, ami összefügg a Szibériai hófelhalmozódással és a szeptemberi magyarországi időjárással. Ennek a neve: DAI (Decemberi Anomália Index), Az idei DAI pontos értéke ugyan még nem áll rendelkezésre - mivel az abban kb. egyharmados súllyal szereplő eurázsiai hótakaró növekedés záró (40. heti) adatát várhatóan csak valamikor november elején teszi közzé a Rutgers Snow Lab, a kb. kétharmados súllyal szereplő szeptemberi légnyomás-anomália különbség pontos értéke pedig szintén nem ismert, ugyanis az amerikai költségvetési vita következtében történt államigazgatási leállás nyomán elérhetetlenné váltak az NOAA/NCEP reanalízis mezői -, azonban a napi hótakaró térképek alapján (1981-től számítva) rekord közeli volt a szibériai hótakaró expanziója az idei 37. és 40. hét között (a 37. és 39. hét között a már publikált számok alapján meg is döntötte a rekordot), illetve szeptember 28-án -0,9 hPa-on állt a definiált légnyomás-anomália különbség. Ezen adatok szerint az idei DAI nagy valószínűséggel a (-1,3; -2,3) °C-os intervallumba eshetett. Ennek középértékével számolva a DAI idei becslése az előttünk álló decemberre (-0,8; -2,8) °C-os anomália lenne, azaz a decemberi országos havi átlaghőmérsékletre az előrejelzett intervallum: (-0,6; -2;6) °C. A pontos adatok ismeretében lefogom majd még egyszer ezt írni.

A DAI részletes leírása itt olvasható: Megnézem
Itt nézhetőek meg az eddigi szibériai hófelhalmozódási adatok: Megnézem

És akkor jöjjön pár szemléltető ábra a hófelhalmozódásról: Először is 2012 és 2013 összehasonlítása és akkor itt érdemes a képet nézegetve egy következtetést levonni miszerint nagyobb a jégborítottság északon mint tavaly az év ezen időszakában. Erre is hoztam egy szemléltető grafikont.

A szeptemberi időjáráshoz tartozik az, hogy milyen mennyiségben érik el hideglaszakadások a délebbi szélességeket így Magyarországot is. Ez egy összeségében elég jó beváló dolog, de csak a december időjárását illetően.

Jöjjön egy kis jellemzés szeptember időjárásáról, azt mondom beszéljenek a képek: Forrás: (Országos Meteorológiai Szolgálat)

2. pont: Akkor itt most beszélnék a jelenlegi és az októberi időjárásról. Az ne tévesszen meg senkit, hogy ilyen meleg volt október végén és átlag fölötti idő lesz a következő napokban is, a melegebb zonális, félzonális meleg október sőt november sokszor igen hideg telek előtt szokott előfordulni, de ez csakis akkor igaz, ha az ősz elején volt szép számmal minket érintő hidegleszakadás. Persze ezt ne vegyük készpénznek.
Vannak kivételek is persze. A mostani félzonális áramlási kép már jó ideje tart, egészen úgy október 10.-e óta. Most ennek a folyamatnak nagyjából a felénél járunk. Úgy gondolom, hogy november közepéig itt senki ne számítson téli időre, viszont úgy gondolom, hogy az első síkvidéki havazás nagyjából nov. 20-25-e között meg fog érkezni. Akkor nézzük a mostani makroszinoptikai elrendeződést képekben:
Az egyértelműség kedvéért számokkal jelöltem az akciócentrumokat.
Akkor mondom is sorba:
1-es: Erős izlandi ciklon ami húzza be a meleget Európába és mivel, hogy nincs Brit vagy Skandináv blokkoló anticiklon így akadálytalanul haladhat előre.
2-es Grönlandi anticiklon kezdemény, de egyelőre csak kezdemény amit elgyötörnek az atlanti óceánon tevékenykedő ciklonok.
3-as Szintén egy anticiklon kezdemény. Ami, ha kiépülne 2 lehetősége is lenne egyik, hogy elkezd terjeszkedni kelet és észak felé így Grönlandhoz láncolja a ciklonokat, így aztán azok nem tudják behúzni a meleget Európába és teret hagy az 5-ös számú helyzetnek, de erről majd később. A másik lehetőség, hogy összekapcsolódva a 2-es anticiklonnal együtt alkotnak egy anticiklont és így a ciklonok benntragadnak Gröndlandtól nyugatra. Bár azért az utóbbi nem túl gyakori helyzet.
4-es Itt látható, hogy a hideg folyamatosan Észak-Amerikára szakad le és ez generálja a ciklonokat a Keleti parton.
5-ös Egy a skandináv országok felett elhelyezkedő cikloncsaládot láthatunk a képen, valójában ez lenne a felelős arra, hogy a hideget meghozza Északkelet Európába, de az az ott lévő anticiklon ezt megakadályozza és észak felé kényszeríti a mozgását.
6-os Ez csak arról az érdekes helyzetről szól, hogy Észak Amerikába a keleti partra leszakad folyamatosan a hideg addig a nyugati parton folyamatosan egy melegnyelv húzódik észak felé.
A fekete nyilak: Azt mutatják meg hogy a meleg honnan és milyen magasságokig jut el.

Akkor most jöjjön egy példa arra amikor a 2-es és a 3-as számmal jelzett anticiklonok összekapcsolódnak. Ez Magyarországon általában téli időjárási helyzetet eredményez.

A másik fontos dolog a jelenlegi meleg időjárással kapcsolatban az, hogy a napfoltciklusunknak egy 2. maximumát éljük meg most. A jelenlegi helyzetnek az a lényege, hogy a ciklontevékenység magasabb földrajzi szélességeken megy végbe - sok a nyomásminimum -, továbbá az anticiklonok a szubtrópusi meleg légtömegeket is a szokásosnál följebb tolják. Ez az időjárási helyzet mindaddig tart, amíg az élénk folttevékenység és az azokkal járó fokozott anyagkidobódások fennmaradnak. Legkevesebb 10 napig, legtöbb két-három hétig. (Még mindig probléma, hogy nem láthatjuk, mi történik központi csillagunk túlsó felén.)
Az adatsor: Megnézem
Ebben még csak szeptember látszódik, úgyhogy ebből még nem derül ki az októberi nagy erősödés.

Nagyjából egyenlőre ennyi, amit jelenleg írni szerettem volna a következő téllel kapcsolatban egyenlőre, ha változni fog az időjárási helyzet akkor arról majd írok.

Frissítve: 2013. 11. 06.

Közzétette a Rutgers Global Snow Lab az októberi, köztük a 40. heti hótakaró adatokat, így előállt a Decemberi Anomália Index idei értéke, amely -2,1 °C ((-1,1; -3,1) °C-os intervallum) lett. Tehát a prognosztizált magyarországi decemberi átlaghőmérséklet -1,9 °C (az 1981-2010-es átlag 0,2 °C). A DAI-ban szereplő két fontos dolog közül a definiált légnyomás-anomália különbség 1981 óta a 14. legalacsonyabb (minél alacsonyabb, annál hidegebb lesz a DAI). Ezzel az értékkel, átlagos hótakaró növekedéssel számolva a DAI -0,4 °C-nak adódott volna. A valóságban azonban az eurázsiai hótakaró növekedése a 37. és 40. hét között 1981 óta a legnagyobb volt (minél nagyobb, annál hidegebb lesz a DAI). A két hatás eredőjeként a DAI szerint 1981 óta a negyedik leghidegebb december előtt állhatunk, ha ez ténylegesen megtörténik akkor ez a december többféle felbontásban, időjárási jellegben is elképzelhető.

Összeszedtem a legfontosabb lehetőségeket:

1-es Már november közepén elkezdődik a meridionális irányítás, így ez nagyjából december közepéig tarthatna ki, utána fokozatosan enyhülő idővel. Ennek a lehetőségnek többféle allehetősége is van az egyik az, hogy ugyan a magasban megenyhül az idő, de ez kellő átkeverés híján a talajon nem fog érződni és kialakul az úgynevezett hidegpárna jelenség. A másik lehetőség pedig az, hogy ugyan megenyhül az idő december közepén, de december végén visszatér a hideg mert az áramlás hamar visszavált meridionálisra. Ez a verzió akkor valaszínűbb, ha csak december elejéig tart ki a hideg, így van idő visszaváltani a hónap végéig.

2-es Enyhe kezdet, majd a hónap harmadánál-felénél erős hidegbetörés, amely a hónap utolsó napjaiig, vagy egészen az év végéig kitart.
3-as Már december első hetében megérkezik az átlagnál jóval hidegebb idő, amely majd Karácsony környékén enged szorításából
4-es Az egész december hidegebb lesz az átlagosnál, de nem lesz az átlagnál jóval hidegebb periódus.

5-ös A már az 1-es verzió egyik allehetőségében említett hidegpárna jelenség, ami beáll már a hónap elején és egész hónapba kitart.

A legújabb cikkenben  a karácony időjárásával foglalkoztam, ami itt megtekinthető: megnézem

Frissítve: 2013. 12. 30.


Bevallom a decemberi előrejelzésem nem vált be, mivel -1,5°C-os negatív anomáliát vártam és ehelyett biztos, hogy pozitív anomáliával zár a hónap. Mivelhogy az előrejelzés nagy részét a Decemberi Anomália Indexre alapoztam, ezért ennek bukásának esetleges okairól fogok beszélni. Ami miatt ilyen hideg decembert jelzett előre a DAI az-az, hogy a szibériai hófelhalmozódás rekord mértékű volt és ez húzta le a mélybe a prediktort, míg ha csak a szeptemberi légnyomás anomália különbséget nézzük akkor az nem lett volna olyan alacsony, mindössze -0,4°C.
A másik lehetséges buktató a napfoltmaximum, aminek idején gyakoribbak az enyhébb telek. A mostani napfoltciklus ugyan gyengébb a szokásosnál, de azért ennek a maximuma sem elhanyagolható. Egy ábra a napfoltciklusokról egészen 1950-től:

És egy ábra a mostani napfoltciklusról:

És az utolsó buktató pedig az, hogy jópár éve nem igazán volt klasszikus értelemben vett zonalitás, ez persze nem jelent semmit, de várható volt, hogy előbb utóbb előfog fordulni.
Ennyit a decemberi előrejelzés bukásáról. Hamarosan írok majd a január várható időjárásáról is.

Ha érdekli a január időjárása akkor kattintson erre a linkre: Link

Karácsonyi időjárás 2013

Fehér lesz-e a karácsony?

Mint tudjuk szinte mindenki fehér karácsonyt szeretne, de valójában ennek statisztikailag igen kevés az esélye, de mi várható idén?

Ritka a nagy havazás karácsony idején

A hóstatisztikák szerint országos átlagban december 24-én 1 cm-es hóvastagság jellemző. Ez az adat azt sugallja, hogy az esetek nagy részében nem fehér a karácsony Magyarország térségében. Az 1951-2008-as időszak adatai szerint Budapesten tizenhatszor fordult elő havazás szenteste, december 25-én szintén tizenhat, míg december 26-án húsz alkalommal hullott a hó.

Ezek az adatok az ország nagy részére vonatkoztatva megállják a helyüket - kivéve a magasabb hegyeket, ahol nagyobb eséllyel marad meg az ünnep alatt a hó. Nagy havazások (a csapadékösszeg 10 mm felett van) nagyon ritkán fordulnak elő ilyentájt. A főváros térségében átlagosan tízévente alakul ki karácsonykor vastag hótakaró. Szegeden és Szombathelyen ennél is rosszabb a helyzet, mert az 1951-2008 közötti időszakot vizsgálva csak egyszer fordult elő nagy havazás, mégpedig Szegeden 1964. december 26-án, és Szombathelyen 1959. december 24-én.

Vajon mi várható idén?

Most következik arra a kérdésre a válasz amire mindenki várt és amiért ezt a cikket elolvassa. A napokban hidegpárna alakítja időjárásunkat, emiatt országszerte borús időre számíthatunk, többnyire 0°C körüli hőmérsékletekkel. Ez az időjárás nagy valószínűség szerint kitart az ünnepekig, így az ünnepek környékén várható változás az időjárásban, de nézzük mi az a légköri képződmény ami a jelenlegi időjárást okozza:

A képen látható az a nagy kiterjedésű anticiklon Közép-Európa felett, ami a nyugodt, hidegpárnás időt okozza.

A helyzet az ünnepek környékén változásnak indul. Aminek az okozója egy az Atlanti-óceán térségében kimélyülő ciklon lehet. Egyébként az Atlanti-óceán térségében most is erős a ciklontevékenység, aminek az oka az észak-Amerikát sorozatban eltaláló hidegleszakadások, amik a meleg óceáni levegővel találkozva ciklont generálnak és ez a felállás nem túl kedvező a tél szempontjából. Ami a most közép-Európa felett lévő anticiklont illeti, az bizony egy hidegperiódus végi mediterrán ciklonos fázis utáni elöregedett anticiklon. Ez gyakorlatilag az úgynevezett Namias ciklus hideg periódusának utolsó fázisa, ami után mindenképpen zonális vagy legalábbis félzonális periódus kezdődik. Így, ha körülbelül 20.-a után nem sokkal megtörténik a változás amit az említett ciklon, (ciklonok) hozhatnak meg az talajon mindenképpen enyhüléssel járna, (az átkeverés miatt) bár hozzá kell tenni, hogy ez a magasban viszont lehűlést hozna. Két féle forgatókönyve lehetne a fehér karácsonynak, bár hozzá kell tenni mindkettőre minimális az esély, de azért megemlítem őket: Az első az, hogy ugyan enyhülést hoz az első front, de utána gyorsan, vagyis pár nap alatt lefut a következő Namias ciklus, és eljut a mediterrán ciklonos fázisba, de ez nagyon rendkívüli lenne, mert ennek a zonális, félzonális epizódnak is meg kell "érnie" a váltásra. A másik verzió nem sokban különbözik az elsőtől, mert itt az lenne a helyzet, hogy a front egészen délre a Földközi-tenger medencéjébe lejutna és itt szintúgy mediterrán ciklont generálna, ennek az a problémája, hogyha sikerül is ez, akkor sincs a ciklonnak honnan hideget berántania nagyon. Ez a verzió abban különbözik az elsőtől, hogy ez nem lenne váltás blockingra, ez csak félblocking lenne. 

Amit még meg kell említeni az az, hogyha az anticiklon erősebb lesz a vártnál és/vagy a ciklon gyengébb lesz a vártnál akkor a ciklon (ciklonok) nem tudja/tudják megtörni az anticiklon uralmát és folytatódhat a hidegpárnás időjárás.

És végezetül egy százalék, hogy jelenleg hány % az esélye a fehér karácsonynak: 3%

A cikket az események tükrében frissíteni fogom.

Frissítve: 2013. 12. 21. 13:00

Az elmúlt napok folyamán nyugaton, délnyugaton sok helyen felszakadt a hidegpárna, ami a mai nap folyamán még nagyobb területre terjedt ki. Így az ország nyugati 2/3-án napsütéses idő alakult ki, de ez a holnapi naptól fogva változni fog és újra vissza fog állni a hidegpárna, ami nagyjából december 25-26-ig ki fog tartani, viszont a hideg idő ellenére a fehér karácsonynak nincs esélye. Maximum hidegpárnás szemcsés hóból alakulhat ki helyenként lepelnyi hó, de ennek elenyésző egy térségre vetítve az esélye. Így a fehér karácsony esélye: 1%

Hidegpárna vagy sem?

Az elkövetkező hét folyamán egyre erősebb anticiklonális hatásokkal kell számolnunk és emiatt beállhat a Kárpát-medence egyik specialitása az úgynevezett hidegpárna.
AC=anticiklon
TD=harmatpont
A helyzet egyik fő kérdőjele az, hogy nem mindegy, hogy mennyire száraz levegő áramlik be hozzánk a hétfői peremciklon mögött ill. az AC peremén. Miután az AC kp-ja fölénk húzódik, ezzel az alsó réteggel kell majd "együtt élnünk" jó darabig. Hogy mi "hűl ki ebből", na ezt itt a fő kérdés? Ha már március lenne, akkor mondhatnánk, h jönnek a nagy hőingású napok és kész. Most azonban egy kicsit bonyolultabb a helyzet.
Megpróbálom összefoglalni a mostani elérhető infók alapján, hogy mi várható (legalábbis én mire jutottam ill. ha változik az előrejelzett kép, nem lesz AC kp, hanem inkább folytatódik a hidegadvekció a hét másdoik felében is, lesz légmozgás, vagy épp előoldalba kerülünk akkor ezt a fejtegetést el lehet felejteni)

- hétfőn jön a peremciklon vegyes, majd inkább folyékony csapadékkal, helyenknét hagyhat néhány cm-nyi havat, de ez elég kérdéses, viszont ahol lesz némi megmaradó hó ott a későbbiekben durvább lesz az éjjeli lehűlés; a ciklon nedves levegőt ránt be, így a Td-t feldobja a mostani -5 körüli, vagy alatti értékekről 0 fölé hétfőn napközben .

- hétfő késő estétől ill. keddre virradóan ék felől megkezdődik a hideg, szárazabb levegő beáramlása, a határozott áramlási mező várhatóan szerdára szétesik, de a Td csökkenés elvileg még ezt követően is folytatódik, a Td a hétfői jellemzően pozitív tartományból jócskán -5, sőt a hét közepén helyenként -10 alá vágódik (becammog a lábas, szárazföldi hideg levegő)

- kedden ill. szerda délelőtt a mozgó levegő miatt nem nagyon van esélye nyugalomba jutni a légtömegnek, ezt követően kezd érdekessé válni a történet

- a hét közepétől elvileg adott lesz a száraz (pincében lévő Td-ú), AC központtal védett, nyugalomba jutott levegő (ha minden így marad), a kisugárzás szabad kezet kap

- az év ezen időszakában a nap nagy részében kb. 15 órától reggel 9-ig kis túlzásal mindennek negatív a sugárzási mérlege(több megy ki mint ami bejön), ami nincs valamivel betakarva, így lesz ez az alsó szintek légrétegeivel is

- ami biztosnak tűnik az első napokban igen mélyre zúg a T, a fagyzugok hó nélkül is lemehetnek -15 közelébe netán az alá (a éves minimum megdöntése sem kizárt) megjelennek zúzmarás ködfoltok amelyek valószínűleg igen vékonyak lesznek a legtöbb helyen nyílt köddel, ezek nagy része délre megszűnik, de marad a száraz légköri homály, bágyadt napsütéssel

- ha a Td magasabb lenne, akkor a ködös területek aránya napról napra gyorsan nőne, és 1-2 nap alatt létrejönne a klasszikus negatív Td-ú hidegpárna: kisugárázás, zúzmarás köd, emelkedő, majd stabilizálódó St, mesébeillő felhőtenger fotókkal a hegytetőkről stb.)

- mivel a Td úgy tűnik, h nem lesz túl magas (sőt), így megkezdődhet egy hosszú szenvedés az éjjeli kisugárzási köd, és a gyenge decemberi napsugárzás között

- az első zúzmarás ködfoltos nap utáni 2-4. napon már jó esély van rá, h létrejön az ország nagyobb részén egy ködös, St-os terület, amely már megmarad, végül ha marad az AC, akkor a 4-6. napra ez bezáródhat és elkezdődhet az emelkedés, mivel ez nagyon sokáig tarthat így mondanom sem kell, h milyen hatással lehet ez a légszennyező anyagok feldúsulására (míg klasszikus gyorsan felépülő hidegpárnánál az első két szörnyű nap után javulás történik a kissé kiszélesedő határréteg miatt)

- a lényeg a végére marad: egy ilyen helyzet igen hideg napokat hozhat magával átlaghőmérsékletet tekintve mindenképp, ugyanis döntően a Td határozza meg, h meddig hűlhet a légkörünk alja

- a nyugalmi helyzet kialakulása után -az első 2-4 nap alacsony min-ait, gyenégén pozitív maximumait-, egyre inkább egy alacsony hőmérsékletű egyensúlyi helyzet válthatja fel az ország mind nagyobb részén, ez az alacsony hőmérséklet lehet akár -5 alatti is

- a képet bonyolítja, ha az egyensúlyi helyzet létrejöttét az érintő frontok átmenetileg elodázhatják, vagy újraindíthatják a folyamatot

Elnézést a hosszúságért, kíváncsian várom a következő napokat, mert mind légszennyezés, mind hőmérséklet terén igen érdekes lesz a következő 6-9 nap.

Forrás: www.metnet.hu fóruma

A sarki jég olvadása hidegebb teleket okozhat?



WACC, azaz Warm Arctic, Cold Continents.

 

 

 

A mostani és 10 évvel ezelőtti jégborítottság

 

 A kontinensek alatt Eurázsia és Észak-Amerika értendő. Ezeken a területeken a jelenség késő ősszel és télen jelentkezik. Az eddigi tények a következők: az utóbbi években erős téli hideghullámok alakultak ki Európa, Ázsia és Észak-Amerika terletén, a 2012. februári hideghullám több mint 50 év óta a legalacsonyabb hőmérsékletet hozta.
Mivel a sarki jég drasztikus csökkenése egybeesik ezen hideghullámok kialakulásával, felvetődött, hogy a két jelenségnek lehet-e köze egymáshoz. Az első tanulmányok arra jutottak, hogy a heves téli események (pl. a 2009-es amerikai "Snowmageddon") a poláris örvénnyel hozhatók kapcsolatba; ha ez az örvény összeomlik, hideg sarki léghullámok áramlanak dél felé, a közepes szélességekre, ezzel egyidőben enyhe légtömegek áramlanak a sarki térségbe - ez a WACC.
2009/2010 tele ilyen WACC-tél volt, és ugyanez volt megfigyelhető 2012 februájában is. A NOAA állt elő az elmélettel, miszerint az Északi-sark megváltozott körülményei okozzák a jelenséget. Az erős olvadás következtében a sarki térségben igen megnövekszik a sötét tengerfelület nagysága, ez pedig főként a nyár végén nagy mennyiségben tudja felvenni a napsugárzás energiáját. Ez a hő a sarki éjszaka beállta után folyamatosan kisugárzódik a légkörbe, aminek hatására a sarki atmoszférikus cirkuláció alaposan összezavarodik. Minél több jég olvad el, annál több napenergia tárolódik el (ezt nevezik pozitív tenger-jég-albedó visszacsatolásnak) és a sarki területek szélrendszerei annál erősebb befolyás alá kerülnek. Az így megváltozott sarki áramlatok elősegíthetik a poláris örvény felszakadását, sőt, akár le is állíthatják az örvényt, ezáltal pedig ki tud alakulni a WACC-jelenség. A poláris örvény összeomlásakor a NAO hatalmas zuhanása figyelhető meg, így pl. a 2009/2010-es télen a NAO az utóbbi 145 év legalacsonyabb értékét érte el.
Most pedig jöjjön a dolgok bizonytalan része: az előrejelzések szerint a NAO a következő teleken gyakorta a pozitív tartományban lesz, ez pedig enyhe teleket jelez előre pl. Európában, a beálló Ny-i áramlás, azaz a poláris örvény erősödése okán; a troposzféra melegedése és ezzel egyidőben a sztratoszféra lehülése (úgy másfél-két éve írtam a kölcsönhatásról) a poláris örvényt erősítő tényező. Ez pedig ellentmondana a sarki jégminimum és a WACC elméletének.
Azaz jelen állás szerint a tél lehet igen hideg, de lehet enyhe is, a mostani állás alapján még nem biztos semmi sem, a WACC sem.