Tíz centis hótakaró alakulhat ki szombatra

A péntek este kezdődő havazás hatására szombat reggel az ország egyes részein várhatóan tíz centimétert meghaladó, jobbára vizes, nedves hótakaró alakul ki. Hegyeinkben már szánkózni is lehet a hétvégén.

Péntek délelőtt az Olaszország északi felén kialakuló ciklon fokozatosan kelet felé vonul, csapadéksávja késő délután már eléri Magyarország délnyugati szélét. A ciklon közeledtével a Kárpát-medence felett található viszonylag hideg légtömeg fölé enyhe, nedves mediterrán levegő siklik fel. A számítások szerint a déli, délkeleti országrész kivételével a csapadék jelentős része szilárd állapotban hullik le. Különösen a Bakonyban és az Északi-középhegységben várható intenzív havazás. A hó északon és nyugaton várhatóan síkvidéken is megmarad, akár 10 centinél vastagabb hótakaró is kialakulhat. Míg síkvidéken jobbára vizes, tapadós lesz a hó, a 400 méter feletti hegyekben szánkózásra is alkalmassá válik.

Bizonytalan folytatás

Vasárnap és a jövő hét első felében a mediterrán és sarkvidéki légtömegeket elválasztó hullámzó frontzóna tartósan a Kárpát-medence felett lesz. Meglehetősen bizonytalan, mikor kerül a térség az enyhébb illetve hidegebb oldalra. Mindenesetre a frontzóna hatására sok csapadék várható. Egy enyhébb változat az északi folyókon jelentős áradásokat is okozhat.

Jövő héten havazhat

Jelentős változás előtt áll időjárásunk, az átlagosnál melegebb, kellemes időnek úgy tűnik vége szakad. A hétvégén rövid időre még előbújhat a Nap, de jellemzően borongós idő lesz, egyre többfelé fordul elő pára, köd, az éjjeli órákban néhol talajmenti fagy is lehetséges. Hétfőn egy mediterrán ciklon éri el hazánkat, mely eleinte a Dunántúlon, majd az ország más területein is esőt okoz. A hét második felében aztán tovább hűl az idő, a ciklon hátoldalán egyre hidegebb levegő árasztja majd el a Kárpát-medencét, várakozásaink szerint helyenként hó is eshet, a hét második felében többfelé lehetnek hózáporok.

A változást az Európában uralkodó áramlási viszonyok megváltozása okozza. Az idei őszre az ún.zonalitás volt jellemző, ekkor hazánk időjárását a nyugat-délnyugat felől érkező enyhe óceáni eredetű levegő határozza meg, mely nem biztosít a magasabb légrétegekben kellően hideget a hó hullásához. A tél eljöttét nagyban segíti egy olyan magasnyomású képződmény létrejötte Nyugat-Európa felett, mely gátolja az óceáni levegő beáramlását, és szabad utat biztosít a hideg,sarkvidéki eredetű légtömegek délre indulásának.

Szerdán éjjel fagypont közeli, míg csütörtökön hajnalban szinte országszerte fagypont alatti hőmérsékletekre számíthatunk, és a nappali felmelegedés is jelentősen mérséklődni fog. Régen a megfigyelők úgy tartották, hogy amilyen időben van részünk Katalin napján, azzal ellentétes időre számíthatunk karácsonykor. Ahogy a mondás tartja: ha "Katalin kopog, Karácsony locsog". Ha hiszünk a regulának, sajnos nem sok jót remélhetünk Karácsonyra, hiszen idén Katalin napján éjjel erős fagyra, napközben is csak 2 és 6°C közötti hőmérsékletekre van kilátás...

Jön a hideg Magyarországra

Idén ősszel először számíthatunk síkvidéken hózáporokra havazásra. Itt egy ábra a következő 16 nap hőmérsékletének a menetéről.

Visszatérnek az évszaknak megfelelő hőmérsékletek

Pénteken csapadékzóna érkezik, újabb esőket, és kisebb lehűlést hozva. A folytatásban a változékony, gyakran felhős időjárás több napig megmarad, a legtöbb napsütés szombaton ígérkezik. A nappali felmelegedés fokozatosan gyengül, és lassan az átlagos értékre csökken a maximum.

Ma este eleinte még jobbára erősen felhős lesz az ég az ország felett, további kisebb esőre főként az északkeleti megyékben lehet számítani. Később nyugat felől lassan csökken, szakadozik a felhőzet, megszűnik a csapadadék. Éjszaka már jobbára derült időjárás várható, de többfelé párássá válik a levegő, helyenként sűrű köd képződik. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, csak helyenként élénkül meg a déli szél. Késő este 6, 11 fokot mérhetnek, holnap hajnalra 4 és 9 fok közé hűl le a levegő.

Pénteken délelőtt délen, délnyugaton jobbára erősen felhős vagy borult égre van kilátás, és ezeken a tájakon többfelé várható eső, záporeső. Másutt általában kissé kevesebb felhő lesz az égen, és csapadék még nem valószínű. Helyenként viszont tartósan párás, foltokban ködös marad a levegő. Délután az északi, keleti megyékben is beborul, és ekkor többfelé várható eső, záporeső, majd kora este a Dunántúlon kissé csökken, szakadozik a felhőzet, és ott már csak helyenként fordul elő kisebb csapadék. A déli, délkeleti szél többfelé megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 8, 13 fok között alakul, de délekeleten még elérheti a 15 fokot.

Szombaton a reggeli pára- és ködfoltok délelőtt sokfelé tartósan megmaradnak, de a nap második felében a változó felhőzet mellett rövid időre a legtöbb helyen még kisüt a nap. Kisebb eső eleinte északkeleten még előfordulhat, majd csapadék nem valószínű. Mérsékelt lesz a déli szél. Kora délután 8, 13 fok várható.



Vasárnap a reggeli pára- és ködfoltok megszűnése után délelőtt változóan felhős időjárás ígérkezik, több napsütés inkább a keleti tájakon valószínű, majd délutántól délnyugat felől megnövekszik a felhőzet, a Dunántúlon fokozatosan beborul az ég, és egyre többfelé ered el az eső. Megélénkül a délkeleti szél. 8, 14 fokra számíthatunk.



Hétfőn jobbára erősen felhős, borult lesz az ég, sokfelé várható eső, záporeső. Többfelé hullhat kiadós mennyiségű csapadék, és néhol zivatar sem kizárt. Élénk lesz a délkeleti szél. 7, 12 fok között tetőzik a hőmérséklet.



Kedden a nap nagy részében erősen felhős, borult az ég, többfelé várható eső, zápor. Késő délutántól, estétől nyugat, északnyugat felől csökken, szakadozik a felhőzet, és lassan megszűnik a csapadék. Megerősödik az északnyugati szél. 5, 10 fokra melegszik a levegő.



Szerdán változékony időre van kilátás, gyakran erősen felhős lesz az ég. Elszórtan alakulhat ki eső, zápor, az Északi-középhegységben kisebb hózápor sem kizárt. Az északi szél erős lesz. 4, 9 fokra számíthatunk.

Jövő hét közepétől jön a tél a Kárpát-medencébe is

A jövő hét elején téliesre fordul a kontinens nyugati részének időjárása a legfrissebb meteorológiai modellszámítások szerint. A hideg léghullámok néhány nap késéssel a Kárpát-medencét is elérik.

Gyökeres változás kezdődik a hétvégén Európa időjárásában, amelynek eredményeként három hét óta először nyílik meg az út a sarkvidéki légtömegek számára, hogy elérjék a kontinens középső vidékét is.

Szombaton az előrejelzések szerint mérsékelt övi ciklon alakul ki, középpontja Spanyolország atlanti partja, vagyis a Vizcayai-öböl felett helyezkedik el. A ciklon fokozatosan előrehalad kelet felé, nagyjából a 45. szélességi kör mentén. (A mérsékelt égövi ciklonok alacsony nyomású légköri képződmények - e jelenségek felelősek a változékony, csapadékos időjárásért).

A légörvény nyugati és északi oldalán a Skandináviában felgyülemlett hideg levegő alacsonyabb szélességekre hatol, erőteljes északias áramlással. A hidegfront útját vegyes halmazállapotú csapadék kíséri, hétfőn és kedden havas eső, havazás is kialakulhat Nyugat-Európában, és Angliában sem kizárt a hóesés.

A Kárpát-medencét a hideg légtömegek csak szerdán érik el, előtte bőséges őszi esők öntözik várhatóan a térséget. A hét közepén megerősödő északnyugati széllel betör a hideg, változó nedvességtartalmú levegő. Az azt követő napokban elszórtan havas eső, hózápor is kialakulhat majd, ráadásul visszatérnek a fagyok.

Lassú fokozatos lehűlés

Ha nem is hirtelen váltással, de fokozatosan búcsút mondhatunk a késő őszi" tavasz"-nak.

Aki az elmúlt napokban legalább egy kicsit is kimozdult a friss levegőre, azt hihette, hogy tavasz van: ragyogó napsütésben volt részünk, és helyenként jó 8-12°C-kal volt melegebb az ilyenkor szokásosnál, néhol 21°C-ot is mértek. (A hajnali ködfoltok viszont északnyugaton hosszabb ideig is megmaradtak, így az arrafelé élők nem tudták maradéktalanul élvezni a szép, napos időt.)

Igaz ami igaz, a hűvös és csapadékos szeptember és október után sokaknak okozott örömet ez az időjárás, a kirándulások, túrák.

Szerdán azonban egy frontrendszer éri el hazánkat, és lassan, fokozatosan véget vet a szokatlanul enyhe napoknak. Reggel már mindenütt erősen felhős vagy borult időre ébredhetünk majd, de akkor még csak nyugaton várható kisebb eső. A nap folyamán aztán a Dunántúl nagy részén elered az eső, keleten viszont estig számottevő csapadék nem várható. Csütörtökön a Dunától keletre élőknek lehet szükségük az esernyőkre, ott többfelé valószínű majd eső, zápor.

A hét több napja a változatosság jegyében telik majd: a felhőátvonulások mellett napsütésben és esőben, záporban egyaránt részünk lehet, főleg szombaton várható több eső a keleti országrészben. A szél általában gyenge lesz (csak a Dunántúlon élénkülhet meg időnként), ezért a hajnali órákban többfelé számíthatunk majd sűrű ködfoltok kialakulására. A délutáni hőmérsékletek napról napra fokozatosan csökkennek, de a jövő hét elejéig még így is az átlag felett alakulnak.

Változékonyabbra fordul tehát időjárásunk, a többször erősen megnövekvő felhőzet mellett több-kevesebb napsütésben lehet részünk, ám péntektől a hét végéig jelentős, országos csapadékra nincs kilátás. Hétfőn érkezhet egy újabb, erőteljesebb frontálzóna esővel, amely akár komolyabb lehűlést is hozhat, hajnalonként pedig visszatérnek a fagyok. Nagy a bizonytalanság, de a jövő hét közepén erőteljes lehűlés valószínű, napközben is jóval 10°C alatti maximumhőmérsékletekkel, és akár hózáporok megjelenése sem zárható ki.

Jön a hideg

Kemény fagyok a kontinensen

Miközben nálunk szinte tavaszias hőmérsékletek uralkodnak Európa északi tájain igencsak fagyos a levegő. Ojmjakonban -40 foknál is hidegebbet mértek.

Az Oroszországban, Jakutföldön található Ojmjakon messze földön híres éghajlatáról. A téli hónapok alatt rendkívül hideg az idő, itt mérték az északi félteke legalacsonyabb hőmérsékletét, 1938 telén, amikor -77,8 fokig hűlt a levegő. A télhez közeledve az orosz városban egyre hidegebb az idő. az elmúlt három napon hajnalra -40 fok alá hűlt a levegő, kedden reggel -41,9 fokot mértek a hőmérők. Napközben is igencsak hideg van, a héten még nem emelkedett -30 fok fölé a hőmérséklet.

A Skandináv-félsziget térségében is meglehetősen hideg az idő. A Svédország északi részén található Kirunában, kedden hajnalban -23,9 fokot mértek, napközben pedig mindössze -12 fokra melegedett a levegő.

A fagyos időjárás a térségben a folytatásban is megmarad, és mivel csapadék is várható Skandináviában, sokfelé vastag hótakaró borítja majd a tájat.

Olvadás északon

Nyaranta egyre hosszabb ideig hajózhatóak a tengeri átjárók az Északi-sarknál.

A globális felmelegedés hatására az elmúlt évek nyarain mind hosszabb és hosszabb ideig lehetett használni a jeges-tengeri kereskedelmi útvonalakat. Idén szeptemberben pedig, amikor Kanada egy kutatóhajót indított a térségbe, kiderült, hogy még az őszi hónapban is alig borítja jég Földünk északi pólusát. Műholdas felvételek szerint 1979 óta minden évben egy Magyarországnyi területtel lesz kisebb az Északi-sark jégpáncélja, és egyre gyakrabban előfordul, hogy átmenetileg szinte teljesen eltűnik a jégtakaró.

Ha ez így folytatódik, akkor 2030-ra minden nyáron minimum négy hétig hajózható lesz az Északnyugati-átjáró, melyet a történelem során sok állam próbált magának megszerezni. Az átjáró ugyanis az Atlanti- és a Csendes-óceánt köti össze, és ezzel kiválthatja a Panama-csatorna használatát; így például az északi országok közti kereskedelmi útvonal több ezer kilométerrel rövidebb lehet, ami idő és üzemanyag tekintetében sokkal kezdvezőbb.

Hasonlóakat lehet elmondani az Oroszország és az Ázsia távol-keleti része közti kapcsolatot biztosító Északkelti-átjáróról is, mely a Szuezi-csatorna használatával szemben ígér hatékonyabb megoldást, és a másik átjáróhoz hasonlóan szintén sokáig jártó már az utóbbi években. Olyannyira, hogy 2008 nyarán 125 ezer éve valószínűleg először fordult elő, hogy a két útvonal egyszerre volt hajózható.

Az üzemanyag-spórolás mellett azonban káros hatásai is lehetnek az új útvonalaknak: egy-egy környezeti katasztrófa a forgalom növekedésével nagyobb valószínűséggel következhet be (nemegyszer eddig is csak a szerencsén múlt, hogy nem keletkezett nagyobb kár a hajók megfeneklésekor), és a tengeri élővilág nyugalmát is előre nem látható módon zavarhatja meg az évente több tucat tanker és szállítóhajó, valamint a jégolvadás hatása is.

Iőjárási helyzet Európában és a Kárpát-medencében

Európa időjárását ciklonok alakítják. Hatásukra a kontinens nagy részén változékony, csapadékos, szeles az idő. A száraz, napos, eseménytelen idő kisebb területekre, a Skandináv-félsziget északi részére és a Fekete-tenger környékére szorult vissza. Franciaország nyugati partjainál tombol jelenleg "Becky", a viharciklon, nagy intenzitású csapadékkal, erősen viharos, Spanyolország északi partvidékén olykor orkán erejű széllökésekkel. Európa nyugati része fölé hideg léghullámok érkeznek. A hőmérséklet csúcsértéke Európa nyugati, északnyugati vidékein általában 5 és 12 fok között alakul. Ezzel szemben Közép-Európa keleti felén, a Balkán-félszigeten és a Fekete-tenger környékén enyhe az idő, 12 és 25 fok közötti hőmérsékletet mérhetnek a kora délutáni órákban. A 60. szélességi körtől északra már beköszöntött a tél, 0 fok alatti hőmérséklettel még a legmelegebb órákban is. A Kárpát-medence területére erőteljes déli áramlással továbbra is enyhe, több hullámban nagy nedvességű levegő érkezik, ennek megfelelően sokfelé számíthatunk esőre, záporra, helyenként zivatarra. Egyelőre folytatódik az átlagosnál jóval enyhébb időjárás, a hőérzetünket csak a megerősödő szél ronthatja.

Milyen 2010-es télre számíthatunk?

2010–2011-es tél lesz a legkeményebb Európában az utóbbi ezer évben. Ennek oka nem más lesz, mint a Golf-áramlat sebességének csökkenése.




Tudományosan:

A meleg, trópusi vizet északra szállító áramlat már nem képes ellensúlyozni az Északi-sarkvidékről délre mozgó, fagyos légtömegek által keltett hideget. A változások már észlelhetők Norvégiában és a többi északi országban.

„Amennyiben a Golf-áramlat megszűnik. Európa egy újabb jégkorszakkal találja magát szemben, és Skandináviát egyetlen összefüggő jégmező fogja borítani.”

A Golf-áramlat sebessége kérdésének a médiába emelése 2005-ben történt meg, amikor is Harry Bryden brit óceánkutató a jó nevű Nature című folyóiratban közzétett egy cikket arról, hogy a Golf-áramlatban keringő víztömeg sebessége 1957-hez képest 30%-kal csökkent. Azóta pedig számtalan tudós kardoskodik – némelyik csak kakaskodik – a lassulás/gyorsulás ellen és mellett. S amióta a globális felmelegedést is kapcsolatba hozták az áramlat sebességével, mindenki az áramlatot figyeli.



Az előrejelzések szerint ugyanis emberemlékezet óta nem volt olyan hideg tél, mint amilyen az idei lesz, Ráadásul sok hó fog hullani. Az előrejelzések szerint a jövő év januárjában mínusz 20 és 25 fok közötti lesz a hőmérséklet, és ez a csontig hatoló hideg tartós marad.

Amatőr magyarázat és jóslás:

A meteorológia vagy időjárás-előrejelzés nagyon pontos és részletes méréseket igényel, és ehhez az időjósok segítségére vannak a különböző technika újabbnál újabb találmányai. A korszerű berendezések, a legmodernebb megfigyelőállomások lehetővé teszik a különböző légáramlatok figyelemmel kísérését, ezáltal a várható időjárás meghatározását.

A meteorológusok munkája mégsem olyan könnyű, mint hinnénk. Soha nem tudnak pontos előrejelzéssel szolgálni, hiszen a természeti erők még mindig kiszámíthatatlanok és irányíthatatlanok. Nem befolyásolható például a széljárás, a hőmérséklet ingadozása vagy a frontok váltakozása.



Az idei télen északnyugat felőli (ciklon) áramlások lesznek a jellemzőbbek amik nagyobb mennyiségű csapadékot hoznak a kárpát-medencébe.

Ezeknek az időszakoknak a változása 1 illetve 2 héti időközönként változik.

A front megérkezése előtt jellemzően egyre melegebb levegő áramlik fölénk, majd ahogy megérkezik a ciklon, jön a havazás, (de december első hetében még inkább eső, havas eső) aztán a ciklon elhagyja az országot, helyét anticiklon veszi át, ezzel szárazabb de északkeleti, Szibéria felöli hideg levegő ami erős északkeleti szelet hoz magával, ami még hidegebb hőérzettel árassza el a térséget.

Ezzel megkezdődik az erős téli lehűlés -5 és -10 de helyenként, főként a hegyekben -10 fok alá is hűlhet a levegő.

Ez a lehűlés lehet a legbefolyásosabb esemény a közelgő télen. Ugyanis olymértékben lehűl a Kárpát-medence térsége hogy az 1 ill. 2 hetente ismétlődő ciklonok érkezésekor változó mennyiségű csapadék hullhat, zömében hó.

De ugyanakkor, ha a nyugat, vagy délnyugat felöl érkező melegfront a magasban érkeznek térségünk fölé, akkor a hideg levegő a Kárpát-medencében megszorul.

Lesznek olyan térségek, mély pontok, ahol tartósan megmarad a hideg.

Ezeket hideg légpárnák okozzák, amik napokig, -6 és -11C° fok közötti

éjszakai hőmérsékletet okoznak, de nappal sem emelkedik, vagy alig, 0 fok fölé.

Egy különleges tél

   A  2009/2010-es tél Európa Ázsia és Észak-Amerika nagy részén sokáig emlékezetes marad. Különlegesnek mondható, hogy az északi félteke magasabb szélességeinek jelentős részén egyszerre uralkodott igazi téli idő. Ismétlődő, hatalmas havazások és Floridáig lehatoló hidegbetörések az USA-ban, évtizedek óta nem tapasztalt tartós fagy és hóesés a Brit-szigeteken. Országokat megbénító hóviharok Európa-szerte, rendkívüli hideg Oroszországban, Kínában és Mongóliában.

Tanulmányunkban az elmúlt tél hazai időjárását elemezzük, időnként nagyobb térségbe ágyazva a vizsgálódást. Elsődleges célunk az volt, hogy a 2009/2010-es telet elhelyezzük teleink között, azaz hogy az éghajlat megszabta természetes változékonyságon belül mennyire és miben volt átlagos, szokatlan, esetleg rendkívüli.

Hazánkban a 2009/2010-es tél az 1901-től terjedő időszak negyedik-ötödik legcsapadékosabb tele volt (10. ábra), az 5 mm-nyi csapadékot elérő napok számának tekintetében az 57 éve működő Budapest-pestszentlőrinci szinoptikus főállomáson pedig új rekord született (11. ábra).

A 2009/2010-es tél leghidegebb éjszakája a december 21-ére virradó volt, amikor is országos átlagban -19 fok körül alakult a minimum-hőmérséklet. A mérőállomásainkon ekkor mért legalacsonyabb hőmérsékletet mutatja be a 21. ábra.  

Hóviszonyok:A mediterrán ciklonokban gazdag, a sokévi átlagnál jóval csapadékosabb és kissé hidegebb tél természetes velejárója volt a szokásosnál több hó. A havas napok száma a 200 méter alatti állomásokon megyei területi átlagban 19 és 27 nap között változott (22. ábra balra). A legkevesebb havas nap északnyugaton, nyugaton, a legtöbb északon, északkeleten volt. Az éghajlati átlaghoz viszonyítva ugyanakkor elmondható, hogy az ország középső területének déli részén fordult elő a szokásoshoz képest a legtöbb havas nap (22. ábra jobbra). Arrafelé az átlagosnál másfélszer több ilyen nap volt, de északnyugaton és északkeleten is 10-30 százalékkal meghaladta a klímaátlagot.

Rekordmeleg tél

A meteorológiai mérések kezdete óta nem volt még a 2006/2007-eshez hasonlóan meleg tél Magyarországon. Országos átlagban a december 2,2°C-kal, a január 6,4°C-kal, a február pedig mintegy 3,9°C-kal volt melegebb mint a sokévi (1961-1990) átlag.

Míg decemberben csak 3 napon, januárban 9 napon dőlt meg évszázados hőmérsékleti rekord. Februárban, országos átlagban mindössze egy nap középhőmérséklete maradt átlag alatt.

A természet ereje

Tomas, Merapi és többiek

Indonéziában nem nyugszik a Merapi vulkán, a Karibi térségben Tomas tombol, Szerbiában földrengés volt.

Nem nyugszik a Merapi sem

Indonézia legaktívabb vulkánjának kitörése következtében ezreket kellett evakuálni, a forró hamu halálos áldozatokat is követelt még bő egy hete. Szerdán azonban újra kitört a Merapi, mely október 26. óta, azaz az elmúlt egy hétben közel 40 ember halálát okozta. Újabb adag vulkáni hamu és törmelék került a légkörbe. Az országban összesen 129 aktív tűzhányó található.

Tomas is áldozatot követelt

A Tomas nevű hurrikán még október 30-án alakult ki, azóta közel 1300 km-t tett meg. A Karibi térségben már 10-nél is több halálos áldozatot hagyott maga után, és bár jelenleg csak a trópusi vihar fokozatot éri el, várhatóan újra hurrikánná fog erősödni. A helyi meteorológusok előrejelzése szerint akár Haitit, Dominikát, Kubát is elérheti. 

Amikor a hurrikán lecsapott St. Luciára:

Magyarország időjárás-előrejelzés

Szombaton sokfelé zavartalan napsütéses időre készülhetünk, azonban az éjszaka képződött pára-és ködfoltok helyenként csak lassan fognak feloszlani. A délnyugati szél északkeleten többször megélénkül, másutt gyenge marad. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 19 °C között alakul.

Vasárnap változóan felhős időre ébredhetünk, szórványosan kell pára-és ködfoltokkal számolnunk. A gyenge légmozgásban 5 és 8 °C közé süllyed a hőmérséklet.
Napközben az északi-északkeleti megyékben tartósan erősen felhős, borult idő várható, máshol több-kevesebb napsütésre számíthatunk. Az északi határszél közelében szórványosan lehet eső, zápor. A déli szél a Dunántúlon többfelé megélénkül. A levegő 13 és 18 °C közé melegszik.

A jövőhéten változékonyabbra fordul időjárásunk, a gyakori felhőzetnövekedésből több helyen lehet eső, zápor. A szél országszerte megerősödhet. Fokozatos lehűlés valószínű.

Időjárás jelentés a világon

Nagyjából az 50. szélességi körtől északra egy erős nyugati áramlási mező alakult ki, amelyben gyorsan követik egymást a nyugatról kelet felé vonuló időjárási frontok. Ezért a Brit-szigetektől a Német-lengyel síkságon keresztül a balti államokig többfelé esik az eső, erős, időnként viharos szél fúj. A mediterrán térségben egy kiterjedt anticiklon helyezkedik el. Ennek területén a hajnali pára- illetve ködfoltok feloszlását követően általában napos, száraz, kellemesen meleg az idő. A nappali hőmérséklet arrafelé általában 20 és 26 fok között alakul. Közép- és Nyugat-Európában többnyire 12 és 19 fok közötti értékeket mérnek. Ennél hidegebbet csupán a balti államokban, Skandináviában, illetve Oroszország északabbra fekvő vidékein mérnek. A Kárpát-medence fölé a következő napokban a már említett anticiklon északi peremén kimondottan enyhe, általában száraz léghullámok érkeznek, így a nappali hőmérséklet inkább az október elejét, mintsem a november első harmadát idézi majd.

Milyen időt igér a Dávid-naptár időjárás 2010

Nem tévedett 2009 év végén sem a Dávid Naptár! A nyíregyházi meterológus már egy évvel ezelőtt hajszál pontosan megmondta, hogy mikor érkezik a nagy hómennyiség, és a fagyos hőmérsékleteket is eltalálta. A Bulváros olvasói megtudhatják azt is, mit ígér az év második felére az okleveles mérnök!

Január: első napok után lehülés veszi kezdetét, melynek 10-e környékén lesz a mélypontja. Ekkor . -10,- 15 fok várható éjszaka.. Ezt követően felmelegedés érkezik és a hónap vége enyhe lesz. A tél csapadékos lehet.

Február: hasonlóan alakul mint az előző hónap, a 10 -15-e közötti lehüléssel, s a hónap végi fölmelegedéssel, ami elérheti a 12-13 fokot nappal, éjszaka pedig állandó fagyra van kilátás.

Március: a lehülés 20.-23-a körül érkezik, -5 fok lesz éjszaka, majd a hónap vége ismét enyhének ígérkezik, -15 fok éjszaka,+5 nappal.

Április: 10-e környékén mintha visszatérne a tél, hiszen a hidegben nappal plusz tíz éjszaka mínusz öt fok lesz. Ettől kezdve folyamatosan emelkedik a hőmérséklet, s a hó végén, 25-e körül huszonkét fok is lehet. Ez a hónap csapadékhiányos lesz.

Május: váltakozó, tíznaponként meleg és hidegcsúcsok várhatók, viszont a hőmérséklet sokkal melegebb nem lesz, mint április végén. Éjszaka plusz 5 nappal 25 fok várható.

Június második fele nyárias jellegű lesz és folyamatosan emelkedik a hőmérséklet. 28 fok lesz a csúcs.

Július 10-e táján viszonylag hűvös, húsz fok körüli nappali hőmérséklet várható, s a hónap második fele melegebbnek ígérkezik, harminc fokos napok köszöntenek be huszadika után.

Augusztus viszonylag kiegyensúlyozott meleg lesz , bár ötödike táján hidegfront érkezik, s húsz fokig leesik két napra a hőmérséklet. A hónap végé szintén hűvösebb időnk lesz.

Szeptember a tendencia folytatódik, hiszen 10-e táján lesz a leghidegebb, a hónap második fele viszont melegebbnek látszik. Hónap végén jön a vénasszonyok nyara.

Október változatos, de változékony lesz a hőmérséklet: tíznapos lengéssel, és folyamatosan csökkenő hőmérséklettel. A talajmenti fagy 25-e körül várható. Ez a hónap is csapadékhiányos lehet.

November sokévi átlagnál hűvösebb lesz, öt fokkal hidegebb lesz, mint az ilyenkor szokásos. A hónap végén már mínusz tíz fok lesz ismét.

December tíz fokkal is hidegebb lehet, mint a sok évi átlag. Kemény és tartós hideg lesz, várható a fehér karácsony, mert lesz hó bőségesen, s jövőre nem lesz esélye elolvadni.

Összekeveredtek az évszakok

Az elmúlt időszakban az évszaknak megfelelőnél több fokkal is hidegebb volt az idő hazánkban. Most fordul a kocka, a hét végére, szinte tavaszias idő köszönt be az ország déli részébe.

November elején a sokéves mérési adatok szerint az átlaghőmérséklet 11, 12 fok körül alakul. Hazánk időjárását a következő napokban egy nagy kiterjedésű anticiklon alakítja, így amellett, hogy csapadékra nem kell számítanunk, egyre hosszabb napos időszakok várhatók.

Főként az ország déli megyéiben süt ki hosszú órákra a nap pénteken és szombaton, így ezeken a tájakon a délutáni órákban a hőmérséklet csúcsértéke elérheti, a már-már tavasziasnak is mondható, 20 fokot.

A meleg idő a jelenlegi számítások szerint nem vendégeskedik sokáig hazánkban, vasárnap, már északnyugat felől befelhősödik az ég, helyenként eső, zápor tarkítja az időjárást, és ismét lehűl a levegő.

Novemberi népi regulák

Ha november száraz, enyhe volt, rendkívül hideg lesz a tél.
A meleg november miatti korai örömöt le szokták lohasztani: Nem eszi meg a kutya a telet.

Nov. 1. Mindenszentek napja
Ha a bükkfa ága száraz, akkor meleget lehet várni, ha pedig nedves, úgy hideget.

Nov. 11. Márton
Néha már Márton napján havazik. Fehér lóra ült Márton – mondják.
Ha derűs az égbolt egész nap, kemény, hosszú és hideg lesz a tél. Ha felhős, borús, akkor utána bolondos, szeles, viharos napok következnek.
Ha jókedvű Márton, úgy kemény lesz a tél.
Borús Márton, borongós tél.
Ekkor vágják Márton lúdját, és a lakomán megkóstolják az új bort, ennek ugyanis Márton a bírája.
Ha Mártonkor a lúd jégen áll, karácsonykor sárban botorkál. /Eszerint a korán beköszöntött fagyok után, éppen karácsony táján enyhe, esős lesz az idő./
Ha a Márton napi sült lúd melle fehér, nagy hideg lesz, ha vörös, úgy az idő nedves lesz. Ha felül fehér, karácsony előtt lesz hideg, ha alul vörös, karácsony után jő a hideg.
Ha a Márton-napi lúd mellcsontja véres, nagy hideg lesz a télen, ha fehér, úgy sok lesz a hó, ha fekete, úgy esős ősz és rossz tél következik.
Márton napi esőre fagy és szárazság következik.

Nov. 19. Erzsébet
Amilyen az idő november 19-én, olyan lesz a december.
Erzsike rázza a havat.
Erzsike megrázza a dunyháját. /Ilyenkor várható az első nagyobb havazás./
Erzsébetkor a föld fehérbe öltözik.

Nov. 25. Katalin
Amilyen Katalin napja, olyan a január, amilyen a következő nap, olyan a február.
Ha Katalin locsog, karácsony kopog.

Nov. 30. András
Fehér András, rossz év, víg András, víg év.
András nem olyan ember, mint más, hideg e napon minden szélfúvás.
Ha szeles, zimankós az idő, hosszantartó télre lehet számítani.
Ha András napja kopogós, karácsony napja lotyogós.

Ez tötént októberben

A múlt hónap az ezt megelőző időszakhoz képest nyugodalmasabb időjárással telt, azonban átlag alatt maradtak a hőmérsékletek.
A hónap első napjai száraz, ám gyakran erősen felhős időt hoztak. A többfelé hűvös éjszakák után napközben mérsékelt maradt a felmelegedés, helyenként alig 15 °C-ig emelkedett a hőmérséklet, de máshol sem mértek 20 °C-nál nagyobb értékeket.
4-én délutántól két nagyméretű légköri képződmény határára kerültünk. Északkelet-Európában egy nagy kiterjedésű anticiklon helyezkedett el, Izland térségében pedig egy ciklon örvénylett. Ezek peremén délnyugat felől nedves légtömegek áramlottak a Kárpát-medencébe, 5-én és 6-án sokfelé esett eső, több helyen 20 mm feletti csapadékösszegeket mértek.
4-én súlyos természeti katasztrófa sújtotta Veszprém megyét, egy gátszakadás következtében mintegy 1.000.000 m3 mennyiségű vörösiszap hömpölygött keresztül a megye több településén, a veszélyes ipari melléktermék több száz házat árasztott el, 9 ember vesztette életét.
Ezután a hónap közepéig vénasszonyok nyara időjárásban volt részünk; több mint egy héten keresztül száraz levegő töltötte ki a Kárpát-medencét, mindegyik nap szinte zavartalanul napsütésben lehetett részünk; a nappali csúcshőmérsékletek általában 15 °C körül vagy egy-két fokkal afelett alakultak. Az éjszakákon viszont erősen lehűlt a levegő, gyenge talajmenti fagy többfelé fordult elő, sőt helyenként 2 m-en is fagyott. A hajnalra képződő pára-és ködfoltok a legtöbb helyen még délelőtt feloszlottak.
16-tól változékonyabbra fordult időjárásunk a Kárpát-medencében, 20-ig gyakran tekinthettünk fel erősen felhős vagy borult égboltra, többször és több helyen esett eső, zápor. Az éjszakák több fokkal enyhültek, ugyanakkor a sok felhőnek köszönhetően a a nappali felmelegedés gyengült. A 20-án keresztülhaladó markáns hidegfront mögött már száraz, viszont átmenetileg sokkal hidegebb levegő árasztotta el térségünket. 21-én a hegyekben itt-ott rövid hózáporok alakultak ki.
Néhány nyugodt, száraz, ám hideg nap után 24-én egy hazánktól nyugatra elhelyezkedő frontrendszer peremén ciklon képződött; így másnap virradóra északnyugaton már esett az eső. 25-én és 26-án áthaladt felettünk a ciklon, ezen a két napon gyakran volt erősen felhős vagy borult az égbolt és többfelé esett eső, sőt 26-án a Mátra magasabb csúcsain havazott is.
A ciklon viszonylag gyorsan elhagyta térségünket, kiderült az égbolt és jelentősen lehűlt a levegő. Október leghidegebb éjszakája a 27-ről 28-ra virradó éjjel volt, ekkor országszerte fagypont alá, -1 és -6 °C közé süllyedt a hőmérséklet. Az utolsó napok is többfelé hoztak fagyot, csak 31-én nyugaton enyhült meg az időjárás, csapadék ekkor nem hullott.