A november nagy részében jellemző zonális jellegű áramlást a hónap végére észak-déli (meridionális) időjárási berendezkedés váltotta föl kontinensünkön. Az észak-atlanti térségben a ciklonok helyét egy magasnyomású képződmény vette át, amely blokkolta az enyhe, óceáni légtömegek Európába áramlását. Az anticiklon utat nyitott a sarkvidék fölött korábban felhalmozódott hideg légtömegeknek, melyek végül északias áramlással elárasztották földrészünket. A Mediterráneumba jutó sarkvidéki eredetű levegő ciklonokat generált, melyek életük során keresztezték hazánkat és csapadékos időt okoztak.
A hideg levegő adott volt, a mediciklonok pályája döntötte el a csapadék halmazállapotát. A ciklonközpontok az ország fölött haladtak át, így az északnyugati országrész szinte végig hátoldali, hideg pozícióba került, míg a délkeleti tájak az enyhe levegőt szállító előoldalt kapták meg. Ennek megfelelően a nyugati és északi tájakon havas, téli idő köszöntött be, míg délen és keleten inkább esős, őszies hangulatú napokat éltek meg az ott lakók. Persze a fentebb leírt mondatok csak általánosságban állják meg helyüket, hiszen gyakorlatilag mindenféle csapadékformával találkozhattunk határainkon belül, beleértve ebbe a dec. 1-i nagy területet érintő ónos esőt, de pl. nov. 29-n Szegeden még zivatar is előfordult. Az országon belüli megosztottságot mégis jól szemlélteti egy egyszerű grafikon:
A legvastagabb hótakaró a Nyugat-Dunántúlon alakult ki, ahol síkvidéken helyenként 35-40cm-t mértek, de az Alpokalja magasabb csúcsain már fél méter körüli hóvastagságot is jeleztek.
Dec. 4-én vasárnap kevés felhő volt hazánk fölött, ennek köszönhetően a műholdképeken szemünk elé tárult a hótakaró területi eloszlása.
Nagy hó + derült ég = erős éjszakai lehűlés. A hideg időszak alatt csak kevés alkalommal volt felhőtlen és ködmentes ég a havas tájak fölött, ennek ellenére igen alacsony minimumokat regisztráltak a műszerek: oldalunkról Balixus, féli észlelő -18.3 fokot mért, az OMSZ mérőhálózatában Győr-Pér produkálta a legalacsonyabb értéket, -17.3 fokot. Mindkét adat dec. 5-ről származik.
A cím első részét kitárgyaltuk, térjünk rá a második felére. Skandinávia és az Azori-szigetek között egy teknő alakult ki a középtroposzférában. A teknő déli részén egy önálló ciklon örvénylik, amely az előoldalán meleg légtömegeket pumpál Európa délkeleti felére. A jelenlegi számítások szerint a magasban történő intenzív melegedés a felszínen is jelentősen érezteti hatását déli tájainkon, ahol akár 14-16 fokos nappali maximumok is lehetnek kedden és szerdán.
A ciklonhoz tartozó frontrendszer hazánkat is érinti, emiatt az enyhüléssel együtt csapadékosra fordul az idő. A legtöbb esőre sajnos pont az ÉK-i országrész számíthat, amely már amúgy is sokat szenvedett az ár- és belvízkároktól. Más szempontból vizsgálva a dolgot az újabb jelentős mennyiségű csapadék egyre közelebb visz minket egy 73 éves éghajlati rekord megdöntéséhez. A legnagyobb évi csapadékösszegről van szó: Kőszeg-Stájerházak, 1510 mm, 1937. Az idei rendkívül csapadékos év „megkoronázása” lenne ez a rekorddöntés, amire több állomás is pályázik, legnagyobb eséllyel a bükki Jávorkút. Magyarországon az éves átlagos csapadékmennyiség kb. 500-800 mm, tájegységektől függően. Utóbbi érték jellemző a hegyvidékekre, tehát a rekord az nagyjából az ottani átlag kétszeresének felelne meg.
Napok óta látszik a modelleken, hogy az enyhe idő órái már annak kezdetekor meg voltak számlálva. Az előrejelzések tanulsága szerint az észak-atlanti térségben egy anticiklon folyamatosan megerősödik. A kelet felé nyomakodó anticiklon gyengíti, majd kettészakítja a fentebb említett teknőt. A folyamat közben a Vizcayai-öböl térségében ciklon alakul ki, ami Ék felé mozogva kimélyül. Az anticiklon és a friss ciklon közös áramlási rendszerében Közép-Európát sarkvidéki eredetű légtömegek árasztják el. Az esemény a tapasztaltabb időjárás-kedvelőket is meglepő sebességgel és mértékben zajlik le, amit jól megfigyelhetünk a GFS modell 850 hpa-os szintre szóló fáklyadiagramján. Ezen a magassági szinten 15-20 fokos hőmérséklet-csökkenést láthatunk alig több mint 1 nap alatt! Összehasonlításul: egy átlagos hidegfront idején kb. 5-8 fokos ez a csökkenés.
Az erős lehűlést okozó hidegfront valamikor csütörtökön reggel vagy délelőtt lép be az országba. Hatására eleinte a Kisalföldön, később másutt is megélénkül, megerősödik az északnyugati szél. Főként a Dunántúlon időnként viharossá fokozódik a légmozgás, a széllökések sebessége síkvidéken 80-90 km/h, a dombtetőkön, hegycsúcsokon 110-130 km/h is lehet. A Bakony felől lebukó szél a Balaton térségében síkvidéken is okozhat 100 km/h fölötti széllökéseket. Jelen állás szerint konvektív cellák (zápor, zivatar) kialakulásának nem nagy a valószínűsége, de nem is zárható ki. Ezek környezetében az imént leírt értékekhez még 10-20 km/h-t hozzá lehet számolni.
A frontátvonulás csapadékhullással is jár, ami eleinte nagyrészt eső lesz. Ez később a hideg beáramlásával havazásba mehet át. A modellek között egyelőre még nincs összhang e tekintetben, ennek fényében nem mennénk bele a havazás részarányának, esetleges hótakaró vastagságának becslésébe. Fórumainkat, előrejelzéseinket követve ezt is hamarosan megtudhatják az érdeklődők.
A lehűlés a felszín közelében is jelentkezik. Csütörtökön rendhagyó módon napközben is csökkeni fog a hőmérséklet. A szerda délután jellemző 7-14 fok helyett másnap délután már csak 0-7 fok közötti értékeket mérhetünk, ami aztán este tovább csökken. A szélhűtés tovább rontja hőérzetünket, egy példával illusztrálva: a +2 fokos hőmérsékletet élénk szélben -4 foknak érezzük.
Összességében tehát változékony napok következnek, reméljük, hogy kevés kárral vészeljük át a csapadékos és viharos időszakot. Ami a folytatást illeti: ha országosan nem is, de egyes régiókban téli idő valószínű, a hétvégén elszórtan havazás is lehet. A jövő hét elejére hideg időt várnak a modellek, egyelőre szárazabb kivitelben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése