2010: a rendkívüli csapadékok éve

Ahavi csapadékösszeg országszerte meghaladta az ilyenkor szokásos összeget, nagy területen a sokéves átlag kétszerese is lehullott. A Duna-Tisza közében háromszoros mennyiségeket regisztráltunk, de déli részén négyszeres, sőt ötszörös értékek is előfordultak.
Országos átlagban ebben a hónapban 5 napon haladta meg a napi csapadékösszeg a 10 mm-t. A kimagasló értékek mediterrán ciklonok átvonuló felhő- és csapadékrendszeréhez kapcsolódóan jelentkeztek. 10-én mintegy 24 mm eső hullott országos átlagban. Ezen a napon több állomásról is 40 mm fölötti csapadékról kaptunk jelentést, Parád Óhuta állomásunkon megdőlt a napi csapadékösszeg rekordja is, itt 100,5 mm-t mértek.

A helyzet rendkívüliségét mutatja az 1. ábrán látható idősor is. Idén a havi csapadékhozam 129,1 mm-nek adódott országos átlagban, mely az 1901-ig tartó idősorban a második legnagyobb értékként jelenik meg. Nála csak az 1996-os szeptember volt csapadékosabb, amikor 132,2 mm eső hullott országos átlagban.

Ha az eddigi, 2010. január-szeptember közötti időszakot tekintjük, elmondható, hogy az idei év csapadék szempontjából már most átlagon felülinek számít. Ez nem csupán a májusi, eddig példa nélküli esőzés hatása, a havi összegek március kivételével minden hónapban meghaladták a sokéves átlagot (2. ábra). Így szeptemberrel bezárólag országos átlagban 813,3 mm, vagyis a szokásos éves csapadékösszeg mintegy 143%-a hullott le. Ez a 9 havi mennyiség az elmúlt 109 év éves összegeihez képest is kiemelkedő, csupán az 1915-ös 814 mm-es, és az 1940-es 824,1 mm-es értékek előzik meg (3. ábra). Ha csupán 8%-a hullik le az október-december között szokásos csapadékösszegnek az év végéig, a 2010-es év akkor is rekordot dönt csapadék tekintetében.



2. ábra. A havi csapadékösszegek százalékos eltérése az 1971-2000-es átlagtól 2010. január és szeptember között

A szeptemberig lehullott csapadékösszeg területi eloszlását tekintve (4. ábra) elmondható, hogy a legnagyobb összegek a Mátra, a Bükk, a Bakony és a Mecsek térségében hullottak, helyenként az 1200 mm-t is meghaladva. A legtöbb csapadékot Miskolc Lillafüred - Jávorkút állomásunkon regisztráltuk, 1291 mm-t. A sokéves összeget a 9 havi mennyiség az ország nagy részén meghaladta (5. ábra), csupán a Vas-Soproni síkság kisebb területei maradtak az éves átlagos érték alatt. Az időszakos csapadékhozam általában elérte az éves 125%-át, de az északabbra fekvő területeken a másfélszeresét is meghaladta.

Figyelmeztető előrejelzés Magyarország területére 2011.02.01. kedd éjfélig

Elsősorban keleten helyenként még előfordulhat sűrű, zúzmarás köd.

A fővárosban a szálló por (PM10) koncentrációjának napi átlaga az
egészségügyi határérték fölött alakul, de a város egyes részein a
tájékoztatási küszöbérték elérése is várható. A nitrogén-dioxid
mennyisége főként az esti, késő esti órákban emelkedik az
egészségügyi határérték fölé.

Szmogriadó várható

Az elmúlt napokban ismét magasra szökött a légszennyezettség szintje, Debrecenben és Várpalotán szmogriadót rendeltek el.

Lehangoló, unalmas, nyirkos, ködös - talán ezekkel a szavakkal lehetne leginkább jellemezni az elkövetkező napok időjárását, számottevő légmozgás vagy front érkezésének hiányában ugyanis nem is reménykedhetünk a hideg légpárna felszakadásában.

Az ilyen tipikus, téli időjárási helyzeteknél a légkör alsó 1000-1500 m-es rétege abszolút stabilis, így megszűnnek az átkeverő mozgások - amely egyébként minden inverziós rétegre jellemző -, csak ebben az esetben ennek kiterjedése számottevő és megszűnéséhez erős dinamikai (szél erősödése) és/vagy termikus hatások (magasban lehűlés) szükségesek.

Az elmúlt napokban anticiklonáris időjárásának hatására tehát gyakorlatilag mozdulatlan a levegő hazánk felett, ezzel párhuzamosan a légszennyezettségi mutatók is gyorsan emelkedni kezdtek.

Budapesten a határérték duplája, Miskolcon a három és félszerese volt a levegőbe került por mennyisége az egészségügyi határértéknél. Várpalotán és Miskolcon szmogriadót rendeltek el, a fővárosban és Nyíregyházán tájékoztatási fokozat lépett érvénybe.

A szmogszint továbbemelkedésének megelőzése érdekében aki teheti, válassza inkább a tömegközelekedést a gépjármű használata helyett, valamint mérsékeljék a szén-, fa- vagy olajtüzelésű kályhák működését.

Hazánk legmagasabb csúcsain ugyanakkor kellemes, napos idő uralkodik, ezek a pontok ugyanis a ködhatár fölé nyúlnak.

Érdemes egy pillantást vetni a következő webkamerákra:

http://www.idokep.hu/webkamera/nhh2

http://www.idokep.hu/webkamera/kekestetosipalya

http://www.idokep.hu/webkamera/borsodweb4

http://www.idokep.hu/webkamera/fbts01

A következő napokban javulás nem várható. A Dunántúlon ugyan szerdán már megélénkülhet a szél, azonban az ország középső és keleti felén csak szombatra virradóra reménykedhetünk számottevő változásban, addig marad a ködös, borongós időjárás. A hét második feléig várhatóan egyre több helyen kell majd szmogriadót elrendelni.

Időjárás-előrejelzés

Hétfőn napközben túlnyomóan borult, párás, tartósan ködös időre van kilátás, csak helyenként - főként hegyeinkben - süthet ki a Nap. Itt-ott hószállingózás is előfordulhat. Gyenge lesz a légmozgás. A hőmérséklet -2 és -5 °C közé emelkedik.

Kedden borult, párás, többfelé ködös időre ébredhetünk. Néhol akár hószállingózás is előfordulhat. A szélcsendes levegőben -5 és -11 °C közötti minimum értékeket mérhetünk.
Napközben marad a borult égbolt, sokfelé párás, helyenként ködös levegő. A felhőzet felszakadozására leginkább magasabb hegyeinkben és délen számíthatunk. Számottevő légmozgás sehol sem lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és -6 °C között alakul.

Csütörtökig marad borongós, nyirkos idő, legfeljebb szerdán a Dunántúlon szakadozhat fel a felhőzet, majd péntektől a megélénkülő légmozgás enyhébb levegőt hoz hazánkba

Földrengés volt hazánkban

A szombat este 18 óra 41 perckor történt földmozgásban több ház fala megrepedt. Az utórengések már nem voltak érzékelhetőek.

Az elmúlt 25 év legerősebb, 4,7-es magnitúdójú földrengése rázta meg hazánkat szombat este 18 óra 41 perckor. A rengés epicentruma Oroszlánynál volt mintegy 10 km-es mélységben, de a földmozgás észlelhető volt Budapesten, illetve több dunátúli nagyvárosban, így Székesfehérváron, Veszprémben, Győrött, Pécsett, sőt a Felvidéken is.

A műszerek több apró utórengést is rögzítettek, ezek közül a 21 óra 23 perckor mért 2,4-es rengés volt a legerősebb, de még ez is az emberi érzékelési küszöb alatti erősség volt.

Utoljára 1985-ben, Berhidán volt ilyen erős földmozgás. Észlelőink beszámolói szerint a fővárosban több panelházból is az utcára rohantak az emberek. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint Óbudán és Kelenföldön is megrepedtek a falak egy-egy panelházban, a helyszínelés jelenleg is tart.

Ilyen erősségnél a kisebb tárgyak a polcokról lezuhanhatnak, illetve a földben és a falakban lévő gyengébb vezetékek megrepedhetnek. Amennyiben gázszagot érzünk, ha tehetjük, feltétlenül zárjuk el a gázcsapot, ha az utcán érzékeljük, akkor értesítsük a szolgáltatót! | Balra: földrengések előfordulása az elmúlt 1000 évben (forrás: GeoRisk).

A Global Seismic Monitor rendszer szerint az erősség a 4,8-as magnitúdiót is elérte, a USGS rendszer 4,2-et erősséget mért. Mind a mostani, mind az 1985-ös földrengés Magyarország leginkább földrengésveszélyeztetettebb területéhez, a Móri-árokhoz közel történt.

A földrengést becsléseink szerint akár 2-3 millió lakos érzékelhette.

Időjárás-előrejelzés

Szombaton országszerte derült vagy gyengén felhős, nyugodt idő valószínű, csupán a Dunántúlon növekedhet meg átmenetileg a felhőzet, de csapadék sehol nem várható. A hajnali köd helyenként tartósabban megmaradhat; -3°C és +3°C közötti csúcsértékeket mérhetünk.

Vasárnap reggel sem várható számottevő változás, csak a nyugati-délnyugati határszélen lehet némi felhő felettünk. Foltokban zúzmarás köd- és párafoltok képződhetnek. Számottevő légmozgás nem várható, a minimumok a Dunántúlon -6 és -10°C, másutt -10 és -15°C között alakulnak. Napközben folytatódik a napos, száraz idő, a légmozgás is nagyon gyenge lesz, így több helyen megmaradhat a reggeli köd. Fagypont köré melegszik a levegő, de a párás vidékeken ennél hidegebb lesz.

Belepte a hó Korzikát

Mintegy 50 éve nem tapasztalt havazás zúdolt a sokak által kedvelt üdülőhelyre, Korzika szigetére.

Az inkább nyári üdülőhelyként ismert földközi-tengeri szigetre, a Franciaországhoz tartozó Korzikára majdnem ötven éve nem tapasztalt hatalmas havazás zúdult péntek este. Közel tizenhét óra alatt 60-100 cm friss havat mértek 900 méteres tengerszint feletti magasságban .

Kis rosszmájúsággal azt is lehetne mondani, hogy irigykednek a francia síparadicsomok a mediterrán szigetre a hétvégi hatalmas havazás miatt. Mialatt az anyaország lejtőire csak nagyon lassan érkezik meg a várva várt utánpótlás, addig Korzikára félévszázada nem tapasztalt havazás köszöntött.

A havazás nem megy ritkaságszámba a szigeten, hiszen itt még sípályákat is találunk, inkább a hó mennyisége lepte meg most a helyieket.


Pénteken hajnal 4 és 21 óra között folyamatosan havazott, és a 900 méter magasan fekvő l'Ospedale településen 60-100 centiméter havat mértek. A falu krónikásai azonnal utánanéztek az évkönyvekben, és utoljára 1956-ban és 1962-ben láttak ennyi havat egyszerre leesni a környéken.

A sziget 3-4 sípályájának jól jött a havazás, az átlagosan 40-50 centiméteres friss hó, de a havazással érkező viharos szél miatt nem sok örömük maradt a síelőknek. Szintén megsínylették a havazást a háztartások is, az összesített adatok szerint körülbelül 8000 lakás maradt áram nélkül a havazás miatt hosszabb-rövidebb ideig.

A havazás az anyaországba is megérkezik hamarosan. Jó hír a Franciaországba készülőknek, hogy holnaptól visszatér a tél. Az észak-keleti országrész síterepei komolyabb utánpótlást kaphatnak, de az alacsonyabban fekvő (500 méter alatt) részeken is megmarad néhány centi a frissen esett hóból.

Vezetési tanácsok Közlekedésmeteorológia

Pénteken reggel keleten még többfelé valószínű havazás, napközben pedig elszórtan számíthatunk hózáporokra, ezért a nedves, csúszós útszakaszokon fokozott figyelem szükséges! Hajnalra többfelé sűrű, zúzmarás ködfoltok képződhetnek, ami miatt hirtelen lecsökkenő látástávolságra kell készülni, tartsunk nagyobb követési távolságot! A kettősfronti hatás miatt megnőhet a reakció időnk, dekoncentráltabbá válhatunk. Balesetmentes közlekedést kívánunk!

Figyelmeztető előrejelzés Magyarország területére

A déli órákig helyenként sűrű, zúzmarás ködre lehet számítani, majd
átmenetileg mindenhol javulnak a látási viszonyok. Estétől ismét
egyre több helyen képződik köd a szélcsendes területeken (nagyobb
eséllyel a völgyekben ill. nyugaton, délen és a keleti határvidéken).
Szombat napközben átmenetileg ismét javulnak a látási viszonyok.

Az északi, északkeleti megyékben a legalacsonyabb éjszakai
hőmérséklet több helyen, míg a Dunántúl északkeleti részén, Pest
megyében és az Alföld más részein néhol -15°C körül vagy alatta
alakul. (Az északi völgyekben szombat reggel néhol -20 fok körüli
hőmérséklet is lehet.)

megjegy.: Ma napközben a megélénkülő (35-40 km/h) északkeleti szél az
Alföldön néhol kisebb hóátfúvást okozhat.

Időjárás-előrejelzés

Pénteken délelőtt feloszlanak a ködfoltok, napközben kevés lesz a felhő felettünk, csapadékra sehol nem kell készülni. Az északkeleti szél a Tiszántúlon és a középső országrészben időnként megélénkül, másutt gyenge marad a légmozgás. -2 és +2°C között várhatóak a legmagasabb hőmérsékletek.

Szombaton reggel a Dunántúl déli és középső felén lehetnek felhősebb területek, másutt csak kevés felhő lehet az égen, foltokban köd képződhet. Nyugaton -3 és -8°C, másutt -7 és -12°C között várhatóak a minimumok, de a hóval fedett területeken ennél hidegebb is lehet. Napközben országszerte derült vagy gyengén felhős idő valószínű, csupán a Dunántúlon növekedhet meg átmenetileg a felhőzet, de csapadék sehol nem várható. A hajnali köd helyenként tartósabban megmaradhat; -3°C és +3°C közötti csúcsértékeket mérhetünk.

A folytatásban marad a hideg, téli idő, a hétvégén és a jövő hét elején száraz idő várható, erősödnek a hajnali fagyok: a hóval borított, derült területeken -10 és -15°C közé is süllyedhetnek a hőmérsékletek.

Szélpark a hegygerincen

Ausztriában, mintegy 1900 méteres magasságban forog az ezzel a kontinensünkön csúcstartónak számító 13 szélkerék.

A sokak által kedvelt osztrák síterep, Lachtal szomszédságában, Oberzeiring felett fekszik Európa legmagasabban fekvő szélparkja, aTauernwindpark.

A hegygerincen, mintegy 1900 méteres magasságban 13 szélkereket állították fel. Az egyenként 400 tonnás talapzaton álló szélkerekek oszlopai 60 méter magasak, a rotorok átmérője pedig 66 méter.

A hatalmas szélkerekek egyenként 123 tonnát nyomnak.

A csodálatos látvány mellett a szélpark igen hasznos a környéken lévő emberek számára: évente 37.5-45.5 gigawatt áramot termel, amely 15 ezer háztartás éves fogyasztását fedezi.

Lachtal több km-es sípályáiról kellemes látványt nyújtanak a szinte állandóan forgó szélkerekek, melyek évente jelentős mennyiségű szén-dioxidtól kímélik meg légkörünket.

Forrás: TauernWind

Nem tágít a tél

A hét közepétől visszatér az évszaknak megfelelő időjárás: hidegre és havazásra készülhetünk

A hétvégén az ország nagy részén igazi tavaszi idő volt jellemző: melegrekordok közelébe emelkedtek délután a hőmérsékletek - szombaton 13,6°C-os legmagasabb értéket mértek Szombathelyen, ami hajszálpontosan megegyezik az eddig azon a napon mért legmagasabb délutáni hőmérséklettel (Somogyszob, 1993). Ugyanaznap viszont Budapesten megdőlt a "legmelegebb éjszaka" rekordja: az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint csupán 7,3°C-ig hűlt a levegő szombat hajnalra.

Ma még viszonylag enyhe idő uralkodik a Kárpát-medencében: a ködös, nyirkos területeket kivéve (ahol alig emelkedett fagypont fölé a hőmérséklet) ismét 10°C fölé emelkedett a hőmérő higanyszála. Az elkövetkező napokban azonban lassú, fokozatos lehűlésre van kilátás, a hétvégére pedig megérkezik a tél is.

Kezdetben a napról napra csökkenő hőmérsékletek mellett csapadék nem várható, sokfelé inkább a ködös, nyirkos, lehangoló idő lesz jellemző. Csütörtöktől azonban egy mediterrán ciklon előoldalára kerülhetünk, melynek következtében kezdetben még eső, majd hózáporok alakulhatnak ki, aztán péntektől délnyugat felől megélénkülő szél kíséretében komolyabb havazás kezdődhet. Szombaton és kezdetben még vasárnap is havazásra készülhetünk, a jelenlegi előrejelzések szerint a déli megyékben várható a legnagyobb mennyiség, de pár centis friss hótakaró országszerte kialakulhat. A keleti tájakon átmenetileg ónos eső is hullhat, valamint az erős szél hófúvásokkal is nehezítheti majd a közlekedést.

A hét eleji, átlaghoz képest magasabb hőmérsékleteknek is fokozatosan búcsút mondhatunk: a hétvégén már csak fagypont körül alakulnak majd a nappali csúcsértékek, reggelente pedig országszerte fagyra készülhetünk.

Nincs mese: a télnek a látszat ellenére koránt sincs még vége - csupán egy kis kitérőt tett kis hazánk területe felől.

Márciusi meleg lesz a hétvégén

Az átlagosnál jóval magasabb nappali hőmérséklet, szombaton erős szél és változó felhőzet jellemzi a hétvége időjárását. Az igazi tél a jövő hét közepéig nem tér vissza.

Péntektől vasárnapig az ország jelentős részén napközben 10 fok fölé melegszik a levegő, sőt péntek délután a nyugati határszélen 15 fok sem kizárt. A január közepi átlagos nappali érték +1 fok körül alakul, a mostani hőmérséklet viszont a március közepi átlagnak felel meg.

Pénteken eleinte országszerte borult lesz az ég, kisebb eső előfordulhat, később nyugat felől csökken a felhőzet. A Dunántúl északi felén és a középső országrészben megélénkül, időnként megerősödik a szél. A szél okozta függőleges átkeveredés nagy részben hozzájárul a magas hőmérséklet kialakulásához.

Szombaton délelőtt elszórt záporokkal hidegfront vonul át. A front átvonulását követően felszakadozik a felhőzet, előbukkan a nap. A hőmérséklet csúcsértéke 10 fok körül alakul, de a megerősödő, néhol viharossá fokozódó északnyugati szél csökkenti a hőérzetet. A hidegfront hatására kitisztul a levegő, a látótávolság jelentősen növekszik - várhatóan kiváló fényképeket, videófelvételeket lehet készíteni a szabadban. Megfelelően felöltözve az időjárás kedvez a sétálásnak, különösen a településeken. A természetes környezetben a kirándulást a mélyen sáros talaj teszi körülményessé.

Vasárnap a szél is alábbhagy, változóan felhős, enyhe, csapadékmentes idő várható. Általában keleten lesz több napsütés, bár ott reggel helyenként köd képződhet.

Kissé javul a belvízhelyzet, a növényzetnek már kell a lehűlés

A hétvégén csak elszórtan fordul elő kisebb csapadék. Napközben csökken a páratartalom, növekszik a párolgás, így kissé csökken a belvízzel elöntött területek aránya. Az enyheség, különösen a tartós fagymentesség korai rügyfakadáshoz vezethet, amely később szinte elkerülhetetlen fagykárokat eredményezhet. A délnyugati országrészben már egy hete tart az enyheség, de most még inkább csak némely lágyszárú növény kapott életre. A korai rügyfakadást az egyelőre hideg felső talajréteg is hátráltatja. Mindenesetre a közeli napokban jobban járna a mezőgazdaság azzal, ha visszatérnének a reggeli fagyok. Erre nem kell sokat várni: az előrejelzések szerint hétfőn reggel országszerte fagypont alá csökken a hőmérséklet, a hét második felében pedig jelentős lehűlésre van esély.

Szükségállapotot rendeltek el New Yorkban az időjárás miatt

New York polgármestere, Michael Bloomberg szükségállapotot rendelt el a városban, ugyanis az előrejelzések szerint nagy havazás várható a városban.

Az amerikai meteorológiai szolgálat tájékoztatása szerint az Egyesült Államok térsége fölött jelenleg két aktív alacsony nyomású rendszer helyezkedik el. Az egyik az ország keleti partjai felé mozog, a másik pedig az Ohio és Tennessee völgyben helyezkedik el. A két rendszer egyesülése után az ország északkeleti államaiban nagy havazást várnak.

Az előrejelzések szerint, szerda délelőttől péntek estig, New York térségében, a 20-40 centimétert is elérheti a frissen hulló hó mennyisége.

A polgármester azért rendelte el a szükségállapotot, mert a karácsonyi, december 26 és 28 közötti, hóviharok során lehullott több mint 60 centiméter hó eltakarítása meglehetősen lassan zajlott. A közlekedési balesetek és fennakadások elkerülésének érdekében rendelték el a szükségállapotot, ami azt jelenti, hogy a városban az autósokat arra ösztönzik, hogy hagyják otthon autóikat és inkább tömegközeledési eszközökkel utazzanak, valamint lehetővé teszi, hogy az autómentők a tulajdonosok költségén eltávolítsanak minden autót, ami a közlekedést vagy az utak tisztítását akadályozza.

Brutális belvízhelyzet

Egyre elkeserítőbb a helyzet: az ország mintegy 5%-át borítja belvíz és további olvadás várható.

A 2010-es év végén, az ünnepek alatt ugyan többnyire hó esett, mégis tovább nőtt a belvízzel borított területek nagysága. Decemberben madártávlatból is megmutattuk, hogy milyen helyzet uralkodik a Dél-Aldföldön, azonban Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (Mgszh) adatai szerint tovább romlott a helyzet: az elöntött területek nagysága a karácsony előtti 378 ezer hektárról 446 ezer hektárra nőtt - olvashatjuk az Agroinform kedden megjelent cikkében.

Ez azt jelenti, hogy jelenleg az ország közel 5%-át, mintegy 7.5 Balatonnak megfelelő méretű területet borít belvíz ezekben a napokban, és a hétvégén várhatóan tovább fog romlani a helyzet, hiszen a Duna vonalától keletre lévő területeken is olvadásnak fog indulni a hótakaró, és a talaj már nem képes elnyelni ennyi vizet, hiszen a talaj felső rétege teljesen át van fagyva.

Mi újság a Föld másik felén?

Hazánk egy részén az elmúlt pár napban rekordokat közelítően enyhe hőmérsékletek uralkodnak - más országokban viszont igazi tél van.

Míg tegnap Magyarország délnyugati részén megdőlt a napi minimumra vonatkozó hőmérsékleti rekord (Baranya megyében több helyen mindössze 10°C-ig hűlt a levegő), és délután Sellyén 15,8°C-kal az aznap eddig mért legmagasabb értéket (16,4°C, 1998 - Sopronhorpács) is megközelítettük, addig Földünk más vidékein igazi tél uralkodik. Kisújszálláson már megjelentek a tavasz előhírnökeiként emlegetett hóvirágok is. Csabka fotója, köszönjük!

Újdelhiben például negyven éve nem tapasztalt hidegben vacognak az ott lakók, ma reggel már az iskolákban is rendkívüli szünetet rendeltek el. A rendkívüli idei télben eddig már 87-en fagytak meg India északi részén. Mindeközben Újdelhiben tegnap 3°C-ig hűlt a levegő - erre 40 éve nem volt példa az indiai meteorológiai intézet tájékoztatása szerint. A meteorológusok szerint a héten sem javul a helyzet, sőt, tovább csökken majd a hőmérséklet.

Több száz járatot kellett törölni a szokatlanul erős hóviharok miatt Atlantában, a világ legforgalmasabb repülőterén. Az USA azon területén ritka, hogy ilyen erős hóviharok tomboljanak, ráadásul az előrejelzések szerint Georgia, Alabama, Mississippi, Louisiana államokban további erős havazás, míg délebbre ónos esők várhatóak. Már vasárnap is több út járhatatlan volt a térségben, óriási dugók alakultak ki, és a helyzet előreláthatólag csak rosszabbodni fog.

Ausztráliban ez idő tájt a nyár uralkodik, idén nem forrósággal, hanem a rendkívüli esőzésekkel kísérve. A keleti partvidéken már ősz óta szakadatlan esik az eső, a soha nem látott árvizek miatt pedig újabb és újabb települések lakóit kell kitelepíteni. Vannak olyan városok, amelyeket a napokban már többször is elöntött az ár - összesen pedig nagyobb területet borít víz, mint Franciaország és Németország területe együttesen.

Európa északnyugati részén, Skóciában a havazás, Franciaországban pedig szintén az esőzések okoznak problémát a lakosság körében. Edinburgh repülőterét is lezárták kis időre a napokban, a francia árvizeknek pedig a hirtelen jött enyhülés miatt bekövetkező olvadás sem kedvez (mint ahogy sajnos a Magyarországi belvízhelyzet sem javul).ű

De hogy a végére valami szép is jusson: a Kanári-szigeteken a Teide Obszervatóriumból rögzítették, amint a lemenő Nap szokatlan, kék sugarakkal is megszínezi az eget - nem mindennapi látványt szolgáltatva a tél közepén oly sokszor jellemző szürke napokon.