Időjárási napijelentés

Az időjárási helyzet Európában: 

Európa nagy részének időjárását anticiklon határozza meg, területén
általában kevés a felhő, napos az idő, csapadék sehol sem fordul
elő. A sok napsütés hatására több fokkal melegebb van az ilyenkor
megszokottnál, a legmagasabb nappali hőmérséklet általában 21 és 27
fok között változik, sőt a déli, délnyugati tájakon 28, 31 fokot is
mérnek. Ugyanakkor a fent említett anticiklon körül ciklonok és a
hozzájuk tartozó frontok alakítják az időjárást, emiatt kontinensünk
északi és keleti vidékein többnyire erősen felhős az ég, és több
helyen esik az eső, záporeső. Arrafelé hűvösebb van, a délutáni
órákra általában 7, 15 fok közé melegszik fel a levegő. Szombat estig
a Kárpát-medence időjárásában továbbra sem lesz változás, marad a
napos, szép őszi idő.

Magyarország időjárása:

Csütörtökön keleten a napsütést fátyolfelhők zavarták, nyugaton
azonban nagy részt derült idő volt. A hőmérséklet csúcsértéke 22 és
26 fok között változott. Éjszaka is keleten volt fátyolfelhős az ég,
hajnalra szeszélyes területi eloszlásban többnyire 5 és 14 fok közé

Cirrusok naplementekor

hűlt le a levegő. Délelőtt túlnyomóan derült, napos idő volt, csak az

ország középső részén volt több fátyolfelhő. A hőmérséklet 11 órára
18 és 23 fok közé emelkedett.
A főváros külterületén csütörtökön a hőmérséklet napi középértéke
17,6 fok volt, ez 3,4 fokkal magasabb, mint a sokévi átlag.
Ma 12 órakor Budapesten a hőmérséklet 23 fok volt, a tengerszintre
átszámított légnyomás 1027 hPa, alig változik.
Várható időjárás szombat estig:
Túlnyomóan napos, száraz idő várható. Az ország nagy részén többnyire
mérsékelt marad a légmozgás, csak a Tiszántúlon és ma a Kisalföldön
élénkül meg néha az északi szél.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet szeszélyes területi eloszlásban
többnyire 6, 12 fok között alakul.
A legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 24, 27 fok között
valószínű.
Távolabbi kilátások vasárnaptól szerdáig:
Eleinte derült, napos időre számíthatunk, az időszak második felében
azonban már egyre nagyobb területen megnövekszik a felhőzet.
Csapadék nem valószínű.
Jelentős mennyiségű csapadék (legalább 5 mm) az ország területén
nem lesz.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire 5, 13 fok között
alakul.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 22, 27 fok között várható.
A hőmérséklet napi középértéke és eltérése a sokévi átlagtól
(Budapest külterületén):
2011. szeptember 29. 17,6 Celsius fok +3,4 Celsius fok
1871 óta ezen a napon Budapesten előfordult
legmagasabb hőmérséklet: 29,7 Celsius fok (1917)
legalacsonyabb hőmérséklet: -3,1 Celsius fok (1977)


Forrás: http://www.idokep.hu/
http://www.met.hu/

Időjárási rekordok Magyarországról

HŐMÉRSÉKLET

Abszolút maximum: 41.9°C Kiskunhalas, 2007. július 20.

Abszolút minimum: -35.0°C Miskolc-Görömbölytapolca, 1940. február 16.

Legmagasabb napi középhőmérséklet: 33.3°C , Dunaújváros 2007. július 20.

Legalacsonyabb napi középhőmérséklet: -26.8°C , Baja 1942. január 24.

Legmagasabb napi minimum hőmérséklet: 27.9°C, Pécs-Árpádtető 2007. július 20., illetve 27.1°C, Szeged (300 m alatt) 1946. július 20.

Legalacsonyabb napi maximum hőmérséklet: -23.0°C, Kecskemét-Miklóstelep , 1942 január 24.
Leghosszabb kánikula (Tmax>=30°C): 19 nap, Pécs 1946. augusztus 3-21.
Legnagyobb felmelegedés 18 óra alatt: 26.7°C ,Békéscsaba 1963. február 3.

Talajfagy legnagyobb mélysége: kb. 1 m Debrecen, 1929. február 15.

Abszolút maximum Kékestetőn: 31.4°C, 2007. július 20.
Legnagyobb abszolút hőingás: 75.1°C (-34.1°C és 41.0°C), Baja, 1942. január 24. és 2007. július 20.
Legmagasabb évi középhőmérséklet: 13.3°C ,Budapest-belterület(II. ker), Szeged, 2007.
Külterületen: 12.7°C Szolnok Szandaszőlős, Siófok 2007., 12.7°C Bácsalmás, Sümeg 2000.

Legalacsonyabb évi középhőmérséklet: 4.2°C Kékestető 1980. illetve: 6.7°C Parádfürdő (300m alatt) 1940.

Sokévi átlagban legmagasabb évi középhőmérséklet: 11.4°C , Budapest-belterület (II. ker.) 1971-2000

Sokévi átlagban legalacsonyabb évi középhőmérséklet: 5.6°C , Kékestető, 1971-2000., illetve
8.2°C Borsodnádasd (300m alatt), 1971-2000

CSAPADÉK

Legnagyobbb évi csapadékösszeg: 1510 mm Kőszeg-Stájerházak, 1937.
Legkisebb évi csapadékösszeg: 203 mm Szeged, 2000.
Havi legnagyobb csapadékösszeg: 444 mm Dobogókő, 1958. június
48 órás legnagyobb csapadékösszeg: 288 mm Kékestető, 1958. június 11-12.
24 órás legnagyobb csapadékösszeg: 260 mm Dad, 1953. június 9.
60 perces legnagyobb csapadékösszeg: 120 mm Heves, 1988. augusztus 23.
10 perces legnagyobb csapadékösszeg: 64.2 mm Zirc, 1915. május 24.
Évi csapadékos napok számának maximuma (>=0,1 mm): 206 nap Csenger, 1970.
Évi csapadékos napok számának minimuma (>=0,1 mm): 49 nap Balmazújváros, 1983.
Legnagyobb évi átlagos csapadékösszeg: 807 mm Kőszeg, 1971-2000
Legkisebb évi átlagos csapadékösszeg: 444 mm Békésszentandrás, 1971-2000
Csapadékos napok évi átlagos számának maximuma (>=0,1 mm): 147 nap Kékestető, 1971-2000.
Csapadékos napok évi átlagos számának minimuma (>=0,1 mm): 88 nap Pincehely, 1971-2000.

HAVAZÁS

Hótakaró legnagyobb vastagsága: 151 cm Kőszeg-Stájerházak, 1947. február 19.

Hótakarós napok maximális száma: 154 nap Kékestető, 1943-1944

TOVÁBBI ADATOK


Legalacsonyabb relatív nedvesség: 3% Kékestető, 1994. december 2.
Évi ködös napok maximális száma: 221 nap Kékestető, 1970.
Leghosszabb napsütés nélküli időszak: 35 nap Szeged, 1978. október 31-december 4.
Évi maximális napfénytartam összeg: 2501 óra Békéscsaba, 2003.
Évi minimális napfénytartam összeg: 1398 óra Sopron, 1972.
Legnagyobb mért széllökés: 44.5 m/s Szarvas, 1988. augusztus 3.
Legnagyobb becsült széllökés: 87-103 m/s Vác-Bia tornádó, 1924. június 13.
Legalacsonyabb tengerszinti légnyomás: 968.6 hPa Nagykanizsa, 1976. december 2.
Legmagasabb tengerszinti légnyomás: 1055.9 hPa Budapest-belterület (II. ker), 1907. január 24.

BALATONI REKORDOK

Balaton vizének maximális hőmérséklete: 31.0°C Siófok, 2003. június 11., 2006. július 28.
Leghosszabb időtartamú balatoni jégpáncél: 110 nap 1962-1963 telén
Legrövidebb időtartamú balatoni jégpáncél: 0 nap pl. 1950-1951, 1989-1990, 2006-2007 telén
Balatoni jégpáncél átlagos maximuma: 24 cm
Balatoni jégpáncél maximális vastagsága: kb. 50 cm

BUDAPESTI REKORDOK

Abszolút maximum hőmérséklet: 40.7°C Bdapest-külterület (XVIII. ker.), 2007. július 20.

Abszolút minimum hőmérséklet: -23.4°C udapest-belterület (II. ker.), 1929. február 11.

Legmagasabb minimum: 25.5°C Budapest-belterület (II. ker.), 2007. július 20.



Budapest télen

Jégesős napok maximális száma: 29 nap Budapest-belterület (II. ker.), 1975.

Legmagasabb tengerszinti légnyomás: 1055.9 hPa Budapest-belterület (II. ker.), 1907. január 24.

Legalacsonyabb tengerszinti légnyomás: 969.7 hPa Budapest-külterület (XVIII. ker.), 1976. december 3.

Forrás:

Országos Meteorológiai Szolgálat

2012-es tél időjárása

A 2012-2013-as tél időjárása megtekinthető itt!!! Link

Kíváncsian várom a telet, a CFS-t szoktam megnézni és bizony nagyon stabilan átlag alatti telet vár Európában főleg ÉK-európában, nagy kilengései nincsenek.

Link

Link

Link

Ilyen helyzet tartós ÉK-K-i áramlás esetében jöhet létre, azaz nálunk AC peremi helyzettel.

Ezt támasztja alá a csapadék anomália előrejelzés.

Link

Északon kevesebb hó, a mediterrán délebbi területeken több csapadékkal.
 
Közben ha nem is a tél de az ősz megérkezhet végre. Erről lejjebb olvashat.



Megérkezik az ősz?

Mind az ECM, mind a GFS október 5-e után alapvető fordulatot mutat az eddig megszokott makroszinoptikus elrendeződéshez képest. A nagykiterjedésű anticiklontól északra gyors hidegfelhalmozódás veszi kezdetét, és ez a hideg légtömeg fokozatosan dél felé terjeszkedik. Az áramlás átmenetileg zonálissá válik, viszont az Izland térségéből Skandinávia irányába vonuló ciklonok egyike viharciklonná válik, a Brit-szigetek feletti középpontú anticiklon észak felé terjeszkedik, ami megteremtheti a feltételeket az idei ősz első komolyabb hidegöblítéséhez. Ez persze csak az egyik lehetséges forgatókönyv, és a fáklya alapján nem is a legvalószínűbb, de számottevő esélyt látok arra, hogy az eddigi eseménytelen időjárásnak október első hete folyamán vége szakadjon, és a fokozódó észak-déli hőmérsékleti kontraszt felpörgesse az észak-atlanti csigagyárat. Érdekes lesz tovább figyelni az események alakulását, hogy egyelőre csak egy átmeneti kilengésről lesz-e szó, az alapvetően folytatódó AC-dominancia mellett, vagy tartós makroszinoptikus átalakulás veszi kezdetét, és az eddigi alapvetően késő nyárias időjárás végérvényesen átadja a helyét az ősznek, annak minden kellékével.


2011. 10. 10.
14:34
Előzmény: http://matemetnet.blogspot.com/2011/10/idojaras-elorejelzes.html

A reggeli modellfutások, nyomási fáklyák, CFS alapján a jelenlegi blocking csak egy kis mellékvágány volt, a jövő héten nagy valószínűség szerint visszaáll a zonalitás. Utóbbi azt is jelenti, hogy bőven lesz még idő az addig összegyűjtött negatív hőmérsékleti anomália ledolgozására, csapadék szempontjából viszont visszatérhetünk a szétszakadó, érintő, gyenge, stb. jelzőkkel illethető hidegfrontokhoz, melyeket már nagyon jól ismerhetünk augusztusból és szeptemberből.

Tehát meglátásom szerint október második fele legalább átlagos hőmérsékletűnek (de inkább afölöttinek, elsősorban a zonalitásból adódó enyhe éjszakák miatt) és legfeljebb átlagos csapadékúnak (de inkább annál szárazabbnak) ígérkezik.

Általános variációk a téllel kapcsolatban

Én egy kicsit bonyolultabbnak látom a helyzetet. Most a tőlünk északkeletre lévő AC először alakult ki ilyen tartósan, bár hajlam, illetve rövidebb ideig tartó megjelenés korábban is előfordult.
Az első, amit nem szabad elfelejteni, hogy az ősz második felében a pozitívból negatív energiamérlegbe fordulás határa dél felé tolódik, keresztül a mérsékelt övön, ami nagyban megnehezíti egy-egy makrohelyzet tartós fennállását, mindemellett pedig az alulról már hűlő levegő miatt egy-egy blocking-AC kialakulásának esélyét növeli. Ennek gyakran következménye, hogy hol itt, hol ott jelennek meg pár napra AC-k (ami ugye szigorú definíció alapján nem is blocking).
Félretéve most ezt, azért mégis feltételezhető, hogy novemberre már normalizálódni kezd a helyzet.

Tegyük fel, hogy az atlanti erős zonalitás tartós marad (egyelőre ez a lász által említett okok miatt reális).
1. Egyelőre tegyük fel azt is, hogy az északkeleti AC is stabil lesz, vagy legalábbis ki-kiújul. Ebben az esetben az AC pontos helye nagyban meghatározza időjárásunkat.
a) Ha az AC nyugatabbra van kicsit, akkor a frontok nem érnek el, előoldalukon meleg levegő áramlik fölénk. Ha alacsonyabb szinteken is erős az áramlás, akkor száraz, meleg időre számíthatunk. Ha csak a magasban, akkor éjszakánként erősödik a ködhajlam, a tél közepe felé ez átmegy tartósan ködös, kb. állandó hőmérsékletű időbe.
b) Ha északabbra van az AC, akkor a déli oldalán kelet felől érkeznek a légtömegek, ez a tél felé egyre hidegebb, éjszaka télen már sokszor csikorgó időjárást okoz, szintén csapadék nélkül.

Hóömlés Budapesten 2010 január 31.-én

c) Ha ÉK felé van az AC, akkor a frontok elérnek minket, gyakran borús, csapadékos időt okozva. Tél felé haladva a mediterrán ciklonok egyre inkább eluralkodhatnak, nagyon sok csapadékkal. A halmazállapot kérdését ekkor már a medik pontos helyzete szabja meg. Ekkor délnyugaton lehet a legtöbb csapadék, északnyugaton a legtöbb hó. Északnyugaton a leghidegebb, keleten a legmelegebb. No persze ez inkább átlag, a medik pontos helye nem ugyanott lesz, s így egy-egy medi esetében jelentős eltérések is lehetnek. Szóval ez egy igen változékony verzió.
Fontos, hogy a nyugaton lévő zonalitás nem kedvez a medik kialakulásának, medik helyett inkább a mostanihoz hasonló hidegcseppek lehetnek, főleg eleinte. Ez a talajszinten melegebb időjárással jár, mintha a medik behúznák északról a hideget talajon is. Viszont a téli konvektív események valószínűsége így nagyobb lehet.

Most lépjünk ki a Kárpát-medencéből, és nézzük meg, hogy az előző feltételezés kontinentális léptékben mit okoz!
A szibériai AC valamennyire biztosan erősödni fog télen. Ha tartósan fennáll az ÉK-Európai AC, akkor annak keleti oldalán, valahol az Ural-hg környékén lesznek hidegleszakadások, amik hóval is ellátják Nyugat-Szibériát. Amikor ezt a területet megközelíti a szibériai maximum, akkor felgyorsul nyugat felé terjeszkedése. Ekkor két dolog történhet. Ha össze tud kapcsolódni az Ék-Eu AC-vel, akkor azt kitöltheti a hideg levegője. Ennek kisebb a valószínűsége az Ural jelenléte miatt. Valószínűbb, hogy a két AC közötti hidegleszakadások nyugat felé tolódnak, ami eltolja a mi AC-nkat is, aminek következtében az könnyen legyengülhet.
Ez a 2. verzió (függetlenül a mi AC-nk őszi erősségétől, elég gyakori forgatókönyv kontinentális viszonylatban). Ebben tehát azt tesszük fel, hogy az AC leépül, s ezután átmenetileg zonalitás áll be, a maga ismert téli időjárásával. Az lényeges, hogy ez mikor következik be. Ha elég hamar, akkor a kelet felől nyugat felé tolódó hidegleszakadások még télen elérnek minket, s a tél vége, tavasz eleje ilyenkor gyakran hidegre sikeredik. Ha viszont túl későn, akkor maradhat a zonalitás egész télen.

A szibériai maximum, mint időszakos akciócentrum, téli megjelenése miatt a zonális áramlások a nyugati peremén északnak fordulnak, s azok meridionális légcserét indítanak el. Ez gyakran nem is az újabb hidegleszakadások nyugatra tolódását, hanem az első hidegleszakadástól nyugatra újabb AC kialakulását eredményezi. A lényug, hogy a meridionális elmozdulás az alapáramláshoz képest a légtömeget mindig nyugat felé(!) mozdítja. Ezek egyfajta topografikus Rossby-hullámok.
A zonalitás és a szibériai maximum erőssége együttesen határozza meg elsősorban, hogy milyen gyorsan jön kelet felől, és hogy meddig jut egyáltalán a tél. Másodsorban az egyes hidegleszakadások erősségét és mélységét határozzák meg a hidegmagok elhelyezkedése illetve a zonális szakaszon a hőkontraszt, ez közvetett módon kis mértékben szintén befolyásolhatja a hideg közeledtét.

Mindez, amit leírtam, egy viszonylag általános séma, ami a mérsékelt övben jellemző klímaviszonyok mellett a leggyakrabban tud kialakulni, beleértve azt, hogy egy őszi északkelet-európai AC erre milyen hatással van. A véleményem tehát, hogy túl nagy hatással hazánk szemszögéből inkább csak a tél elejéig lehet. Ahhoz, hogy télen is fennmaradjon tartósan, a szibériai maximum szokatlan gyengesége kellene, ami a hideg AC-kra nem jellemző okokból alakulhatna ki, tehát az általános sémába nem illő dolognak kellene történnie (ami persze elő is fordulhat).

Frissítve: 2011. 11. 27.

Egészen érdekessé váltak a kilátások. A folytatásban azzal,hogy félzonális,majd jelenlegi állás szerint jövő hétvége táján újra blockingra hajazó felállás miatt gyökeresen változás valószínű. Egyelőre jövő hét elején jó erős előoldalt kaphatunk,akár kellemes hőmérsékletekkel,majd a nagy modellek egybehangzó véleménye szerint a teknő jövő péntek-szombat táján fölénk helyeződhet,miközben újra visszaváltana a felállás blockingra,de ezúttal már nyugaton épülne fel az AC. A teknő fölénk,illetve a Földközi-tenger középső medencéje fölé helyeződésével,annak még mindig meleg hőmérséklete miatt mediterrán cklonok sorozata képződne jelen állás szerint,amiknek útja rajtunk vezetne keresztül nagyrészt. Ettől kezdve válik bizonytalanná a jövőkép.

Konklúzió: az nagyon valószínű,hogy jövő hétvégétől kezdve csapadékos időszak következhet,akár jelentősebb csapadékkal végre. Eleinte a magasabb hőmérsékletek miatt ez mindenütt esőt jelenthetne,de később a nyugati országrészben a folyamat átmehet havazásba is.

Percről percre

15:51 Nyugaton már lehűlt a levegő

Egy hosszan elnyúló, többközéppontú rendszer hidegfrontja éri ma el hazánkat, az Adriai-tenger felett mediterrán ciklon alakult ki, nem csoda hát, hogy oly nagy a bizonytalanság az előrejelzésekben és oly nagy a kontraszt hazánk két fele között.

15:52 Eső és zivatar délnyugaton

A délnyugati határszélen már elérte a csapadékmező hazánkat, nagyjából a Zalaegerszeg-Kaposvár vonaltól nyugatra mozognak egyelőre zivatarok, észlelőink a Balaton nyugati feléről is száraz zivatart jelentettek. A tavon másodfokú viharjelzés van érvényben.

15:53 Közben a zivatarok elérik Hosszúhetényt arról kaptunk információt hatalmas esőfüggöny közeledik és mindenki menekül be a házakba.

15:55 Hatalmas vihar van, no nem az eső hanem a hatalmas szél miatt, 113km/h-t mértem nemrég ami abszolút új rekord, minden szanaszéjjel szállt az udvarban és az utcában. Egy információ Szalántáról.

16:00 120km/h körüli szél rengeteg fa kidőlve,egy a melléképületünkre dőlt, óriási víz mindenhol, fákon sok helyütt nincs levél. Újabb információ ezúttal Kaposújlakról.

Mediterrán ciklon

Télies idő az Alpokban


A szeptemberi havazás gyorsan jött, de hirtelen el is fog olvadni, beköszönt a szokásos őszi idő.




Egy rövid időszakra beköszöntött a tél az Alpok hegyeiben. A néhány napos télbetörés cudar hideget, az alsóbb részeken rengeteg esőt, fenn a hegyekben pedig hatalmas havazást hozott - olvashatjuk a Sielok.hu oldalán.

Ausztria
A ZAMG osztrák meteorológiai intézet 70-100 centiméteres friss havat vár a következő napokban Salzburg tartomány legmagasabb hegyeiben. Szintén komoly mennyiségű csapadék hullik majd Karintiában, érdemes lesz, majd a háromezres csúcsok kameráit nézegetni. Ennél ugyan kevesebb havat várnak pl. Tirolban, de az 1500 méter feletti részekre jósolt 30 cm így is fehérbe öltöztet majd mindent.




Több utat lezártak, többek között a Grossglockner Hochalpenstrassét is. Salzburg tartományban az Ötz-völgy egyes részein és a Silvrettahochalpenstrassén csak hólánccal közlekedhetnek az autók. Tirolban tízezer háztartás maradt átmenetileg áram nélkül, mert a hú súlya alatt leszakadó faágak szakították le a vezetékeket - írja az Index.



Svájc


Svájcban már vasárnap délután óta havazik a felsőbb régiókban. Hétfő reggelre a 700 méter feletti részeken is fehérlett a táj. St. Moritz és Arosa környékén eddig 35 cm hó hullott, de a 2000 méter feletti részeken 40-60 cm friss hóról számolnak be a svájci jelentések.



Olaszország


A ma reggeli adatok szerint a Stelvio-hágó környékén már 60-70 cm friss hó hullott. 2000 méteres magasságban átlagosan 20-40 cm vastag a friss hó magassága. A magyarok által is kedvelt Livigno is jobban járt a vártnál, itt reggel 20 cm havat mértek.


Franciaország
Franciaországban 1600 méter felett havazott, az 1900 méteres magasságban már 2-5 cm-es friss réteg alakult ki. A magasabb részeken valamivel több hó esett.

A szeptemberi havazás amilyen hirtelen jött, olyan gyorsan el is vonul, a hó is teljesen elolvad a völgyekben. Keddtől már fokozatosan emelkedik a hőmérséklet a hegyekben és beköszönt a szokásos őszi időjárás.


Folyamatosan frissített hójelentés itt!

Forrás: http://www.idokep.hu/

Közben Magyarország felé iszonyatos sebességgel robog a mediterrán ciklon hozzátevőlegesen 1 óra alatt 100-120km-t haladt. Már nagybajomnál jár.