Nagy mennyiségű csapadék szerdától

Hétfőn és kedden még nem várható csapadék csak elvétve, viszont szerdától nagy mennyiségű csapadékra számíthatunk

Frissítve: (2014. 09. 10. 16:00) Úgynézki a GFS-nek lesz igaza, hogy a nyugati és a középső országrész kapja a csapadék nagyobb részét. A ma 0:00 várt csapadékmennyiségek: (ezeknek egy része már leesett délnyugaton)
 

Frissítve: (2014. 09. 09. 15:30) A két nagy modell (GFS, ECMWF) között a csapadékeloszlást tekintve van csak különbség, a mennyiség mindkettőnél hasonló; a GFS a nyugati térségekbe várja a legtöbb csapadékot míg az ECMWF a középső és az északkeleti országrészbe. Én úgy gondolom az utóbbinak lesz most igaza. A GFS-nél a Tiszántúlon sok olyan hely lenne ahol nem hull 20mm-t meghaladó csapadék, míg a másik modellnél maximum csak az északkeleti csücsök lenne ilyen terület. Egyes helyeken 100mm-nél is több csapadék hullhat a három nap alatt, de az ország nagy részén is 40-50mm csapadék le fog hullani.

Szerdától egy magassági hidegcsepp helyeződik fölénk, ami miatt hidegfronti hatásra számíthatunk. Ennek a légörvénynek a következtében nagy mennyiségű csapadékra számíthatunk szerdától, aminek a területi eloszlása viszont még elég bizonytalan. Amint biztosabban meglehet mondani a csapadékeloszlást frissíteni fogom az előrejelzést. Azt viszont már tudni lehet, hogy az egész országot érinteni fogja a csapadékzóna, méghozzá országszerte jelentős mennyiségű csapadékkal, de az országban lehetnek majd olyan területek ahol 50mm-nél is több csapadék hullhat, erre egyenlőre úgynézki a legnagyobb esély a középső országrészben van, (de mint írtam a csapadékeloszlás még bizonytalan). Így a nagy mennyiségű csapadék újabb árhullámokat okozhat. A hőmérséklet is visszaesik, 18 és 23°C közötti értékeket mérhetünk szerda délután, ettől csak délkeleten lehet pár fokkal melegebb. Csütörtökön és pénteken a keleti tájakon ismét 25 fok fölé melegedhet a levegő, máshol viszont továbbra is lesznek olyan területei az országnak, ahol a csúcshőmérséklet a 20 fokot sem fogja elérni.

És végezetül egy ECMWF és egy GFS fáklyadiagram a várható csapadékmennyiségekről Budapest térségére:

 

ECMWF

GFS

A pénteki nap és a hétvége időjárása

Az éjszaka folyamán az északi tájakon valamelyest felszakadozik a felhőzet, de a déli tájakon sok helyen borult égre ébredhetünk ellenben esőre mindössze egy-egy helyen számíthatunk a déli országrészben. A hőmérsékletek 14 és 19 fok közé süllyedhetnek, délen mérhetjük a magasabb értékeket, míg északkeleten a leghidegebbet. Péntek napközben továbbra is délen-délnyugaton lehet a legtöbb felhő, de keleten is több felhőre számíthatunk a reggeli óráknál. A megnövekvő gomolyfelhőzetből főleg a középső és a nyugati tájakon várhatunk záporokat, helyenként zivatart. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 29 fok között alakulhat, de a felhősebb délnyugati tájakon ennél hidegebb helyek is előfordulhatnak.

A hétvégén is a pénteki naphoz hasonló, alapvetően nyárias jellegű időre számíthatunk. Elszórtan számíthatunk továbbra is záporok, zivatarok kialakulására. Ezek a hétvége alatt nagyjából az ország 30%-át érinthetik.

Időjárás-előrejelzés

Valamelyest szűnő kettősség az ország időjárásában

Az éjszakai órákban a maradék csapadékzónák is elhagyják az országot, így esőre már nem számíthatunk. A minimum hőmérsékletek 13 és 19 fok között várhatók, a hidegebbet a nyugati országrészben mérhetjük majd. A szerda délelőtti órákban csak helyenként, majd délután már szorványosan várható eső. Az esti órákban egy csapadékzóna érkezése várható, amely főleg a déli, délnyugati országrészt érintheti. Az előző napokhoz képest valamelyest csökkenni fog a hőmérsékleti kontraszt a nyugati és a keleti országrész között, de azért még így is egy 8-10 fokos kontrasztra számíthatunk. A hőmérséklet 22 és 30 fok között alakulhat, az előbb említett elrendeződéssel.

A hőmérsékleti különbség

Csütörtök reggel a délnyugati megyékben még a korábban említett csapadékmező okozhat csapadékot, de azért reggel már nem ez lesz a jellemző a csapadékzóna nagy része már határainkon kívül lesz. Helyenként azonban másutt sem zárható ki a csapadék esélye. A hőmérsékletek 15 és 19 fok között alakulhatnak. Most is a nyugati országrész lesz a hidegebb. A délutáni órákban az előző napokhoz képest kevesebb felhőre számíthatunk valamelyest. A nyugati országrészben azért még többfelé előfordulhat eső, zápor, de azért már jóval kisebb mennyiségben mint az elmúlt napokban. Ennek köszönhetően a hőmérsékletek is magasabban alakulhatnak, ezt főleg a középső országrészeben érezhetjük igazán. Nagyjából 22 és 30 fok között várhatók.

A hétvége időjárása

Szombaton napos idő, majd vasárnap északnyugat felől hidegfront

A szombat reggel a minimum hőmérsékletek már pár fokkal magasabban alakulhatnak mint az előző napokban, köszönhetően az északnyugatról érkező felhőzetnek. Így a reggeli órákban már zavarhatják felhők a napsütést. A minimum hőmérsékletek 8 és 14 fok között alakulhatnak a hidegebb értékeket északkeleten és délnyugaton mérhetjük, míg a legmagasabbakat északnyugaton. Északnyugaton kell számítani az egész nap folyamán a legtöbb felhőre, de ennek ellenére eső nem nagyon várható a délutáni órákban legfeljebb az északnyugati határnál lehetnek záporok, zivatarok. A napi maximum hőmérséklet 24 és 27 fok között alakulhat. Az Alföldön mérhetjük majd a magasabb értékeket. 

Vasárnap reggel a minimum hőmérsékletek még mintegy 3 fokkal magasabban alakulhatnak, az egyre több felhőzet miatt. Napközben már sok felhő lehet az égen és a délutáni, esti óráktól északnyugat felől beborulhat az ég, de csapadékra inkább csak az esti óráktól számíthatunk ami hétfő reggel és napközben is tarthat. Ez főleg az ország nyugati kétharmadát fogja érinteni. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 29 fok között alakulhat.

Északi és déli hemiszféra jégborítottsága

Úgy gondoltam egy pár mondatban összefoglalom az idei évi jégborítottságot, főleg a nyári minimumra kitérve.

Először is nézzük meg az északi hemiszfériát hiszen azért ez lényegesen nagyobb hatást gyakorol hazánk időjárására. 

Ami a legfontosabb hogy az elmúlt évekkel szemben jóval nagyobb jégkiterjedéssel zárhat ez a rész. Itt megtekinthető az ezt ábrázoló grafikon: Megnézem
Egyéb érdekességek innen: először is, hogy a Barents-tenger úgy tűnik, jó pár év után újra nem jégmentes minimummal zár, a Spitzbergák keleti részén makacsul megmaradó jégmező miatt:

, másodszor pedig, hogy a Kara-tenger a 2007-es mélypontja után évről-évre magasabb jégborítással "delelhet", köszönhetően Szevernaja Zemlja körüli makacs jégmezőnek:

Most pedig akkor nézzük meg a déli hemiszfériát is. A déli részen jóval több jég található az átlagnál, de egyébként ez évek óta megfigyelhető. Sokszor ebben az évben az 1979-es év óta tartó mérések közül a legmagasabb volt a jégborítottság , de azért cirka 30 évet szerintem nem kell az időjárásban nagy statisztikának venni, de ami igaz az igaz. Itt is van a diagram: Link
Egy másik kép ahol az átlagtól való eltérést láthatjuk:

 És végezetül pedig egy a teljes jégborítottságot összefoglaló kép:

Időjárás-előrejelzés

Ahogy a napokban többfelé előfordult kisebb havazás, hószállingózás, úgy a hét második felében is változékony időre számíthatunk.

Tegnap és ma sok helyen esett a hó, helyenként pár cm hó is leesett, de a legtöbb helyen a többnyire hószállingózás nem produkált mérhető mennyiségű havat. Ebből a csapadékból főleg Budapest és környéke illetve a Kisalföld maradt ki. Holnap reggel csapadékzóna érkezik dél-délnyugat felől és ebből főleg a déli országrészben akár 3-5cm hó is eshet. Egy térkép a várható hómennyiség szemléltetésére:

Majd csütörtökön valószínűleg újabb csapadékzóna érkezik ami eleinte főleg az ország északi részén havazást okozhat, de később a magasban megenyhülő levegő hatására kérdésessé válik a csapadék halmazállapota.

Érkezik a tél!

Azt hiszem sokan vártak már erre a kijelentésre azok közül akik ezt a blogot olvassák, a blog alapvetően téli berendezkedése miatt. Nézzük is mi okozhatja az igazi tél megérkeztét:

Észak és kelet-Európát nagy mennyiségű hideg levegő árasztotta el és anticiklon épült ki felette, ami nem engedi az óceáni áramlásokat kiteljesedni.

Frissítve: 2014. 01. 22. 20:00

Az elmúlt modellfutásokkal ellentétben jelenleg úgy néz ki, hogy az ország déli része kaphat jelentősebb mennyiségű havat, míg akár északon lehetnek olyan helyek ahol 1mm-nyi csapadék sem esik le.

Európa hőmérsékletei:

És ez a hideg elkezd lecsorogni nyugat és részben dél felé, így a a Kárpátok hágóin csorog majd be a Kárpát-medencébe a hideg, illetve a Kisalföldön keresztül. A nyugatra lecsorgó hideg lejut a Földközi-tengerre is, ahol az mediterrán ciklont generál és itt jönnek képbe a csapadék, így a hóesélyek is. A mediterrán ciklon majd csütörtök délután környékén fog keletkezni Korzika környékén:

Majd utána az Adriai-tengerre helyeződik át és utána a Balkánon fog végigvonulni. A csapadékzónája minket pénteken és szombaton fog érinteni, illetve ha ciklon vissza pörög, amit egyelőre nem mutatnak a modellek, de ezt általába kb. 2 nappal szokták a modellek megfogni az esemény előtt. Egyenlőre úgy néz ki, hogy főleg a nyugati és az északi országrész járhat jól a ciklonból. Délen túlságosan beenyhülnek majd a hőmérsékletek, ezt jól alátámasztja a két legjobb modell fáklyái. Amiket 3 városra szedtem ki:

ECMWF

Budapest

Győr

Szeged

GFS

Budapest

Győr

Szeged

A mostani modellfutások alapján eldőlni látszik, hogy igazi pengeél szituáció lesz. Egyenlőre halmazállapotba és centizgetésbe nem megyek bele, azt majd az események előtt 1 nappal fogom megtenni. Az viszont valószínű, hogy a déli, de főleg a délkeleti országrészben élők ne számítsanak sok jóra havazás szempontjából, mert túlságosan beenyhülhetnek. Viszont az Alpokalján és Északnyugaton élők dörzsölhetik a tenyerüket, illetve a magasabb hegyek kaphatnak havat.

Egy esetleges téli helyzet esélyei

Először is vegyük a téli lehetőségre utaló jeleket, illetve gondolatokat:

GFS és ECMWF a futások többségében, általában egyetért az északkeleti blokkoló AC huzamos fennmaradásában, ill. kiújulásában. A kontinens északkeleti felén ennek megfelelően keleti áramlás, "negatív zonalitás" az uralkodó. Szó szoros értelmében vett zonalitás tartósan csak az Atlanti-óceánon, és nyugat-Európában van. Ez a lényeg! Még semmi sem dőlt el végérvényesen.
Egyébként a múltbeli megfigyelések, a statisztikai megközelítés igenis segítséget jelent a kilátások megsaccolásánál. Az elmúlt évtizedekben január második, és február első felében viszonylag ritkán mutatkozott tartós nyugati áramlás, gyakoribb volt a blocking, a meridionális áramlási kép. Ezért írtam még az ünnepekben, hogy még az alapvetően zonális teleken is ebben az időszakban legalább próbálkozásai mindig vannak a blockingnak. Ez idén is beigazolódott, még ha a blockingosabbá, meridionálisabbá váló áramlási kép eddig nem is hozott igazi téli időt nálunk.
Ha tartósodik a most körvonalazódó alapfelállás (északkeleti AC, délnyugati peremén a Mediterráneumba "lecsúszó" atlanti depressziók) akkor előbb-utóbb, valamilyen mértékben részesülünk a Kelet-Európában felhalmozódó hidegből. Ez nem csupán megérzés kérdése, hanem jóformán ténydolog.
Igaz, az alapszituáció egyelőre előoldali poziciókat jelent a számunkra, enyhe mediterrán levegő beáramlásával. De ez az előoldal, tekintettel a hamarosan előreláthatólag a Kárpátok külső ívéig előretörő északkeleti hideggel, messze nem ugyanaz az előoldal, ami pl. karácsonykor volt. Elég egy jó pozicióba került mediterrán ciklon, és máris ránk húzza a kontinentális hideget.
Hasonló volt a helyzet 2002 kora telén, akkor is végtelenített med előoldalak voltak felgyülemlett orosz hideggel. Aztán persze jött a hátoldal, a hőmérsékleti lezutty.
Persze, hogy ez beszivárgás lesz-e, vagy beözönlés, az kérdés.
Az is kérdés, vajon kitart-e az a légnyomási, légáramlási mező, melytől ilyen eseményeket várhatunk.
Tekintettel január végére és februárra, az akkori légkörzési valószínűségekre, bizony könnyen kitarthat.

Most nézzük a nem igazán télre utaló jeleket:
Rendben ment az anticiklon híd kialakulása ahogy az klasszikus. A hurkok is kezdettek szépen mélyülni ahogy annak lenni kell, és a ciklonok is gyengültek. Ez mind szép és jó volt és simán megkaphattuk volna mára a telet, de bizony elbénázta az időjárás. Pici apró hiba amit senki sem láthatott előre, és becsúszott még 10. körül egy icipici ciklonocska pont rossz helyen, ha az nincs akkor a keleti lábasból nem egy csipetnyit kapunk hanem egy jó merőkanálnyit. Ennyit a múltról így jártunk van ilyen.

Figyelem a linkek tartalma az idő előrehaladtával változni fog, mert a modellek folyamatosan frissülnek: amikor lett írva: 2014. 01. 17. 14:00
Most a jövő, mivel az így járás tipikus esete maradt nekünk, nézzük miből garázdálkodunk:
Némi nyugati fáklya:
Link
Link
Link
Az óceánunk tovább tombol nem sok jót ígér.
Nézzük van-e esély anticiklon híd kialakulására:
Link
Link
Link
Még az azori jó is lenne és északkeleten sem rossz de a ciklonok a kettő között vonulnak nincs esély összekapcsolódni.
Nézzünk északi térképeket is:
Link
Ez a kiindulási pontunk
picit később:
Link
Még később:
Link
Ugyan ebben a futásban kedvezőek az északi térképek, de ez elég változó, pl: az előző pár futásban pont rossz volt. (2014. 01. 17. 14:00)
Indexek:
Link (NAO)
Link (AO)
Az AO index biztató, de a NAO nem igazán.
Az indexek könnyebb értelmezéséhet írtam egy cikket: Link

A téli időjárás fontos tényezői: az AO és a NAO indexek

Összegyűjtöttem egy kis olvasmányt az AO és a NAO indexekről. Éredekes dolog őket olvasgatni főleg ilyen időszakban amikor jóformán semmi sem történik hazánk időjárásában.

AO index rövid leírás: Link

NAO index rövid leírás: Link

Egy összefoglaló írás a 2013-as csapadékmennyiségekről benne az AO és a NAO okozta hatásokkal: Link

AO index előrejelzés: Link

NAO index előrejelzés: Link

Angol cikk mindkettőről: Link

Wikipédiás angol cikk, az érdekesség benne, hogy leírja mi köze van a NAO-nak a 2009-2010-es hideg télhez: Link

Január várható időjárása

Milyen lesz a január időjárása?

Ha az úgynevezett Namias ciklusokat nézzük, a legutolsó blocking időszak csúcspontja november végén-december elején volt és onnantól kezdve zonális periódus kezdődött. A zonális és a blocking periódusok nagyjából 1 hónapig tartanak egyaránt. Ennek értelmében ha pl. november végén blocking volt hőmérsékleti hullámvölggyel, akkor december végén zonalitás lesz hullámheggyel. (Katalin kopog, karácsony locsog) És egy hónapra rá, január végén újra blocking, hideg idő.  

Tehát, a hullám leszálló ágának már január közepe táján jelentkeznie kell. Lehet, ennek leszünk tanúi az elkövetkező néhány héten. Így joggal feltételezhetjük, hogy hamarosan változás kezdődik az időjárásban. A változás kezdete nagyjából jan. 10-20 közé tehető. Egyébként ez a télközepi zonalitás rendkívül gyakori időjárási jelenség. Emiatt van az, hogy a karácsony környékén sokszor felmelegedés kezdődik. Ilyen telek voltak pl.: 1983/84, 2004/2005, 2011/2012. Ezekben az években utána azért mindig megérkezett valamilyen formában a tél, de volt olyan tél is amikor egész télen zonális áramlás volt jellemző: 2006/2007, de ez rendkívüli volt. A modellkimeneteken már látszódik a változás előszele, de ezek egyenlőre nem többek mint fény az alagút végén, de messze van még annak a bizonyos alagútnak a vége. Annyi viszont már most valószínűnek mondható, hogy a januári hónap középhőmérséklete átlag feletti lesz, ez csak abban az esetben dőlhet meg, ha az utolsó 10 nap nagyon hideg időt hoz, mert az első 15-20 nap mindenképpen átlag feletti vagy jóval átlag feletti lesz. Ha változnak a modellkimenetek, akkor frissíteni fogom a cikket.