Március óta eresztik le folyamatosan a Balaton vizét a Sió-csatornába a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei; ha nem így tennének, a tó ma már két méternél tetőzne, és maga alá temetné Siófokot. Egyelőre a szakemberek nem látnak esélyt a tó vízszintjének csökkenésére - igaz, a vízmennyiség jelentős növekedésére sem. A leeresztő zsilipet és a part menti létesítményeket meg kell védeniük a magasan úszó jégtáblák pusztításától, és eddig soha nem látott mértékű szivattyúzásra és vízátemelésre készülnek.
Kedden már 127 centiméter volt a Balaton vízszintje, ami nem csak az optimális 95 centihez, de a szabályozás szerinti legmagasabb megengedett szinthez, a 110 centiméterhez képest is igen magasnak számít. Ötvenéves rekord dőlt meg ezzel - 1950 óta nem volt példa a Balaton ilyen mértékű áradására. A vízszint további jelentős emelkedésére a napokban nem számítanak a szakemberek, de egyelőre a csökkenésére sem. Dr. Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az [origo] kérdésére kedden este azt mondta: ugyanannyi víz folyik vissza a Balatonba, mint amennyit le tudnak belőle ereszteni.
A Kis-Balatonnál súlyos a belvízhelyzet. A déli-parti vasútvonal és az M7-es autópálya védelmében ide emelik át a belvíz egy részét, így a siófoki gáton leeresztett vízmennyiség nagyjából teljes egészében vissza is kerül magába a Balatonba. Ahogyan a belvíz húzódik lefelé, úgy terheli egyre jobban a tavat. A víz felhalmozódik, így hiába a folyamatos leeresztés, a vízszint nem tud csökkenni, sőt napi egy-egy centiméterrel még növekszik is.
Siófok már víz alatt lenne, ha nem lenne kilenc hónapja nyitva a gát
A vízleeresztést a Siófokon található vízeresztő zsilipen keresztül végzik a vízügy szakemberei, akik egész évben figyelik és folyamatosan dokumentálják a Balaton vízszintjét. A vízállás idén szinte egész évben az optimális felső határa közelében volt, idén ugyanis sokkal több - az elmúlt száz év átlagához képest másfélszer annyi - csapadék esett, így már márciusban kénytelenek voltak megnyitni a siófoki gátat.
A Balaton vizéből rendes körülmények között csak évente kétszer, a nyári szezon előtt tavasszal, illetve késő ősszel szoktak leereszteni. Idén rendkívüli csapadékrekordok dőltek meg, március óta folyamatosan nyitva van a zsilip, amire szintén nem volt példa az ötvenenes évek óta. Több mint 270 napja folyik át a siófoki gáton másodpercenként 39 köbméternyi víz a Balatonból, ennek ellenére kedden még mindig 127 centiméteres magasságban tetőzött a tó. "Március óta összesen 72 centimétert eresztettünk le a Balatonból" - mondja Csonki István - "Ha nem tettük volna, ma a vízszint elérné a két métert, vagyis Siófok már teljesen víz alatt lenne".
A Sió-csatornán jelenleg másodpercenként 39 köbméternyi vizet engednek le a tóból. Ennél most sokkal nagyobb teljesítményre lenne szükség, mégsem lehet a gátat jobban megnyitni. Ha még több vizet eresztenének át a zsilipen, az a jelenleg is kritikus Tolna-megyei belvízhelyzet további romlásához vezetne.
Gondot okoznak a Sió medrének korább beomlásai is, melyek helyreállítása még szintén nem fejeződött be. Bár a szaktárcánál már volt szó a vízáteresztés intenzitásának növeléséről, erről majd csak azután döntenek, miután ellenőrizték a belvízhelyzetet a Sió és a Kapos mentén. Dr. Csonki azt reméli, a helyzet december végére javulni fog, akkor elképzelhető lesz, hogy nagyobbra nyissák a gátat. Jelenleg szivattyúkkal folyik a tehermentesítés Tolnában.
Letarolhatják a partokat a magasan úszó jégtáblák
A vízügy szakemberei most leginkább a jég elleni küzdelemre összpontosítanak. A magasan úszó jégtáblák egy-egy ütközéssel akár a vasbeton műtárgyakat, például a leeresztő zsilipet is tönkretehetik. Idén először ezért arra is fel kell készülniük, hogy hajókkal folyamatosan törjék a jeget a zsilip előtt. Később az olvadás tolja majd nagy erővel a part felé a jégtáblákat, ahol a mostani rendkívül magas vízszint miatt szintén hatalmas károkat okozhatnak.
A kőhalmok, melyeket minden balatoni part mentén látni, eredetileg azt a célt szolgálnák, hogy megvédjék a partokat a jégtáblák pusztításától. Ha a vízszint magassága optimális, a kövek görgőként működve kicsúsztatják, majd visszacsúsztatják a vízbe a jégtáblákat, megakadályozva, hogy a partvédő műnek, vagy ami még rosszabb: a part menti létesítményeknek ütközzenek. Mivel ezek a kövek most a víz alatt vannak, a jégtáblák olvadáskor nemcsak a partvédő művet, de fákat, épületeket és minden part menti létesítményt letarolnának olvadáskor.
A vízügyi szakemberek ezért nagyszabású jégtörésre készülnek január-február környékén, melynek során mesterséges turzást (a part vonalával párhuzamosan futó, alacsony és hosszú szigetet, félszigetet) terveznek létrehozni. "A zsilipek védelme és a jégtörés mellett a harmadik legnagyobb kihívás idén az eddig soha nem tapasztalt mértékű szivattyúzás lesz" - mondja Csonki István. Az idei belvízhelyzet és a a Balaton folyamatos leeresztése miatt előreláthatóan túl magas lesz a vízszint a Sió felső szakaszán ahhoz, hogy a folyó elbírja a becsatlakozó kisebb vízfolyásokat is, ezért az összefolyásokat mesterségesen le zárniuk, és a csapadékvizet később visszaemelniük.
A halállományt nem, csak a part menti fákat érintheti az árvíz
"A kiöntés nem gyakorol semmilyen káros vagy előnyös hatást ökológiai szempontból és a Balaton élővilágát tekintve - válaszolta kérdésünkre a dr. Vörös Lajos, az MTA Limnológiai Kutatóintézetének osztályvezetője (a limnológia tudományága a tavak és folyóvizek élővilágával foglalkozik). "A Balaton természetes állapotában teljesen normális volt a jelenleginél jóval nagyobb vízszintingadozás is, ezt élővilága jól tolerálta, ahogyan minden más sekély vizű tóé is, sőt ennek megfelelően alakult ki" - mondta.
Vörös szerint a 2003-as különösen alacsony vízállás óta - ami egyébként szintén teljesen természetesnek számított - a Balaton vízszintjét folyamatosan a felső szabályozási szint közelében tartották, ami - ha nagyobb csapadék esett - mindig is magában hordozta a kiöntés veszélyét.
Bár a halakra nem lesz különösebb hatással, ha a tó eláztatja a part menti talajt, de meggyengülnek az idős fák gyökerei, így egy szélvihar könnyedén kidöntheti őket. Erre már nyáron is volt példa; legközelebb pedig tavasszal lehet komolyabban veszélyes e jelenség. A jég egyelőre stabilizálja a megdőlt fákat, amelyekbe levelek nélkül most még egyébként is nehezebben tud belekapni a szél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése