A hidegbetörést megelőző napokban még délen és keleten is 10°C köré emelkedtek a hőmérsékletek, vasárnap azonban már mindössze 0 és -5°C közötti csúcshőmérsékletekre van kilátás. A Dunántúlon jelenleg erősen felhős, borongós az égbolt, a Duna vonalától keletre azonban továbbra is havazik, és ez így marad a folytatásban is: a keleti országrészben várható legtovább havazás (bár hétfőn reggel a Dél-Dunántúlon is szállingózhat majd). A szél könnyedén felkaphatja a frissen lehullott havat, emiatt - főleg a középső és északkeleti megyékben - hófúvások nehezíthetik a közlekedést, vigyázzunk az utakon! Észlelőink sajnos rengeteg megcsúszásos balesetről számoltak be.
Milyen lesz a 2013-as 2014-es tél időjárása?
Amint láthatták minden évbe megírom az előttünk álló tél időjárásával kapcsolatos megérzéseimet, és gondolataimat több kevesebb sikerrel. Így a az előttünk álló téllel is ezt tettem...
Mitől függ a tél időjárása?
A tél jó apropót szolgáltat arra, hogy elgondolkozzunk azokon a tényezőkön, melyek a mi téli időjárásunkra hatással vannak/lehetnek.
This is default featured post 3 title
Go to Blogger edit html and find these sentences.Now replace these sentences with your own descriptions.
This is default featured post 4 title
Go to Blogger edit html and find these sentences.Now replace these sentences with your own descriptions.
This is default featured post 5 title
Go to Blogger edit html and find these sentences.Now replace these sentences with your own descriptions.
2010. december 27., hétfő
Fehér karácsony Már csak a Dunántúlon élők bánatnak, másutt fehérbe borult a táj vasárnap reggelre.
2010. december 23., csütörtök
Karácsonyi hidegbetörés
Nem lesz nyugodt az Ünnep: 25-én viharos széllel újabb hidegbetörés érkezik hazánkba.
Az előrejelzéseknek megfelelően jelentősen enyhült az idő az elmúlt napokban, ma Észak-Magyarország kivételével országszerte kisütött legalább néhány órára a nap, több helyen 15 fokig is emelkedett a hőmérséklet. Holnap egy mediterrán ciklon melegfrontja ér el minket, melynek köszönhetően borongós, helyenként esős időre számítunk - nem kizárt, hogy még az ég is bedörren egy-egy intenzívebb zápornál -, de a hőmérséklet még 6-8 fok körül alakul.
Az idei év enyheségét tekintve valamelyest hasonlít a tavalyihoz, 2009. december 23-án beköszöntött a tavasz, a délnyugati határon aznap 18,5 °C-ot, december 25-én pedig 21,8 °C-ot mértek a Baranya megyében található Sellyén. Ezzel akkor meg is dőlt a napi rekord, a szokatlan meleg pedig jégesőt és zivatarokat is hozott magával.
A hidegbetörés Karácsony első napján érkezik, a legerősebb széllökésekre a Dunántúlon, azon belül is a Bakony térségében számíthatunk, itt akár egy-egy 100 km/h-s széllökés is előfordulhat. A csapadék kezdetben még eső formájában hullik, majd nyugat felől fokozatosan átvált havazásba: a magasban vasárnapig ugyanis jó 15°C-ot fog csökkeni a hőmérséklet. Ahogyan már korábban is írtuk, a szeles, csapadékos idő hatására végre a levegő is kitisztul majd, a ciklon tehát végre véget vet a szmoggal kapcsolatos problémáknak.
Vasárnap eleinte keleten, majd elszórtan lehetnek hózáporok, kisebb havazás, amely nem sok jót vetít előre; a népi jóslatok ugyanis úgy tartják, hogy "ha István napon szép, napos az idő, az száraz nyarat és jó bort ígér".
2010. december 22., szerda
Vezetési tanácsok Közlekedésmeteorológia
Akár 20-30 centi hó is le eshet december 25.-én!
2010. december 20., hétfő
Eső és hó is lesz karácsonykor
Csak néhány napra enyhül meg az időjárás. Péntek estétől a magasban már megkezdődik a lehűlés. A változást okozó ciklon a számítások szerint eleinte esőt hoz, majd karácsony első napján nyugat felől egyre többfelé vált át havazásba a csapadék. Ezt követően ismét kemény fagyok jönnek.
Tartós délies áramlással csütörtökig egyre enyhébb légtömegek hatolnak a Kárpát-medence fölé. A déli megyékben már hétfőn megkezdődik a hóolvadás, északon azonban van kis esély arra is, hogy a hótakaró átvészelje a következő napokat. Az olvadás sajnos növeli a belvízzel elborított területeket.
Pénteken lesz a fordulat
Az enyhülés egész Közép-Európára kiterjed, ugyanakkor a Balti-tenger térségében marad az extrém hideg időjárás. Pénteken a számítások szerint egy mediterrán ciklon halad keresztül Magyarországon. A ciklon átvonulását csapadékhullás és markáns szélfordulás követi. A szél tartósan északiasra fordul, és a hideg, fagyos légtömeg megindul a kontinens középső vidéke felé. Így pénteken várhatóan a megnövekvő felhőzetből többfelé fordul elő esőzés, míg karácsony első napján nyugat felől egyre inkább havazás váltja fel az esőt. A megerősödő szél helyenként hófúvást is okozhat az ünnepek alatt.
A hidegbetörést követően szárazabb napok jönnek, hajnalonként ismét -15 alá csökken a hőmérséklet, így a friss hótakaró napokig megmaradhat.
2010. december 19., vasárnap
2010. december 16., csütörtök
Letarolhatják a jégtáblák a Balaton partját
Március óta eresztik le folyamatosan a Balaton vizét a Sió-csatornába a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei; ha nem így tennének, a tó ma már két méternél tetőzne, és maga alá temetné Siófokot. Egyelőre a szakemberek nem látnak esélyt a tó vízszintjének csökkenésére - igaz, a vízmennyiség jelentős növekedésére sem. A leeresztő zsilipet és a part menti létesítményeket meg kell védeniük a magasan úszó jégtáblák pusztításától, és eddig soha nem látott mértékű szivattyúzásra és vízátemelésre készülnek.
Kedden már 127 centiméter volt a Balaton vízszintje, ami nem csak az optimális 95 centihez, de a szabályozás szerinti legmagasabb megengedett szinthez, a 110 centiméterhez képest is igen magasnak számít. Ötvenéves rekord dőlt meg ezzel - 1950 óta nem volt példa a Balaton ilyen mértékű áradására. A vízszint további jelentős emelkedésére a napokban nem számítanak a szakemberek, de egyelőre a csökkenésére sem. Dr. Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az [origo] kérdésére kedden este azt mondta: ugyanannyi víz folyik vissza a Balatonba, mint amennyit le tudnak belőle ereszteni.
A Kis-Balatonnál súlyos a belvízhelyzet. A déli-parti vasútvonal és az M7-es autópálya védelmében ide emelik át a belvíz egy részét, így a siófoki gáton leeresztett vízmennyiség nagyjából teljes egészében vissza is kerül magába a Balatonba. Ahogyan a belvíz húzódik lefelé, úgy terheli egyre jobban a tavat. A víz felhalmozódik, így hiába a folyamatos leeresztés, a vízszint nem tud csökkenni, sőt napi egy-egy centiméterrel még növekszik is.
Siófok már víz alatt lenne, ha nem lenne kilenc hónapja nyitva a gát
A vízleeresztést a Siófokon található vízeresztő zsilipen keresztül végzik a vízügy szakemberei, akik egész évben figyelik és folyamatosan dokumentálják a Balaton vízszintjét. A vízállás idén szinte egész évben az optimális felső határa közelében volt, idén ugyanis sokkal több - az elmúlt száz év átlagához képest másfélszer annyi - csapadék esett, így már márciusban kénytelenek voltak megnyitni a siófoki gátat.
A Balaton vizéből rendes körülmények között csak évente kétszer, a nyári szezon előtt tavasszal, illetve késő ősszel szoktak leereszteni. Idén rendkívüli csapadékrekordok dőltek meg, március óta folyamatosan nyitva van a zsilip, amire szintén nem volt példa az ötvenenes évek óta. Több mint 270 napja folyik át a siófoki gáton másodpercenként 39 köbméternyi víz a Balatonból, ennek ellenére kedden még mindig 127 centiméteres magasságban tetőzött a tó. "Március óta összesen 72 centimétert eresztettünk le a Balatonból" - mondja Csonki István - "Ha nem tettük volna, ma a vízszint elérné a két métert, vagyis Siófok már teljesen víz alatt lenne".
A Sió-csatornán jelenleg másodpercenként 39 köbméternyi vizet engednek le a tóból. Ennél most sokkal nagyobb teljesítményre lenne szükség, mégsem lehet a gátat jobban megnyitni. Ha még több vizet eresztenének át a zsilipen, az a jelenleg is kritikus Tolna-megyei belvízhelyzet további romlásához vezetne.
Gondot okoznak a Sió medrének korább beomlásai is, melyek helyreállítása még szintén nem fejeződött be. Bár a szaktárcánál már volt szó a vízáteresztés intenzitásának növeléséről, erről majd csak azután döntenek, miután ellenőrizték a belvízhelyzetet a Sió és a Kapos mentén. Dr. Csonki azt reméli, a helyzet december végére javulni fog, akkor elképzelhető lesz, hogy nagyobbra nyissák a gátat. Jelenleg szivattyúkkal folyik a tehermentesítés Tolnában.
Letarolhatják a partokat a magasan úszó jégtáblák
A vízügy szakemberei most leginkább a jég elleni küzdelemre összpontosítanak. A magasan úszó jégtáblák egy-egy ütközéssel akár a vasbeton műtárgyakat, például a leeresztő zsilipet is tönkretehetik. Idén először ezért arra is fel kell készülniük, hogy hajókkal folyamatosan törjék a jeget a zsilip előtt. Később az olvadás tolja majd nagy erővel a part felé a jégtáblákat, ahol a mostani rendkívül magas vízszint miatt szintén hatalmas károkat okozhatnak.
A kőhalmok, melyeket minden balatoni part mentén látni, eredetileg azt a célt szolgálnák, hogy megvédjék a partokat a jégtáblák pusztításától. Ha a vízszint magassága optimális, a kövek görgőként működve kicsúsztatják, majd visszacsúsztatják a vízbe a jégtáblákat, megakadályozva, hogy a partvédő műnek, vagy ami még rosszabb: a part menti létesítményeknek ütközzenek. Mivel ezek a kövek most a víz alatt vannak, a jégtáblák olvadáskor nemcsak a partvédő művet, de fákat, épületeket és minden part menti létesítményt letarolnának olvadáskor.
A vízügyi szakemberek ezért nagyszabású jégtörésre készülnek január-február környékén, melynek során mesterséges turzást (a part vonalával párhuzamosan futó, alacsony és hosszú szigetet, félszigetet) terveznek létrehozni. "A zsilipek védelme és a jégtörés mellett a harmadik legnagyobb kihívás idén az eddig soha nem tapasztalt mértékű szivattyúzás lesz" - mondja Csonki István. Az idei belvízhelyzet és a a Balaton folyamatos leeresztése miatt előreláthatóan túl magas lesz a vízszint a Sió felső szakaszán ahhoz, hogy a folyó elbírja a becsatlakozó kisebb vízfolyásokat is, ezért az összefolyásokat mesterségesen le zárniuk, és a csapadékvizet később visszaemelniük.
A halállományt nem, csak a part menti fákat érintheti az árvíz
"A kiöntés nem gyakorol semmilyen káros vagy előnyös hatást ökológiai szempontból és a Balaton élővilágát tekintve - válaszolta kérdésünkre a dr. Vörös Lajos, az MTA Limnológiai Kutatóintézetének osztályvezetője (a limnológia tudományága a tavak és folyóvizek élővilágával foglalkozik). "A Balaton természetes állapotában teljesen normális volt a jelenleginél jóval nagyobb vízszintingadozás is, ezt élővilága jól tolerálta, ahogyan minden más sekély vizű tóé is, sőt ennek megfelelően alakult ki" - mondta.
Vörös szerint a 2003-as különösen alacsony vízállás óta - ami egyébként szintén teljesen természetesnek számított - a Balaton vízszintjét folyamatosan a felső szabályozási szint közelében tartották, ami - ha nagyobb csapadék esett - mindig is magában hordozta a kiöntés veszélyét.
Bár a halakra nem lesz különösebb hatással, ha a tó eláztatja a part menti talajt, de meggyengülnek az idős fák gyökerei, így egy szélvihar könnyedén kidöntheti őket. Erre már nyáron is volt példa; legközelebb pedig tavasszal lehet komolyabban veszélyes e jelenség. A jég egyelőre stabilizálja a megdőlt fákat, amelyekbe levelek nélkül most még egyébként is nehezebben tud belekapni a szél.
Holnap délutántól kiadós havazás!
Pénteken eleinte marad a változóan felhős ég, elszórtan újabb hózáporokkal, hószállingózással. Napközben aztán délnyugat felől, egy mediterrán ciklon hatására, megvastagszik a felhőzet, beborul az ég, és délnyugat felől havazás kezdődik. Éjfélig nagyjából az Esztergom-Pécs vonalig terjedhet a havazás, délnyugaton már 8-12cm-es friss hó hullhat. Az északkeleti, keleti szél megerősödik, így főleg a Mecsekben hóátfúvások alakulhatnak ki. Egész nap fagyhat.
Szombaton a nap első felében sokfelé várható kiadós mennyiségű havazás, általában 5-15cm mennyiségű friss hóval. Napközben nyugat felől fokozatosan csökken a felhőzet, és megszűnik a hóesés. A szél délelőtt megerősödhet, hófúvásokat okozva. Csak az induljon útnak, akinek feltétlenül muszáj, havas, síkos utakra számíthatunk! Délután is csak -5 fok körül alakulhat a hőmérséklet.
Vasárnapra kissé megenyhül az idő, megerősödik, néhol viharossá fokozódik a déli szél. Északon szórványosan, máshol elszórtan alakulhat ki havazás, ónos eső. Fagyosan telhet aranyvasárnap napja is.
2010. december 15., szerda
Nyugat is fehéredhet...
Csütörtökön változóan, gyakran erősen felhős lesz az ég, eleinte a Dél-Dunántúlon szórványosan, majd országszerte elszórtan alakulhat ki hózápor, hószállingózás. A reggeli -17 és -4 fokos zord fagyból délutánra -4 fok köré enyhül a levegő.
Péntek reggel is keményen fagyos időre ébredhetünk. Napközben változóan felhős lesz az ég, majd délutántól egy genovai ciklon hatására délnyugat felől egyre vastagabb felhők érkeznek, és délnyugat felől kiadós havazás kezdődik. Délután is mindössze -5 fok körüli hőmérsékleteket mérhetünk. A Mecsekben este a megerősödő északkeleti szél hatására már hófúvások alakulhatnak ki, lelassulhat a forgalom!
Szombaton a délutáni órákig többnyire borult lesz az ég, és sokfelé számíthatunk jelentős mennyiségű havazásra. Főleg az ország déli és keleti tájain 10-15cm körüli friss hó hullhat. Az északi szél megerősödik, és többfelé hófúvást okoz. Nehéz lehet a közlekedés, e napon csak az induljon útnak, akinek nagyon muszáj, és aki felkészült a téli útviszonyokra!
Vasárnap újabb havazás lehet, sőt a magasban érkező melegebb levegő hatására ónos eső is kialakulhat. Karácsonyra megenyhülhet az idő...
2010. december 13., hétfő
Hétvégi hóesés
Újra megosztott volt ma reggel az ország: míg keleten hideg. ám napsütéses reggelre ébredhettünk, addig nyugaton borongós égre tekinthettünk fel. A Dunántúl északi felén, valamint a középső országrészben - a főváros környezetében - is egyre többfelé kezdett el havazni, a déli órákban már az egész Duna-Tisza közén hópelyhek hullottak alá az égből. Hogy hazánkban hol várják a síelőket, illetve hogy milyen a hóhelyzet a külföldi pályákon, arról itt tájékozódhatunk.
Az éjszaka folyamán erősen fagyott: szombaton hajnalra a derült égboltnak köszönhetően északkeleten helyenként -10°C alá süllyedt a hőmérők higanyszála, de országszerte -3 és -10°C közötti értékeket mérhettünk.
A nap közepén azonban a nyugati országrészben már megkezdődött a melegedés, a Sopron-Zalaegerszeg vonalon már fagypont felettiek, a Balaton térségében 0°C körüliek voltak a hőmérsékletek, így előbb területeken lassú olvadás kezdődött.
Jelenleg a Tiszántúlon még még felszakadozott a felhőzet, délnyugaton borult az ég, ám az ország többi részén havazik, a melegedésnek köszönhetően azonban nyugaton a délutáni órákban átválthat havas esőbe, átmenetileg akár ónos eső is hullhat. A nap második felében az Észak-Dunántúlon feltámad a szél: a Kisalföld, az Alpokalja és a Bakony térségében akár viharos lökések is előfordulhatnak majd. Közlekedjünk óvatosan, kisebb hóátfúvások kialakulhatnak!
2010. december 10., péntek
Párizsban fennakadásokat okozott a havazás
Párizsban tegnap teljesen megbénította az életet a havazás. A francia fővárosban 10 centiméter hó hullott.
A párizsi reptéren lassan visszatér az élet a régi kerékvágásba, miután szerdán a havazás miatt teljesen megbénult a közlekedés.
A téli időjárás miatt az Eiffel tornyot is lezárták a látogatók elől, amelyet csütörtökön is csak részben nyitottak meg. A közúti közlekedés is akadozik, a lehullott 10 centiméter hó miatt, ugyanis ekkora hó viszonylag ritkán hullik Párizsban.
Időjárás-előrejelzés
Szombaton a kezdetben napos keleti megyékben is borultságig növekszik a felhőzet és ezzel egyidejűleg egyre többfelé számíthatunk havazásra. Délután nyugaton csökken a csapadékhajlam, kora este felszakadozhat a felhőzet és ott a havazást havas eső, esetleg néhol ónos eső válthatja fel. A mérsékelt légmozgás délutántól a Kisalföldön északnyugatira fordul, megerősödik, viharos széllökések is lehetnek. A csúcshőmérsékletek -3 és +3 °C között alakulnak.
Vasárnap többnyire erősen felhős, borult időre ébredhetünk, szórványosan számíthatunk gyenge havazásra, hózáporra, havas esőre. A nyugati szelet a középső részeken és északnyugaton erős lökések kísérhetik. A hőmérséklet +1 és -4 °C között alakul.
A jövő héten a gyakran erősen felhős ég mellett elszórtan várhatóak hózáporok, de nagyobb mennyiségű csapadék sehol sem valószínű. Erős éjszakai fagyokra és hideg nappalokra van kilátás.
Magyarországi veszélyjelzés
eső területeket kivéve estig lehetnek 60 km/h körüli széllökések, a
Dunántúl északi részén néhol a 70 km/h-t is megközelítheti.
Az ország délnyugati részén a Szombathely-Mecsek vonaltól délnyugatra átmeneti erősebb
intenzitású havazásból még 2-5 cm lehullhat, de délután mindenütt
megszűnik a csapadék. Az ország más részein - elsősorban az
Északi-középhegység keleti részén, a Miskolc-Debrecen vonal néhány
tíz km széles sávjában, valamint a Dunántúl északi részén (kiemelten
a Bakonyban) - hózáporok fordulnak elő, de ezekből jellemzően
hólepel, legfeljebb 1-2 cm alakul ki.
Szombat hajnalban egy melegfront érkezik. Hatására előbb az ország
északnyugati részén, majd fokozatosan másutt is havazás kezdődik, a
Tisza vonaláig csak délután jut el a csapadék. Kezdeti havazást
nyugat felől havas eső, eső váltja fel, de Vas, Zala és Veszprém
megyékben átmenetileg ónos eső is előfordulhat.
Összességében általában hólepel- 10 cm
friss hóréteg alakulhat ki, a nagyobb mennyiség az ország északabbi
részein várható - délnyugaton a legkevésbé -, de a Dunántúlon a nap
második felében már olvadás valószínű.
2010. december 9., csütörtök
Rekordszél előtt rekordmeleg
Időjárás előrejelzés
Pénteken változóan, főleg a keleti és a délnyugati megyékben gyakran erősen felhős lesz az ég, és elsősorban ezeken a vidékeken alakul ki kisebb havazás, átfutó hózápor. Erős lesz az északnyugati szél. -2, 2 fokra melegszik a levegő.
Szombaton eleinte keleten rövid időre még kisüt a nap, majd nyugat felől erős felhősödés kezdődik, és egyre nagyobb területen várható havazás, délután a nyugati részeken havas eső is kialakulhat. Élénk lesz a délnyugati szél. Kora délután -2, 3 fok várható.
Vasárnap többször erősen felhős lesz az ég, szórványosan várható kisebb havazás, nyugaton, délnyugaton havas eső. Megerősödik az északnyugati szél. 0, 5 fokra melegszik a levegő.
Hétfőn változóan felhős lesz az ég, a pár órás napsütés mellett szórványosan alakul ki hózápor. Erős lesz az északi szél. -1, 4 fok között tetőzik a hőmérséklet.
Kedden változóan, időnként erősen felhős lesz az ég. Szórványosan alakulnak ki hózáporok. Az északi szél erős lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet -5, 0 fok között alakul.
Szerdán a változó felhőzet mellettt több órára a a nap is kisüt. Csapadék nem valószínű. Élénk lesz az északi szél. -6, -1 fok között tetőzik a hőmérséklet. Itt egy videó is http://tv2.hu/tenyek/video/idojarasjelentes-2010-12-09-reggel
Bajban az Alföld
5 Budapestnek megfelelő területet borít belvíz hazánkban, a folyókon közel 800 km-en van készültség.
A múlt héten lehullott 20-40 mm csapadék hatására jelentősen megnőtt a belvízzel borított területek nagysága, jelenleg a védekezéssel érintett területeken 249 200 ha-t borít belvíz, ez körülbelül 5 Budapestnek megfelelő terület.
Ennek nagyjából a fele, 136 200 hektár vetés-szántó. Az északi megyékben a hótakaró, a déli részeken a területek bejárhatatlansága miatt azonban nehéz a belvíz felmérése. A teljesen átitatott, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terület ennek akár a kétszerese is lehet - olvashatjuk a Vízügyi és Környezetvédelmi Központ Igazgatóság hétfőn kiadott közleményében.
Jelenleg 130 település védekezik belvízvédelmi készültség elrendelése mellett, ebből 16 település III. fokban (Báránd, Földes, Csökmő, Mezősas, Újiráz, Abony, Örményes, Csanádpalota, Csanytelek, Szarvas, Murony, Gyomaendrőd, Kétsoprony, Kamut, Mezőberény, Telekgerendás).
Jelenleg folyóink fővédvonalain 783 km hosszon van árvízvédelmi készültség, ez megfelel annak, mintha kétszer oda-vissza megtennénk az utat Budapest és Győr között.
A következő napokban további kiadós esőre van kilátás, ezért feltehetőleg tovább fog növekedni a belvízzel borított területek nagysága.
30 éves rekord dőlt meg
A Mikulás zsákjában a délnyugati országrészbe tavaszi enyheséget hozott, minden eddiginél melegebbet mértek.
December 7-én még sosem mértek olyan meleget az országban, mint ma. Az 1979-ben Szekszárdon mért, 16,4 °C-nál is magasabbra, 18,5 °C-ig emelkedett délután a hőmérséklet a Baranya megyei Sellyén, sőt a Dél-Dunántúlon máshol is rekord közeli vagy a fölötti értékeket mértek. - olvashatjuk a MR-1 Kossuth rádió honlapján.
Nem mindenütt volt ám ilyen meleg, Sellyétől mintegy 250 km-re Sopronban - a hűség városában - és az Északi-középhegység vidékén ugyanekkor alig mértek többet 5 °C-nál és itt helyenként még mindig 15-20 cm-es a hóréteget vastagsága.
Sőt! Amennyiben hihetünk az időjárási modelleknek holnap is rekord közelébe fog melegedni a levegő, ugyancsak a Dél-Dunántúlon várható a legmelegebb. December 8-án az eddigi abszolút maximum hőmérsékletet a Bonyhád közelében található Máza nevű településünk tartja 18,8 °C-kal, amit 2006-ban regisztráltak.
Ezzel aztán véget ér az enyheség, csütörtökön viharossá fokozódó északnyugati szél kíséretében sarkividéki eredetű, nagyjából 15 °C-kal hidegebb levegő zúdul be a Kárpát-medencébe, először esőre, majd havazásra, hózáporokra számíthatunk.
Megdőlt a szélrekord a Kab-hegyen: 172 km/h
A csütörtök délelőtt orkán erejű széllel érkező hidegbetörés megdöntötte a szélrekordot: 172 km/h-s lökést mértek a Kab-hegyen.
Csütörtök délelőtt 9 óra 20 perckor rögzítette az Országos Meteorológiai Szolgálat műszere a 599 méter magas Kab-hegyen az eddig valaha Magyarországon mért legerősebb széllökést, 172 km/h-t, erősítette meg az OMSZ ügyeletes meteorológusa telefonos megkeresésünkre. Az eddigi rekordot idén májusban mérték ugyanitt, akkor 165 km/h volt a csúcs.
A kiugró széllökést egy hidegbetörés okozta, mely a Dunántúl nagy részén néhány óra leforgása alatt közel 10 °C-al hűtötte le a levegőt, az esőt egyre többfelé a havazás váltotta fel. A legnagyobb hőmérsékleti kontraszt a délelőtti órákban volt megfigyelhető; ekkor az Észak-Dunántúlon 0 és 2°C közöttiek voltak a hőmérsékletek, míg a délkeleti megyékben még őszies hangulatot sugalltak az értékek: Békéscsabán 14°C-ot mutattak a hőmérők.
A szeles időben az utakra sodródott, letörött faágak mellett hófúvások is nehezítik a közlekedést, a Balaton térségében pedig további problémákat okoz a magyar tenger magas vízállása: a déli part mélyebben fekvő területeit elöntötte a víz.
2010. december 8., szerda
Vezetési tanácsok Közlekedésmeteorológia
Emberi hatások Orvosmeteorológia
Időjárás-előrejelzés
Szerdán eleinte főleg keleten számíthatunk kisebb esőre, majd napközben nyugat felől szűnni kezd a csapadék, a Dunántúlon felszakadozik a felhőzet, többfelé előtűnik a Nap is; keleten azonban még késő délután is számíthatunk csapadékra. A légmozgás délen többfelé megélénkül, a legmelegebb órákban pedig 9-15°C-ig emelkedik a hőmérséklet, csupán északnyugaton lehet hűvösebb.
Csütörtökön reggel északon és keleten valószínű további csapadék, de az ország más területei felett is sok lesz a felhő. A szelet délkeleten időnként élénk lökések kísérhetik, a kevésbé szeles északnyugaton pedig párássá, ködössé válhat a levegő. 4-10°C-ig csökken csupán a hőmérséklet, de északnyugaton hidegebb is lehet. Napközben nyugat felől erős, majd viharossá fokozódó szél kíséretében egy markáns hidegfront érkezik, tovább vastagszik a felhőzet. Egyre többfelé számíthatunk csapadékra, mely kezdetben eső, zápor lesz, majd a fokozatosan átvált havasesőbe, havazásba. Délután 5-10°C-os maximumokra készülhetünk, de északnyugaton már csak 2-3°C valószínű.
2010. december 7., kedd
Lehűlés után, lehűlés előtt!
A november nagy részében jellemző zonális jellegű áramlást a hónap végére észak-déli (meridionális) időjárási berendezkedés váltotta föl kontinensünkön. Az észak-atlanti térségben a ciklonok helyét egy magasnyomású képződmény vette át, amely blokkolta az enyhe, óceáni légtömegek Európába áramlását. Az anticiklon utat nyitott a sarkvidék fölött korábban felhalmozódott hideg légtömegeknek, melyek végül északias áramlással elárasztották földrészünket. A Mediterráneumba jutó sarkvidéki eredetű levegő ciklonokat generált, melyek életük során keresztezték hazánkat és csapadékos időt okoztak.
A hideg levegő adott volt, a mediciklonok pályája döntötte el a csapadék halmazállapotát. A ciklonközpontok az ország fölött haladtak át, így az északnyugati országrész szinte végig hátoldali, hideg pozícióba került, míg a délkeleti tájak az enyhe levegőt szállító előoldalt kapták meg. Ennek megfelelően a nyugati és északi tájakon havas, téli idő köszöntött be, míg délen és keleten inkább esős, őszies hangulatú napokat éltek meg az ott lakók. Persze a fentebb leírt mondatok csak általánosságban állják meg helyüket, hiszen gyakorlatilag mindenféle csapadékformával találkozhattunk határainkon belül, beleértve ebbe a dec. 1-i nagy területet érintő ónos esőt, de pl. nov. 29-n Szegeden még zivatar is előfordult. Az országon belüli megosztottságot mégis jól szemlélteti egy egyszerű grafikon:
A legvastagabb hótakaró a Nyugat-Dunántúlon alakult ki, ahol síkvidéken helyenként 35-40cm-t mértek, de az Alpokalja magasabb csúcsain már fél méter körüli hóvastagságot is jeleztek.
Dec. 4-én vasárnap kevés felhő volt hazánk fölött, ennek köszönhetően a műholdképeken szemünk elé tárult a hótakaró területi eloszlása.
Nagy hó + derült ég = erős éjszakai lehűlés. A hideg időszak alatt csak kevés alkalommal volt felhőtlen és ködmentes ég a havas tájak fölött, ennek ellenére igen alacsony minimumokat regisztráltak a műszerek: oldalunkról Balixus, féli észlelő -18.3 fokot mért, az OMSZ mérőhálózatában Győr-Pér produkálta a legalacsonyabb értéket, -17.3 fokot. Mindkét adat dec. 5-ről származik.
A cím első részét kitárgyaltuk, térjünk rá a második felére. Skandinávia és az Azori-szigetek között egy teknő alakult ki a középtroposzférában. A teknő déli részén egy önálló ciklon örvénylik, amely az előoldalán meleg légtömegeket pumpál Európa délkeleti felére. A jelenlegi számítások szerint a magasban történő intenzív melegedés a felszínen is jelentősen érezteti hatását déli tájainkon, ahol akár 14-16 fokos nappali maximumok is lehetnek kedden és szerdán.
A ciklonhoz tartozó frontrendszer hazánkat is érinti, emiatt az enyhüléssel együtt csapadékosra fordul az idő. A legtöbb esőre sajnos pont az ÉK-i országrész számíthat, amely már amúgy is sokat szenvedett az ár- és belvízkároktól. Más szempontból vizsgálva a dolgot az újabb jelentős mennyiségű csapadék egyre közelebb visz minket egy 73 éves éghajlati rekord megdöntéséhez. A legnagyobb évi csapadékösszegről van szó: Kőszeg-Stájerházak, 1510 mm, 1937. Az idei rendkívül csapadékos év „megkoronázása” lenne ez a rekorddöntés, amire több állomás is pályázik, legnagyobb eséllyel a bükki Jávorkút. Magyarországon az éves átlagos csapadékmennyiség kb. 500-800 mm, tájegységektől függően. Utóbbi érték jellemző a hegyvidékekre, tehát a rekord az nagyjából az ottani átlag kétszeresének felelne meg.
Napok óta látszik a modelleken, hogy az enyhe idő órái már annak kezdetekor meg voltak számlálva. Az előrejelzések tanulsága szerint az észak-atlanti térségben egy anticiklon folyamatosan megerősödik. A kelet felé nyomakodó anticiklon gyengíti, majd kettészakítja a fentebb említett teknőt. A folyamat közben a Vizcayai-öböl térségében ciklon alakul ki, ami Ék felé mozogva kimélyül. Az anticiklon és a friss ciklon közös áramlási rendszerében Közép-Európát sarkvidéki eredetű légtömegek árasztják el. Az esemény a tapasztaltabb időjárás-kedvelőket is meglepő sebességgel és mértékben zajlik le, amit jól megfigyelhetünk a GFS modell 850 hpa-os szintre szóló fáklyadiagramján. Ezen a magassági szinten 15-20 fokos hőmérséklet-csökkenést láthatunk alig több mint 1 nap alatt! Összehasonlításul: egy átlagos hidegfront idején kb. 5-8 fokos ez a csökkenés.
Az erős lehűlést okozó hidegfront valamikor csütörtökön reggel vagy délelőtt lép be az országba. Hatására eleinte a Kisalföldön, később másutt is megélénkül, megerősödik az északnyugati szél. Főként a Dunántúlon időnként viharossá fokozódik a légmozgás, a széllökések sebessége síkvidéken 80-90 km/h, a dombtetőkön, hegycsúcsokon 110-130 km/h is lehet. A Bakony felől lebukó szél a Balaton térségében síkvidéken is okozhat 100 km/h fölötti széllökéseket. Jelen állás szerint konvektív cellák (zápor, zivatar) kialakulásának nem nagy a valószínűsége, de nem is zárható ki. Ezek környezetében az imént leírt értékekhez még 10-20 km/h-t hozzá lehet számolni.
A frontátvonulás csapadékhullással is jár, ami eleinte nagyrészt eső lesz. Ez később a hideg beáramlásával havazásba mehet át. A modellek között egyelőre még nincs összhang e tekintetben, ennek fényében nem mennénk bele a havazás részarányának, esetleges hótakaró vastagságának becslésébe. Fórumainkat, előrejelzéseinket követve ezt is hamarosan megtudhatják az érdeklődők.
A lehűlés a felszín közelében is jelentkezik. Csütörtökön rendhagyó módon napközben is csökkeni fog a hőmérséklet. A szerda délután jellemző 7-14 fok helyett másnap délután már csak 0-7 fok közötti értékeket mérhetünk, ami aztán este tovább csökken. A szélhűtés tovább rontja hőérzetünket, egy példával illusztrálva: a +2 fokos hőmérsékletet élénk szélben -4 foknak érezzük.
Összességében tehát változékony napok következnek, reméljük, hogy kevés kárral vészeljük át a csapadékos és viharos időszakot. Ami a folytatást illeti: ha országosan nem is, de egyes régiókban téli idő valószínű, a hétvégén elszórtan havazás is lehet. A jövő hét elejére hideg időt várnak a modellek, egyelőre szárazabb kivitelben.
Támad a hideg tél!
Csak pár napig tart ki az enyhébb időjárás, aztán ismét fázni fogunk.
A hétvégi nagy havazások után kevésbé télies időt hozott a Mikulás: a hét elején megenyhült az idő hazánk nagy részén, már tegnap jóval magasabb hőmérsékleteket mérhettünk délután, mint az elmúlt napokban.
Kedden-szerdán aztán tovább folytatódik a melegedés, délnyugaton helyenként 15°C-nál is magasabbra kúszhat fel a hőmérő higanyszála, és reggelente is igencsak enyhe időben lehet részünk. Sajnos ezzel együtt az érkező légtömegek nagyon magas nedvességtartalmúak is, ami tovább rontja jelenlegi árvíz- és belvízhelyzetet.
Csütörtökön azonban kárpótolja még ezt a pár napot is a hideg: egy markáns hidegfront érkezik majd, erős, aztán viharos északnyugati széllel, és alaposan lehűti a levegőt a Kárpát-medencében. A kezdeti eső nyugat felől fokozatosan átvált ónos esőbe, havas esőbe, majd havazásba, így sokfelé hófúvások is nehezíthetik majd a közlekedést. Az érkező hidegfront pár óra alatt drasztikus, nagyjából 15°C-os hőmérsékletcsökkenést okoz a magasban, amint azt a friss fáklyadiagramon is nyomon lehet követni. Mindez pedig megerősödő, sőt viharossá fokozódó széllel társul majd.
Péntektől a sarkvidégi hideg beáramlása mellett havazásra is kell számítani, több centiméternyi friss hó várható országszerte, és igencsak fázós napok elébe nézünk majd: mindenhol fagypont körül, sokfelé napközben is az alatti csúcshőmérsékletek várhatóak, és hajnalonként is erősen fagyni fog. Hőérzetünket pedig tovább ronthatja a gyakran megerősödő, főleg a Dunántúlon viharos lökésekkel kísért szél.
A bizonytalanság azonban rendkívül nagy a hétvégétől kezdve: egy mediterrán ciklon hatására akár egy átmeneti enyhülés is benne van a pakliban délnyugatra, de az sem elképzelhetetlen (sőt, valamivel valószínűbb is), hogy tovább erősödik majd a lehűlés: ez esetben viszont csak kevés csapadék hullana.
Ám biztos, ami biztos: az erős hidegfront csütörtökre borítékolható, a fagyos levegő pedig helyenként nagy viharral érkezhet; készüljünk fel rá még időben!
2010. december 6., hétfő
Időjárási helyzet Európában és a Kárpát-medencében
Skandinávia és az Azori-szigetek között egy teknő alakult ki, melyen belül több önálló ciklonközpont örvénylik. Hatásukra a kontinens jelentős részén csapadékos időjárás uralkodik. Az északon található ciklonális mező tovább növeli a térségben már amúgy is tekintélyes hótakarót, ezzel szemben az óceán fölött örvényló ciklon esőt és enyhülést hoz Nyugat- és Közép-Európa egyre nagyobb területeire. A jobbára száraz, eseménytelen idő Délkelet-Európába szorul vissza. Az enyhe, nedves légtömegek hatására hazánk egyes területeit is hamarosan kiadós esőzés áztatja, sajnos többfelé tovább rontva a belvízzel kapcsolatban kialakult helyzetet.
Időjárás előrejelzés
Kedden délelőtt az erősen felhős égből főként a keleti országrészben számíthatunk kiadós csapadékra, a Dunántúlon csak kisebb mennyiségű eső várható. Délután a keleti megyékben folytatódik a borongós idő, de csökken a csapadék intenzitása. A nyugati és középső országrészben elvékonyodik a felhőzet, és rövid időszakokra a nap is előbújhat. Élénk lesz a délnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 3, 8 fok között alakul, de délnyugaton ennél néhány fokkal melegebb is lehet.
Szerdán túlnyomóan erősen felhős, borult idő várható, legfeljebb a Dunántúlon szakadozhat fel rövid időre a felhőzet. Többfelé, főként a Dunától keletre fordul elő eső. Helyenként kiadós csapadék eshet. Élénk lesz a déli szél. 6, 11 fokra melegszik a levegő.
Csütörtökön többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég az ország felett. Sokfelé várható csapadék, keleten eleinte még eső formájában, de nyugat felől egyre nagyobb területen megy át előbb havas eső, majd havazásba a csapadék. Kiadós hó hullhat. Megerősödik az északnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0, 5 fok között alakul.
Pénteken felszakadozik, csökken a felhőzet, de kisebb havazára, hózáporokra elszórtan még számítani kell. Az északnyugati szél erős lesz. -4, 1 fokra számíthatunk.
Szombaton eleinte több-kevesebb időre kisüt a nap, majd nyugat felől felhősödés kezdődik, és egyre nagyobb területen várható havazás. Erős lesz az északnyugati szél. -6, -1 fok között tetőzik a hőmérséklet.
Vasárnap jobbára erősen felhős, borult lesz az ég, többfelé várható havazás, a délnyugati határszélen esetleg havas eső. Az északnyugati szél élénk lesz. A hőmérséklet csúcsértéke -3, 2 fok között alakul.
Ez történt novemberben
A hónap első két dekádjában enyhe, többször napos időben lehetett részünk, végül az ország jelentős részébe megérkezett a tél.
November első harmadában a sokéves átlagnál több fokkal enyhébb idő volt, csupán elsején reggel mértek többfelé fagypont alatti minimum hőmérsékleteket. 5-én és 6-án sokfelé 20 °C közelében, sőt helyenként a fölé melegedett a levegő, köszönhető mindez a folyamatos délnyugati áramlásnak, amely mentén enyhe és nagyrészt száraz levegő árasztotta el hazánkat. Ennek következtében 7-ig számottevő csapadék sehol sem hullott, reggelente azonban elszórtan ködfoltok képződtek, itt-ott délelőtt tartósabban
megmaradtak. Az anticiklon leszálló légmozgása szennyezetté tette hazánk levegőét, a szálló por koncentrációja sokfelé átlépte az egészségügyi határértéket, sőt voltak olyan helyek ahol ennek kétszeresét mérték.
8-ától aztán nagymértékű változást vett Európa, ezen belül Kárpát-medence időjárása is. Izlandnál néhány nap leforgása alatt két viharciklon is kimélyült; az első 7-én este.
Becky hatásaként a mediterrániumban kialakult egy ún. peremciklon is, így délnyugatról egyre nedvesebb, de továbbra enyhe légtömegek érkeztek hazánkba, sokfelé megélénkült, megerősödött a szél, kitisztult a levegő és országszerte jeleztek esőt Észlelőink. 8-án, 9-én és 10-én országszerte volt több-kevesebb csapadék, csupán időnként vékonyodott és szakadozott fel a felhőzet, 10-én délkeleten nagy területi átlagban 20 mm-nél is nagyobb mennyiségű eső esett; ekkor a déli szomszédainknál helyenként még egy-egy zivatar is előfordult, de országunk felett is labilissá vált a légkör, melyet jól bizonyítanak a képtárunkba feltöltött mammás fotók. A másik viharciklon térségünk időjárását jelentősbben nem befolyásolta, viszont a nem mindennapi légköri képződményről, Carmen-ről beszámoltunk.
Átmenetileg hűvösebb levegő érkezett fölénk, de csak 12-én hajnalra süllyedt a hőmérséklet néhol 0 °C alá, ezután közel egy hétig folytatódott a már-már tavasziasan kellemes, napos időjárás; délnyugati áramlással a sokéves átlaghoz képest mintegy 6-9 °C-kal enyhébb légtömegek alakították a Kárpát-medence időjárását. 14-én és 15-én több helyen is elérte vagy meghaladta a hőmérő higanyszála a 20 °C-ot. Éjjelente ugyan párássá vált a levegő, de napközben általában gyorsan feloszlottak a ködfoltok.
17-én Európa nyugatabbi vidékein elhelyezkedő frontrendszer hidegfrontja elérte hazánkat illetve átvonult felettünk; sokfelé erősen megnövekedett a felhőzet és 18-ára virradóra többfelé volt kisebb eső, a nappali felmelegedés visszaesett, azonban így is a november közepén “elvárható” értékektől magasabb hőmérsékletet mértek Észlelőink. A frontrendszer érkeztével többfelé egész nap párás, tartósabban ködös maradt a levegő. A hűvösebb és párás idő a 21-én érkező mediterrán ciklon átvonultáig tovább folytatódott. A ciklon 22-én sokfelé okozott esőt, a középső és északi megyékben jelentős mennyiségű csapadékot. A légörvény hátoldalán sarkvidéki eredetű, hideg, ámde szárzabb léghullámok érkeztek fölénk, ezért jelentősen visszaesett a hőmérséklet.
Átmeneti néhány szárazabb nap után támadásba lendült a tél, gyors ütemben mediterrán ciklonok követték egymást, így gyakran volt erősen felhős vagy borult az ég és többfelé esett jelentős csapadék. A sorrendben az első ciklon 26-án érkezett fölénk és ezzel együtt beköszöntött a tél a Kárpát-medencébe.
Az éjszaka a déli és keleti megyék kivételével többfelé havazott, 27-ére virradóra a Dunántúl jelentős részén és északon sokfelé ébredhettünk téli, fehér öltönybe öltözött tájra. A hóréteg átlagos vastagsága lepel és 10 cm között változott, de a hegyekben ennél több hullott.
Alig több, mint 24 órával máris jött a következő ciklon.
28-án délután tehát ismét ismét sokfelé volt csapadék az országban; eleinte több helyen havazott, később aztán a magasban történő melegedés hatására havas eső illetve eső váltotta fel a havazást, sőt helyenként ónos eső is előfordult. Északnyugaton és az Alpokalján azonban mindvégig hó hullott, ott másnap reggelre 10-15 cm vastagságúvá “hízott” meg a hóréteg.
Emberi hatások Orvosmeteorológia
Vezetési tanácsok Közlekedésmeteorológia
2010. december 4., szombat
Lefagyott utak, bezárt iskolák a Brit-szigeteken
Az angol meteorológiai szolgálat, a Met Office, csütörtökig riasztást adott ki Anglia keleti felére az újabb havazás miatt. Helyenként akár ismét 15 centiméter friss hó is hullhat.
Számos út nehezen járható, akadozik a közúti közlekedés. Számos busz és vonat járatot töröltek, többezer ingázó otthon rekedt Skóciában és Észak-Angliában. Gatwick és Edinburgh repülőterét lezárták, legkorábban csütörtök reggel nyitják meg.
Kent megye nyugati és északi részén számos út járhatatlan a hó és a jég miatt. Skóciában közel 300 iskola zárva maradt és a héten várhatóan már nem is nyitnak ki.
2010. december 1., szerda
Áldozatokat szed Észak-Európában a hideg
Észak-Európában a havazás és a fagyos időjárás újabb fennakadásokat okozott a közlekedésben, és a hideg idő több halálos áldozatot is követelt már.
Németországban több ezer ember kényszerült vonatokon tölteni az éjszakát, miután a heves hóesés teljesen megbénította az országban az intercity vonatok közeledését.
Az időjárás miatt repülőjáratokat töröltek Németország mellett az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Hollandiában is.
Lengyelországban az elmúlt két napban 18 ember fagyott meg. Szerdán -26 fokig hűlt a levegő az országban. De Oroszországban is nagyon hideg van, Moszkvában 3 halálos áldozatot követelt az időjárás. Közép-Európából öt, az Egyesült Királyságból két halálos áldozatot jelentettek.
Belgiumban 650 kilométeres dugó alakult ki a hóesés miatt, Dániában pedig a katonaságot is mozgósították, hogy a mentőautók közlekedését segítség a nagy hóban.
Hétvégén itthon is lehet síelni
Pénteken, reggel 9 órakor elindult a sílift Dobogókőn. Az elmúlt napok havazásainak nyomán a hegyen 30-40 centiméteres hótakaró alakult ki. Csütörtökön egész nap a pálya kezelésével foglalkoztak a pálya üzemeltetői, így péntektől karbantartott pályával várják a téli sportok szerelmeseit. Egy menetjegy 400 forintba kerül, 10 csúszásért 3000 forintot kell fizetni, ami mellé 5-öt ajándékba adnak. A napi bérletért hétvégén 4000 forintot kell fizetni.
Szintén nyitva van a visegrádi sípálya is. A reggel 9-től nyitva tartó pálya, esti sízéssel is várja a látogatókat, ma egészen 22 óráig nyitva tartanak.
Vasárnap kinyit az ország egyik legjobban karbantartott pályája az eplényi síaréna. A havazásnak és a hóágyúzásnak köszönhetően, 20-50 centiméteres hótakaró borítja a pályákat. Vasárnap reggel 9 órakor nyit a Síréna, ahol az 1-es pályát teljes hosszában lehet majd síelni, üzemelni fog a négyüléses felvonó, a tanuló pálya és a síkölcsönző is.
Jövő héten sem maradunk pálya nyitások nélkül, december 11-ére tervezi a nyitást a mátraszentistváni sípark, és ekkorra tervezik a Nagy Hideg-hegy pályáinak megnyitását is.
Időjárás előrejelzés
Szombaton helyenként csak lassan oszlik fel a köd, csapadék nem valószínű. A Dunántúlon kevés lesz a felhő, sok napsütés valószínű, de a felhősebb keleten is előbukkan pár órára a Nap. Az északias szél eleinte helyenként megélénkül, majd estére mérséklődik. -3 és +2°C közé emelkedik a hőmérséklet, de északnyugaton hidegebb is lehet.
Vasárnap reggel alig lesz felhő az ország felett, csapadék sehol sem várható. Gyenge légmozgás várható, és a derült idő miatt országszerte erősen lehűl a levegő. Általában -4 és -9°C közé csökken a hőmérséklet, de a hóval borított tájakon és a fagyzugos völgyekben akár -12 és -15°C közötti értékeket is mérhetünk majd. Napközben gyengén vagy közepesen felhős lesz az ég, majd nyugat felől felhősödés kezdődik, csapadék azonban sehol nem várható. A szél délkeletire fordul, a déli országrészben megélénkül, helyenként megerősödik. A legmelegebb órákban is mindössze -3 és +2°C-ot mérhetünk majd.
Szezon Hójelentés
Súr 25-30 cm
Visegrád - Nagyvillám 20 cm
Bp., Normafa 15-20 cm
Sátoraljaújhely 3-4 cm
Dobogókő 35-40 cm
Mátraszentistván 20-25 cm
Eplény 20-50 cm
Bánkút 20 cm
Nagy Hideg-hegy 15-20 cm
Vezetési tanácsok Közlekedésmeteorológia
Szombaton reggel sokfelé sűrű ködfoltokra ébredhetünk, melyek néhol csak nehezen oszlanak majd fel, érdemes nagyobb követési távolságot tartani! Reggelre a hó és a latyak több helyen az utakra fagyhat, és napközben is több helyen °C alatt marad a hőmérséklet, legyünk nagyon óvatosak, kerüljük a hirtelen fékezéssel vagy irányváltoztatással járó helyzeteket! Főleg északnyugaton sokfelé télies útviszonyokra készülhetünk; aki még nem tette meg, mindenképpen cserélje le a nyári gumikat téli gumikra! Balesetmentes közlekedést kívánunk!
2010. december 2., csütörtök
Északon hó, délen eső
Északon havazik, míg az ország délkeleti felén ronda, esős idő uralkodik. Közlekedjünk óvatosan!
Frissítve (16:55): A Tiszántúlon továbbra is intenzíven esik az eső, míg a Tisza vonalától nyugatra havazik. Az Alpokalján már 20 cm-t meghaladó a hó vastagsága.
Szerdán egy mediterrán ciklon hatására a csapadékok egész tárházával megismerkedhettünk, csütörtökön továbbra is e ciklon hullámzó frontálzónája alakítja időjárásunkat.
Jelenleg, kora délután országszerte borongós, csapadékos az idő, a Dombóvár-Cegléd-Nyíregyháza vonaltól északra havazik, míg az ország délkeleti felén ronda, esős idő uralkodik. Ónos eső ma már csak elvétve fordulhat elő. Jobbra Pagi, pilisi észlelőnk fotója látható, köszönjük!
Kettős fronthatás várható, emiatt levertebbek, fáradtabbak, dekoncentráltabbak lehetünk, az érzékenyebbeknél vérnyomás-ingadozás és fejfájás is jelentkezhet.
Vezetési tanácsok Közlekedésmeteorológia
Emberi hatások Orvosmeteorológia
Pénteken kettős fronthatás várható, emiatt erősödhetnek a görcsös és reumatikus panaszok, dekoncentráltság, fáradtság, tompaság egyaránt jelentkezhet. A szív- és érrendszeri problémákkal élők panaszai is fokozódhatnak, valamint vérnyomás-ingadozás is felléphet. A hideg időben a felső légúti panaszok is fokozódhatnak. Érdemes rétegesen, melegen öltözködni! Egy csésze tea segíthet a felmelegedésben, és hangulatunkat is javíthatja. Fogyasszunk vitaminokban gazdag ételeket, sok gyümölcsöt és zöldséget, a téli időszakban szüksége van szervezetünknek a hasznos anyagok pótlására!
Hójelentés magyarország
Súr 15-18 cm
Visegrád - Nagyvillám 15 cm
Bp., Normafa 10-15 cm
Sátoraljaújhely 3-4 cm
Dobogókő 20-30 cm
Mátraszentistván 15-25 cm
Eplény 15-20 cm
Bánkút 15 cm
Nagy Hideg-hegy 10-15 cm
2010. november 25., csütörtök
Tíz centis hótakaró alakulhat ki szombatra
A péntek este kezdődő havazás hatására szombat reggel az ország egyes részein várhatóan tíz centimétert meghaladó, jobbára vizes, nedves hótakaró alakul ki. Hegyeinkben már szánkózni is lehet a hétvégén.
Péntek délelőtt az Olaszország északi felén kialakuló ciklon fokozatosan kelet felé vonul, csapadéksávja késő délután már eléri Magyarország délnyugati szélét. A ciklon közeledtével a Kárpát-medence felett található viszonylag hideg légtömeg fölé enyhe, nedves mediterrán levegő siklik fel. A számítások szerint a déli, délkeleti országrész kivételével a csapadék jelentős része szilárd állapotban hullik le. Különösen a Bakonyban és az Északi-középhegységben várható intenzív havazás. A hó északon és nyugaton várhatóan síkvidéken is megmarad, akár 10 centinél vastagabb hótakaró is kialakulhat. Míg síkvidéken jobbára vizes, tapadós lesz a hó, a 400 méter feletti hegyekben szánkózásra is alkalmassá válik.
Bizonytalan folytatás
Vasárnap és a jövő hét első felében a mediterrán és sarkvidéki légtömegeket elválasztó hullámzó frontzóna tartósan a Kárpát-medence felett lesz. Meglehetősen bizonytalan, mikor kerül a térség az enyhébb illetve hidegebb oldalra. Mindenesetre a frontzóna hatására sok csapadék várható. Egy enyhébb változat az északi folyókon jelentős áradásokat is okozhat.
2010. november 21., vasárnap
Jövő héten havazhat
2010. november 19., péntek
Jön a hideg Magyarországra
2010. november 18., csütörtök
Visszatérnek az évszaknak megfelelő hőmérsékletek
Pénteken csapadékzóna érkezik, újabb esőket, és kisebb lehűlést hozva. A folytatásban a változékony, gyakran felhős időjárás több napig megmarad, a legtöbb napsütés szombaton ígérkezik. A nappali felmelegedés fokozatosan gyengül, és lassan az átlagos értékre csökken a maximum.
Ma este eleinte még jobbára erősen felhős lesz az ég az ország felett, további kisebb esőre főként az északkeleti megyékben lehet számítani. Később nyugat felől lassan csökken, szakadozik a felhőzet, megszűnik a csapadadék. Éjszaka már jobbára derült időjárás várható, de többfelé párássá válik a levegő, helyenként sűrű köd képződik. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, csak helyenként élénkül meg a déli szél. Késő este 6, 11 fokot mérhetnek, holnap hajnalra 4 és 9 fok közé hűl le a levegő.
Pénteken délelőtt délen, délnyugaton jobbára erősen felhős vagy borult égre van kilátás, és ezeken a tájakon többfelé várható eső, záporeső. Másutt általában kissé kevesebb felhő lesz az égen, és csapadék még nem valószínű. Helyenként viszont tartósan párás, foltokban ködös marad a levegő. Délután az északi, keleti megyékben is beborul, és ekkor többfelé várható eső, záporeső, majd kora este a Dunántúlon kissé csökken, szakadozik a felhőzet, és ott már csak helyenként fordul elő kisebb csapadék. A déli, délkeleti szél többfelé megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 8, 13 fok között alakul, de délekeleten még elérheti a 15 fokot.
Szombaton a reggeli pára- és ködfoltok délelőtt sokfelé tartósan megmaradnak, de a nap második felében a változó felhőzet mellett rövid időre a legtöbb helyen még kisüt a nap. Kisebb eső eleinte északkeleten még előfordulhat, majd csapadék nem valószínű. Mérsékelt lesz a déli szél. Kora délután 8, 13 fok várható.
Vasárnap a reggeli pára- és ködfoltok megszűnése után délelőtt változóan felhős időjárás ígérkezik, több napsütés inkább a keleti tájakon valószínű, majd délutántól délnyugat felől megnövekszik a felhőzet, a Dunántúlon fokozatosan beborul az ég, és egyre többfelé ered el az eső. Megélénkül a délkeleti szél. 8, 14 fokra számíthatunk.
Hétfőn jobbára erősen felhős, borult lesz az ég, sokfelé várható eső, záporeső. Többfelé hullhat kiadós mennyiségű csapadék, és néhol zivatar sem kizárt. Élénk lesz a délkeleti szél. 7, 12 fok között tetőzik a hőmérséklet.
Kedden a nap nagy részében erősen felhős, borult az ég, többfelé várható eső, zápor. Késő délutántól, estétől nyugat, északnyugat felől csökken, szakadozik a felhőzet, és lassan megszűnik a csapadék. Megerősödik az északnyugati szél. 5, 10 fokra melegszik a levegő.
Szerdán változékony időre van kilátás, gyakran erősen felhős lesz az ég. Elszórtan alakulhat ki eső, zápor, az Északi-középhegységben kisebb hózápor sem kizárt. Az északi szél erős lesz. 4, 9 fokra számíthatunk.
Jövő hét közepétől jön a tél a Kárpát-medencébe is
A jövő hét elején téliesre fordul a kontinens nyugati részének időjárása a legfrissebb meteorológiai modellszámítások szerint. A hideg léghullámok néhány nap késéssel a Kárpát-medencét is elérik.
Gyökeres változás kezdődik a hétvégén Európa időjárásában, amelynek eredményeként három hét óta először nyílik meg az út a sarkvidéki légtömegek számára, hogy elérjék a kontinens középső vidékét is.
Szombaton az előrejelzések szerint mérsékelt övi ciklon alakul ki, középpontja Spanyolország atlanti partja, vagyis a Vizcayai-öböl felett helyezkedik el. A ciklon fokozatosan előrehalad kelet felé, nagyjából a 45. szélességi kör mentén. (A mérsékelt égövi ciklonok alacsony nyomású légköri képződmények - e jelenségek felelősek a változékony, csapadékos időjárásért).
A légörvény nyugati és északi oldalán a Skandináviában felgyülemlett hideg levegő alacsonyabb szélességekre hatol, erőteljes északias áramlással. A hidegfront útját vegyes halmazállapotú csapadék kíséri, hétfőn és kedden havas eső, havazás is kialakulhat Nyugat-Európában, és Angliában sem kizárt a hóesés.
A Kárpát-medencét a hideg légtömegek csak szerdán érik el, előtte bőséges őszi esők öntözik várhatóan a térséget. A hét közepén megerősödő északnyugati széllel betör a hideg, változó nedvességtartalmú levegő. Az azt követő napokban elszórtan havas eső, hózápor is kialakulhat majd, ráadásul visszatérnek a fagyok.
Lassú fokozatos lehűlés
Ha nem is hirtelen váltással, de fokozatosan búcsút mondhatunk a késő őszi" tavasz"-nak.
Aki az elmúlt napokban legalább egy kicsit is kimozdult a friss levegőre, azt hihette, hogy tavasz van: ragyogó napsütésben volt részünk, és helyenként jó 8-12°C-kal volt melegebb az ilyenkor szokásosnál, néhol 21°C-ot is mértek. (A hajnali ködfoltok viszont északnyugaton hosszabb ideig is megmaradtak, így az arrafelé élők nem tudták maradéktalanul élvezni a szép, napos időt.)
Igaz ami igaz, a hűvös és csapadékos szeptember és október után sokaknak okozott örömet ez az időjárás, a kirándulások, túrák.
Szerdán azonban egy frontrendszer éri el hazánkat, és lassan, fokozatosan véget vet a szokatlanul enyhe napoknak. Reggel már mindenütt erősen felhős vagy borult időre ébredhetünk majd, de akkor még csak nyugaton várható kisebb eső. A nap folyamán aztán a Dunántúl nagy részén elered az eső, keleten viszont estig számottevő csapadék nem várható. Csütörtökön a Dunától keletre élőknek lehet szükségük az esernyőkre, ott többfelé valószínű majd eső, zápor.
A hét több napja a változatosság jegyében telik majd: a felhőátvonulások mellett napsütésben és esőben, záporban egyaránt részünk lehet, főleg szombaton várható több eső a keleti országrészben. A szél általában gyenge lesz (csak a Dunántúlon élénkülhet meg időnként), ezért a hajnali órákban többfelé számíthatunk majd sűrű ködfoltok kialakulására. A délutáni hőmérsékletek napról napra fokozatosan csökkennek, de a jövő hét elejéig még így is az átlag felett alakulnak.
Változékonyabbra fordul tehát időjárásunk, a többször erősen megnövekvő felhőzet mellett több-kevesebb napsütésben lehet részünk, ám péntektől a hét végéig jelentős, országos csapadékra nincs kilátás. Hétfőn érkezhet egy újabb, erőteljesebb frontálzóna esővel, amely akár komolyabb lehűlést is hozhat, hajnalonként pedig visszatérnek a fagyok. Nagy a bizonytalanság, de a jövő hét közepén erőteljes lehűlés valószínű, napközben is jóval 10°C alatti maximumhőmérsékletekkel, és akár hózáporok megjelenése sem zárható ki.
2010. november 17., szerda
2010. november 11., csütörtök
Kemény fagyok a kontinensen
Miközben nálunk szinte tavaszias hőmérsékletek uralkodnak Európa északi tájain igencsak fagyos a levegő. Ojmjakonban -40 foknál is hidegebbet mértek.
Az Oroszországban, Jakutföldön található Ojmjakon messze földön híres éghajlatáról. A téli hónapok alatt rendkívül hideg az idő, itt mérték az északi félteke legalacsonyabb hőmérsékletét, 1938 telén, amikor -77,8 fokig hűlt a levegő. A télhez közeledve az orosz városban egyre hidegebb az idő. az elmúlt három napon hajnalra -40 fok alá hűlt a levegő, kedden reggel -41,9 fokot mértek a hőmérők. Napközben is igencsak hideg van, a héten még nem emelkedett -30 fok fölé a hőmérséklet.
A Skandináv-félsziget térségében is meglehetősen hideg az idő. A Svédország északi részén található Kirunában, kedden hajnalban -23,9 fokot mértek, napközben pedig mindössze -12 fokra melegedett a levegő.
A fagyos időjárás a térségben a folytatásban is megmarad, és mivel csapadék is várható Skandináviában, sokfelé vastag hótakaró borítja majd a tájat.
Olvadás északon
Nyaranta egyre hosszabb ideig hajózhatóak a tengeri átjárók az Északi-sarknál.
A globális felmelegedés hatására az elmúlt évek nyarain mind hosszabb és hosszabb ideig lehetett használni a jeges-tengeri kereskedelmi útvonalakat. Idén szeptemberben pedig, amikor Kanada egy kutatóhajót indított a térségbe, kiderült, hogy még az őszi hónapban is alig borítja jég Földünk északi pólusát. Műholdas felvételek szerint 1979 óta minden évben egy Magyarországnyi területtel lesz kisebb az Északi-sark jégpáncélja, és egyre gyakrabban előfordul, hogy átmenetileg szinte teljesen eltűnik a jégtakaró.
Ha ez így folytatódik, akkor 2030-ra minden nyáron minimum négy hétig hajózható lesz az Északnyugati-átjáró, melyet a történelem során sok állam próbált magának megszerezni. Az átjáró ugyanis az Atlanti- és a Csendes-óceánt köti össze, és ezzel kiválthatja a Panama-csatorna használatát; így például az északi országok közti kereskedelmi útvonal több ezer kilométerrel rövidebb lehet, ami idő és üzemanyag tekintetében sokkal kezdvezőbb.
Hasonlóakat lehet elmondani az Oroszország és az Ázsia távol-keleti része közti kapcsolatot biztosító Északkelti-átjáróról is, mely a Szuezi-csatorna használatával szemben ígér hatékonyabb megoldást, és a másik átjáróhoz hasonlóan szintén sokáig jártó már az utóbbi években. Olyannyira, hogy 2008 nyarán 125 ezer éve valószínűleg először fordult elő, hogy a két útvonal egyszerre volt hajózható.
Az üzemanyag-spórolás mellett azonban káros hatásai is lehetnek az új útvonalaknak: egy-egy környezeti katasztrófa a forgalom növekedésével nagyobb valószínűséggel következhet be (nemegyszer eddig is csak a szerencsén múlt, hogy nem keletkezett nagyobb kár a hajók megfeneklésekor), és a tengeri élővilág nyugalmát is előre nem látható módon zavarhatja meg az évente több tucat tanker és szállítóhajó, valamint a jégolvadás hatása is.
2010. november 9., kedd
Iőjárási helyzet Európában és a Kárpát-medencében
Európa időjárását ciklonok alakítják. Hatásukra a kontinens nagy részén változékony, csapadékos, szeles az idő. A száraz, napos, eseménytelen idő kisebb területekre, a Skandináv-félsziget északi részére és a Fekete-tenger környékére szorult vissza. Franciaország nyugati partjainál tombol jelenleg "Becky", a viharciklon, nagy intenzitású csapadékkal, erősen viharos, Spanyolország északi partvidékén olykor orkán erejű széllökésekkel. Európa nyugati része fölé hideg léghullámok érkeznek. A hőmérséklet csúcsértéke Európa nyugati, északnyugati vidékein általában 5 és 12 fok között alakul. Ezzel szemben Közép-Európa keleti felén, a Balkán-félszigeten és a Fekete-tenger környékén enyhe az idő, 12 és 25 fok közötti hőmérsékletet mérhetnek a kora délutáni órákban. A 60. szélességi körtől északra már beköszöntött a tél, 0 fok alatti hőmérséklettel még a legmelegebb órákban is. A Kárpát-medence területére erőteljes déli áramlással továbbra is enyhe, több hullámban nagy nedvességű levegő érkezik, ennek megfelelően sokfelé számíthatunk esőre, záporra, helyenként zivatarra. Egyelőre folytatódik az átlagosnál jóval enyhébb időjárás, a hőérzetünket csak a megerősödő szél ronthatja.
2010. november 7., vasárnap
Milyen 2010-es télre számíthatunk?
2010–2011-es tél lesz a legkeményebb Európában az utóbbi ezer évben. Ennek oka nem más lesz, mint a Golf-áramlat sebességének csökkenése.
Tudományosan:
A meleg, trópusi vizet északra szállító áramlat már nem képes ellensúlyozni az Északi-sarkvidékről délre mozgó, fagyos légtömegek által keltett hideget. A változások már észlelhetők Norvégiában és a többi északi országban.
„Amennyiben a Golf-áramlat megszűnik. Európa egy újabb jégkorszakkal találja magát szemben, és Skandináviát egyetlen összefüggő jégmező fogja borítani.”
A Golf-áramlat sebessége kérdésének a médiába emelése 2005-ben történt meg, amikor is Harry Bryden brit óceánkutató a jó nevű Nature című folyóiratban közzétett egy cikket arról, hogy a Golf-áramlatban keringő víztömeg sebessége 1957-hez képest 30%-kal csökkent. Azóta pedig számtalan tudós kardoskodik – némelyik csak kakaskodik – a lassulás/gyorsulás ellen és mellett. S amióta a globális felmelegedést is kapcsolatba hozták az áramlat sebességével, mindenki az áramlatot figyeli.
Az előrejelzések szerint ugyanis emberemlékezet óta nem volt olyan hideg tél, mint amilyen az idei lesz, Ráadásul sok hó fog hullani. Az előrejelzések szerint a jövő év januárjában mínusz 20 és 25 fok közötti lesz a hőmérséklet, és ez a csontig hatoló hideg tartós marad.
Amatőr magyarázat és jóslás:
A meteorológia vagy időjárás-előrejelzés nagyon pontos és részletes méréseket igényel, és ehhez az időjósok segítségére vannak a különböző technika újabbnál újabb találmányai. A korszerű berendezések, a legmodernebb megfigyelőállomások lehetővé teszik a különböző légáramlatok figyelemmel kísérését, ezáltal a várható időjárás meghatározását.
A meteorológusok munkája mégsem olyan könnyű, mint hinnénk. Soha nem tudnak pontos előrejelzéssel szolgálni, hiszen a természeti erők még mindig kiszámíthatatlanok és irányíthatatlanok. Nem befolyásolható például a széljárás, a hőmérséklet ingadozása vagy a frontok váltakozása.
Az idei télen északnyugat felőli (ciklon) áramlások lesznek a jellemzőbbek amik nagyobb mennyiségű csapadékot hoznak a kárpát-medencébe.
Ezeknek az időszakoknak a változása 1 illetve 2 héti időközönként változik.
A front megérkezése előtt jellemzően egyre melegebb levegő áramlik fölénk, majd ahogy megérkezik a ciklon, jön a havazás, (de december első hetében még inkább eső, havas eső) aztán a ciklon elhagyja az országot, helyét anticiklon veszi át, ezzel szárazabb de északkeleti, Szibéria felöli hideg levegő ami erős északkeleti szelet hoz magával, ami még hidegebb hőérzettel árassza el a térséget.
Ezzel megkezdődik az erős téli lehűlés -5 és -10 de helyenként, főként a hegyekben -10 fok alá is hűlhet a levegő.
Ez a lehűlés lehet a legbefolyásosabb esemény a közelgő télen. Ugyanis olymértékben lehűl a Kárpát-medence térsége hogy az 1 ill. 2 hetente ismétlődő ciklonok érkezésekor változó mennyiségű csapadék hullhat, zömében hó.
De ugyanakkor, ha a nyugat, vagy délnyugat felöl érkező melegfront a magasban érkeznek térségünk fölé, akkor a hideg levegő a Kárpát-medencében megszorul.
Lesznek olyan térségek, mély pontok, ahol tartósan megmarad a hideg.
Ezeket hideg légpárnák okozzák, amik napokig, -6 és -11C° fok közötti
éjszakai hőmérsékletet okoznak, de nappal sem emelkedik, vagy alig, 0 fok fölé.
2010. november 6., szombat
Egy különleges tél
A 2009/2010-es tél Európa Ázsia és Észak-Amerika nagy részén sokáig emlékezetes marad. Különlegesnek mondható, hogy az északi félteke magasabb szélességeinek jelentős részén egyszerre uralkodott igazi téli idő. Ismétlődő, hatalmas havazások és Floridáig lehatoló hidegbetörések az USA-ban, évtizedek óta nem tapasztalt tartós fagy és hóesés a Brit-szigeteken. Országokat megbénító hóviharok Európa-szerte, rendkívüli hideg Oroszországban, Kínában és Mongóliában.
Tanulmányunkban az elmúlt tél hazai időjárását elemezzük, időnként nagyobb térségbe ágyazva a vizsgálódást. Elsődleges célunk az volt, hogy a 2009/2010-es telet elhelyezzük teleink között, azaz hogy az éghajlat megszabta természetes változékonyságon belül mennyire és miben volt átlagos, szokatlan, esetleg rendkívüli.
Hazánkban a 2009/2010-es tél az 1901-től terjedő időszak negyedik-ötödik legcsapadékosabb tele volt (10. ábra), az 5 mm-nyi csapadékot elérő napok számának tekintetében az 57 éve működő Budapest-pestszentlőrinci szinoptikus főállomáson pedig új rekord született (11. ábra).
A 2009/2010-es tél leghidegebb éjszakája a december 21-ére virradó volt, amikor is országos átlagban -19 fok körül alakult a minimum-hőmérséklet. A mérőállomásainkon ekkor mért legalacsonyabb hőmérsékletet mutatja be a 21. ábra.
Hóviszonyok:A mediterrán ciklonokban gazdag, a sokévi átlagnál jóval csapadékosabb és kissé hidegebb tél természetes velejárója volt a szokásosnál több hó. A havas napok száma a 200 méter alatti állomásokon megyei területi átlagban 19 és 27 nap között változott (22. ábra balra). A legkevesebb havas nap északnyugaton, nyugaton, a legtöbb északon, északkeleten volt. Az éghajlati átlaghoz viszonyítva ugyanakkor elmondható, hogy az ország középső területének déli részén fordult elő a szokásoshoz képest a legtöbb havas nap (22. ábra jobbra). Arrafelé az átlagosnál másfélszer több ilyen nap volt, de északnyugaton és északkeleten is 10-30 százalékkal meghaladta a klímaátlagot.
Elmúlt hét legnépszerűbb bejegyzései
-
Bizonyára sok embernek volt már problémája azzal, hogy külföldön volt és szerette volna megnézni az adott ország radarképét például, de n...